156727. lajstromszámú szabadalom • Nyomólégfék sínjárművekhez

156727 helyzetét veszi fel, ez a dugattyú a 38 rugó ha­tása ellenében a 49 tér belsejébe hatolt. Eközben a kapcsolódugattyún levő 48 ütköző a 40 veze­tékkel kerül érintkezésbe. Ebben a helyzetben a 41 csatorna a 42 körhorony és a 44 csatlakozó furat segítségével összefügg a 14 vezetékkel és ily módon a 2 segédlégtartállyal is. Ugyanakkor a 49 tér a 45 és 46 csatornákon át, továbbá a 43 csatorna révén a külső levegővel kapcsolódik. Ezek az említett 45 és 46 csatornák a kapcsoló­dugattyúban vannak, a 43 csatorna pedig a ház­ban, ill. annak falában van. A leírt szerkezet működési módját a 2—5. áb­ra kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra szerinti ter­heletlen vagy üresjárati helyzetben a 16 állító­dugattyú a terheléstől (vagy annak mérlegelésé­től) függő 12 szelep által létesített üresjárati nyomás hatása alatt van, éspedig a 13 vezeték és a 30, 31 csatornákon át. Az 5 nyomásváltó 18 vetélő emeltyűje ekkor a rajz szerint jobbra eltolt helyzetben van és így az 5 nyomásváltó a legkisebb áttételi viszonynak megfelelő helyzet­ben van. A 8 váltószerkezethez vezető 10 csőve­zeték ebben a helyzetben a 33 hengertéren és a 28 furaton át szellőződik, vagyis a kül] éggel kap­csolatos. A 2 segédlégtartályból származó kise­gítő levegő a 14 és 47 vezetékeken át, továbbá a 42 körhornyon és a 49 téren keresztül a 37 át­kapcsoló dugattyúhoz jut, amely ekkor a 2. ábra szerinti bal oldali kapcsolási helyzetében van. A kapcsolódugattyúbah levő 45 körhorony vagy csatorna, valamint a 41 és 43 csatorna ekkor azt eredményezi, hogy a 19 visszaállító dugattyúnak felső része fölötti tér szellőződik. Ha a jármű terhelése növekszik, a 13 vezeték­ben a vezérlő nyomás is nő. Ekkor az állítódu­gattyú a 22 rugó hatása ellenében a nyomás kö­vetkeztében a rajz szerint balra eltolódik. Ha­sonlóképpen a 3 fékvezérlő szelep 18 vezérlő emeltyűje szintén elmozdul és amikor létrejön az átállító vezérlő nyomás, az állító-dugattyú az s úttal vagy lökettel elmozdul a 23 nyomórugó hatására, egészen a 24 ütközőig (3. ábra). Eköz­ben a 18 vezérlőemeltyű átkerült másik véghely­zetébe, miáltal a nyomásváltó áthaladt az átté­teli viszony teljes tartományán. Amikor a vezérlőnyomás említett átkapcsoló értéke létrejött, a 36 átkapcsoló membrán a rajz szerint jobbfelé kidomborodott, miáltal a 37 át­kapcsoló dugattyú a 38 rugó hatása ellenében jobbfelé eltolódik. Ezáltal a 49 tér a 43 csator­nán és a 45, 46 csatornákon át a külső levegővel kerül kapcsolatba, ugyanakkor pedig a 2 se­gédlégtartály kisegítő levegője a 14 és 47 vezeté­keken, valamint a 44 csatlakozófuraton át, to­vábbá a 42 körhorony és a 41 csatorna közvetí­tésével az 50 hengertérrel kerül kapcsolatba. A 49 tér szellőztetése következtében a nyomás alá került 36 membránnál erőtöbblet áll elő, ami azt eredményezi, hogy a kapcsolódugattyú biztosan a 48 ütköző által meghatározott szélső helyzeté­be kerül, amint azt a 4. ábra szemlélteti. Ilyen módon biztosan elkerüljük azt, hogy a kapcsoló­dugattyú valaminő közbenső helyzetben álljon meg, ami hátrányos lenne. A leírt műveletek után az 50 hengertéren át a kisegítő levegő hatása alá került 19 visszaál­lító dugattyú eltolja a 22 és 23 rugók közvetíté­sével a 16 állítódugattyút éspedig az s darabbal, emellett pedig az 5 nyomásváltó 18 vezérlőemel-5 tyű je visszakerül jobb oldali üresjárati helyze­tébe. Amikor a 19 visszaállító dugattyú nyomás alatt van, vagyis érintkezik a 26 vállal, ez a du­gattyú a házban levő 27 nyílás mentén elhaladt (ez a nyílás a 10 csővezetékkel függ össze) és ]0 ily módon a 8 váltószerkezet a kisegítő levegő hatása alá kerül. Ennek a levegőnek a nyomása a rudazat áttételét átkapcsolja. Ha a jármű terhelését tovább növeljük, a 13 15 vezetékben megint növekszik a nyomás egészen a legnagyobb értékig és eközben ez a nyomás el­tolja a 16 álllítódugattyút megint az s darabbal a 22 és 23 rugók nyomása ellenében, miáltal a nyomás alá helyezett 19 visszaállító dugattyú 20 megmarad előretolt helyzetében. A vezérlő emel­tyű ily módon megint ellenkező véghelyzetébe tolódik, tehát ismételten végighalad a nyomás­váltó áttételi viszonyának teljes tartományán (5. ábra). Ha a jármű terhelését csökkentjük, vagyis ki­rakodásnál a 11 átkapcsoló-szerkezet működése a leírt műveletekkel ellentétesen, ill. megfordí­tott sorrendben jön létre. 25 30 Szabadalmi igénypontok: 1. Nyomólégfék-szerkezet sínjárművek számá­ra egy fékvezérlő szeleppel és e szelep által sza­bályozott nyomást megváltoztató nyomásváltő-3 val (5), amelynek áttételi viszonya a jármű ter­helése szerint változtatható, és az említett szelep kapcsolatban van egy kétfokozatban működte­tett, pneumatikusan átkapcsolható fékszerkezet­tel, emellett pedig a terheléstől függő vezérlő 40 nyomás által egy rugó hatása ellenében megter­helt állítódugattyú (16) az említett nyomásváltó­nak az áttételi viszonyt meghatározó vezérlő emeltyűjével működő kapcsolatban van, azzal jellemezve, hogy a nyomásváltó (5) vezérlő 45 emeltyűje (18) a terheléstől függő vezérlő nyo­mással a nyomásváltó (5) emelkedő vagy növek­. vő áttételi viszonyának irányában terhelt állító­dugattyúval (16) csuklósan kapcsolódik, és ezt az állítódugattyút egy mozgatható dugattyúhoz 50 (19) támaszkodó előfeszített rugó (22) az előbbi­vel ellenkező irányban terheli, a nyomásváltó (5) teljes áttételi viszony-változtatásának megfe­lelő elmozdulás után az állítódugattyút egy ru­galmas ütköző (24) határolja és a mozgatható 55 dugattyú (19) az állítódugattyú (16) visszamoz­gásának irányában, továbbá a kétfokozatú fék­szerkezet átkapcsolásának irányában az átkap­csoló nyomással van terhelve, mely nyomás a terheléstől függő vezérlő nyomással terhelt du-60 gattyú (36) által szabályozott átkapcsoló dugaty­tyú (37) révén a segédlégtartály (2) nyomásával egyenlő, végül pedig az átkapcsoló dugattyút (37) a segédtartály (2) nyomása és a rugó (38) az állítódugattyú említett ütközéséig a segédlég-65 tartály nyomását lezáró helyzetben tartja. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom