156726. lajstromszámú szabadalom • Berendezés különösen nagyobb súlyú és terjedelmű műtárgyak emelésére, valamint utánfeszítések elvégzésére

156726 5 - 6 erőket, ill. nyomatékokat a megkívánt mozgás elvégzésére alkalmasan kialakított támaszkodó saruk segítségével kell a megfelelően méretezett vezető pályák felületére átszármaztatni. A műtárgy méretéből és alakjából következően gyakran nagyszámú támaszkodó saru alkalmazása szükséges. Mozgás közben a támaszkodó saruk viszonylagos helyzete az emelendő műtárgyhoz viszonyítva nem lehet állandó, a vezető pályák kiképzésének méretpontatlansága miatt. Mivel emelés vagy billenés közben a műtárgy köteleken vagy rudakon, azaz rugalmas elemeken függ, periodikusan változó, vagy lökésszerű erőhatások esetén lengések is előfordulhatnak. A káros lengések kiküszöbölésére a támasztó sarukon fellépő súrlódó erő csillapító hatása szolgál. A támasztó saruk felületén ébredő súrlódás — amennyiben az az emelő erőkkel elllentétes, az emelőerő szükségletet indokolatlanul megnöveli. A támasztó saru említett hátrányait kiküszöbölve a törzsszabadalmi bejelentésben szereplő kettős rögzítőékes" megoldás továbbfejlesztett változatét a 8. ábra tünteti fel. Az emelendő műtárgyhoz a kívánt csatlakozási pontokon a 21 ékfelületeket kell kiképezni úgy, hogy a 27 vezetőpálya síkhoz, ill. annak vezető felületéhez megfelelő szögben álljon. A 23 himbakar, a 24 ül. 29 csuklópontokon csatlakozik a 21 műtárgyhoz, ill. a 25 emelőhöz. A 24 csap célszerűen két határhelyzet között elmozdulhat. A 25 emelő a 28 csuklóponton elfordíthatóan csatlakozik a 26 támasztó saruhoz, és egy további nyúlványon a 22 közbenső- ékhez. A 22 ék, a 26 saru és a 21 ékfelület közé feszül. A 25 emelő úgy van kiképezve, hogy a 29 forgásponthoz viszonyítva a 28 csap, és a 25a támaszkodó az emelő azonos oldalára esik, de a 29 forgásponttól a 28 csap távolsága mindig közelebb van, mint a 25a támasztási pont. A 25 emelőnek másik karján, tehát a 28 forgásponttal ellentétes oldalon van a 30 csukló, mely egy 31 vonórúdon keresztül a. 32 ellensúlyhoz csatlakozik. A 32 ellensúly a 25 emelőn a 29 forgáspont körül olyan forgatónyomatékot hoz létre, mely a 26 támasztó saru önsúlya által keltett nyomatéknál nagyobb és így a 25a támaszkodó felületen a 22 éket felfelé beszorító erőhatást kelt. Ennek hatására a 26 támaszkodó saru és a 27 pályafelület között megfelelő nagyságú támasztó erő jön létre, mely a 22 ék közvetítésével a 21 műtárgyra adódik át. A műtárgy emelésének elmozdulási irányát — a 27 vezető pálya síkjával párhuzamosan — „d" nyíllal rajzoltuk be. Ha a 21 műtárgy a „d" irányba mozdul el, a 26 saru támaszkodó felületén ellentétes irányú, tehát „e" irányú súrlódó erő keletkezik. Ez az erő a 28 forgásponton a 25 emelőnek adódik át, és ennek hatására a 25a ponton átadódó erőhatás csökken, sőt a 22 ék teljes kilazulása is elérhető. Ez azt jelenti, hogy a 25 emelő kar áttételeinek, és a 32 súly nagyságának megfelelő méretezésével korlátozni lehet azt a legnagyobb erőhatást, amely a műtárgy emelésekor járulékos terhelésként fellép. Amennyiben a 21 műtárgy az emelés irányával ellentétes „e" irányba mozdulna el, a 22 és 26 ékfelületeken igen gyorsan növekvő támaszkodó erő lép föl, mely a műtárgy viszszafelé mozgásának ellene szegül. Ha az emelés során a 21 műtárgy és a 27 pálya viszonylagos helyzete megváltozik, a 25 emelő olyan helyzetbe áll be, hogy a 22 ék a megváltozott távolságot kiegyenlíthesse. Ha a 21 műtárgy olyan kiképzésű, hogy a 8. ábrán vázolt elrendezésben a 27 pálya síkjára merőlegesen az elmozdulás korlátozása válik szükségessé, a 9. ábra szerinti elrendezés szükséges. Ebben a 22a ékek páronként egymással szemben vannak elhelyezve. A szükséges feszítő erőt a 35 kötél a 33 csigákon keresztül egyenlíti ki. A kiegyenlített erő létesítésére a 34 ellensúly, vagy ezzel egyenrangú megoldás szolgál. A 9. ábrán a 26 támasztó saru felfüggesztése értelemszerűen a 8. ábrán bemutatott megoldáshoz hasonlóan történik. Sazabadalmi igénypontok: 1. A 154.255 lajstromszámú szabadalom 1. igénypontja szerinti, nagyobb súlyú é" terjedelmű műtárgyak emelésére és utánfeszítések végzésére szolgáló berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a kötél vagy rúd súrlódásos megfogására olyan fogószerkezete van, amely súrlódó erő létesítésére kettős szorító pofapárt (2a és 3, ill. 3 és 7) tartalmaz, amely pofapárok csuklószerűen elforduló diókból (6) és csavarorsóból (4) álló, a kötél vagy rúd (9) tengelyéhez képest ferdeszögű kengyelekkel vannak összekapcsolva, s az egyik szorítópofán (2a) kereszttartó (2) van kialakítva. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés fogószerkezetének kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy két szélső szorítópofa (2/a, 7) között rugalmas elem (8) van elrendezve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés fogószerkezetének kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy szimmetrikus elrendezésben három pofapár úgy van összekapcsolva, hogy középen elhelyezetten mindkét irányban kiindulva egyegy mereven összeépített kettős pofa, és ehhez csatlakozóan egy-egy külső terhelés átadására szolgáló szorítópofa van elhelyezve. (3. ábra) 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés fogószerkezete kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a külső erőhatásokat átszármaztató szorítópofák szimmetrikusan tetszés szerinti sorrendben vannak elrendezve. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés fogószerkezete kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a külső erő bevezetésére szolgáló végződéssel (2c) egy, a fogószerkezet közepén elhelyezett szimmetrikus pofa van ellátva és ehhez csatlakozóan mindkét irányban kettős pofapár van elhelyezve. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés fogószerkezete kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terhelt kötéloldal irányába eső szélső szorító pofák a középső rögzített pofához csatlakozó ékkel (10), vagy ugyanilyen csavarorsóval vannak kifeszítve. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3