156723. lajstromszámú szabadalom • Készülék húzózártolóknak előkonfekcionált húzózáras szalag zártagmentes helyeire történő automatikus felrakásához

5 156723 6 juk. A tárolt 11 húzózártolókákat egyenként kell a 19 körtárcsa 18 húzózártolóka megfogójához odavezetni. A 19 körtárcsa forgathatóan van az I alaplemezen ágyazva. Egy már ismert 20 hajtómű segítségével a körtárcsát mindig 30°-kal továbbfordítjuk. A 19 körtárcsa helyzetét a 21 arretáló-csap útján biztosítjuk. A 22 meghajtóaggregát pneumatikus, hidraulikus, elektromágneses vagy mechanikus úton egyenes vonalú mozgást létesít. Ezt az egyenes vonalú mozgást a 23 nyomócsapokon keresztül felhasználjuk a 17 egyenként-szétválasztó állomás működtetésére. A 23 nyomócsap a 24 emelőkart működteti, amely mereven össze van kapcsolva a 25 tengellyel és a 26 vezérlőtárcsával. A 26 vezérlőtárcsának kettős szerepe van, éspedig egyrészt a rendezett 11 húzózártolókák arretálását végző 27 reteszt működteti, oly módon, hogy mindig csak az utolsó 11 húzózártolóka válik szabaddá a 18 húzózártolóka-megfogóba való átadagoláshoz, másrészt annak kell a most már szabaddá vált II húzózártolókát a 28 forgatóretesz útján kivenni a 16 hozzávezető vályúból és a készenlétben álló 18 húzózártolóka-megfogóba behelyezni. Amikor a 23 nyomócsap visszatér kiindulási helyzetébe, a 26 vezérlőtárcsa is kiindulási helyzetébe megy vissza. Az arretált 11 húzózártolókák szabaddá válnak és egy húzózártolóka-hoszszúságnyival továbbcsúsznak, amikoris elmozdulásukat a 29 rugózó ütköző határozza meg. A 3. ábrán jól felismerhető, hogy a 30 leszorítót ugyancsak a 22 meghajtóaggregát mozgatja fel-le, és hogy a felhelyezett 11 húzózártolóka helyzetét hosszirányban a 30 leszorító, ill. annak 31 ütközőfelülete határozza meg. A 30 leszorítót a 32 és 33 vezetőoszlop vezeti. A 22 meghajtóaggregátot a 3. ábrán pneumatikus, ill. hidraulikus kivitelben ábrázoltuk, azonban működtethető elektromágneses ill. mechanikus úton is. A 22 meghajtóaggregát részleteiben a két 34 és 35 nyomókamrából áll, amelyek hosszméretei egymástól különbözőek. Mindegyik nyomókamrának megvan a maga megfelelő hosszúságú, 36, ül. 37 dugattyúja, amelyeket két irányból lehet hidraulikusan ül. pneumatikusan, a nyonióközeggel működtetni. A 36 alsó dugattyú szolgál a tulajdonképpeni erőátadásra és a maximális lökethossz-mozgás létrehozására. A 37 dugattyú egy ütköző szerepét veszi át, egy átmeneti jellegű löketbehatároláshoz. Mind a két 34 és 35 felső nyomókamrarész egyidejű nyomás alá helyezésével a 36 és 37 dugattyúk legalsó helyzetükbe nyomódnak le. A 30 leszorító lenyomása útján az 5 húzózárszalagot ráhajlítjuk a szerelőállomásban várakozó húzózártolókára. A 6. és 7. ábrán ez a pillanat van bemutatva, és fel lehet rajtuk ismerni az 5 húzózárszalag 38 és 39 szalagsarkainak áthajlítását. Ha a 35 alsó nyomáskamrafelet, valamint a 34 felső nyomáskamrafelet nyomás alá helyezzük, akkor a 36 dugattyú addig tolódik vissza, amíg a 37 dugatytyúnak neki nem ütközik. Ezen ütközés révén a 30 leszorító szerelőhelyzetbe áll be. A 8. és 9. ábrán ezen pillanat van feltüntetve. Ebből kitűnik, hogy ezen időpontban a 11 húzózártolókát a 30 leszorító még hosszirányban rögzíti, az 5 húzózárszalag pedig a pontos szerelési magasságba van hozva. A 30 leszorítónak ezen középhelyzetébe való visszamenetele közben a fejhajlított 38 és 39 szalagsarkok vissza igyekeznek térni eredeti helyzetükbe. Mivel a 40 alsó húzózár-tolókafél szélesebb, mint a 41 felső húzózár-tolókafél, ezen törekvést csak elősegíti. Ilyen módon a 38 és 39 szalagsarkok belefűződnek a húzózártolóka 42 és 43 hasítékaiba, ami az 5 húzózárszalag folyamatosan történő hosszirányú mozgása, valamint a 11 húzózártolóka széles 44 és 45 bevezetőcsatornái még kedvezőbben befolyásolnak. Amikor a felhelyezési folyamat véget ért, a 34 és 35 nyomókamrák alsó kamrafelét helyezzük nyomás alá, és a 30 leszorítókészülék visszatér kiindulási alaphelyzetébe. A 4. és 5. ábrán ezen helyzetet mutatjuk be. Ali húzózártolóka felszabadult és az 5 húzózárszalag segítségével, amelyre most már fel» van helyezve, eltávolítódik a 18 húzózártolóka-megfogóból. Mivel a felhelyezett 11 húzózártolóka a 6 és 7 megállító-alkatrészek irányában el tud mozdulni, ezért a felhelyezett 11 húzózártolóka a 46 rugós ütközők segítségével rögzítődik mindaddig, amíg a 11 húzózártolóka a 6 és 7 megállító-alkatrészek irányába elhalad. A fellépő húzóerő ezután olyan nagyságú lesz, hogy legyőzi a 46 rugós ütközők rugóerejét és így az 5 húzózárszalag a 11 húzózártolókát magával viszi. A 19 körtárcsa továbbkapcsolódik egy osztással és egy újabb 11 húzózártolókát hoz szerelési helyzetbe. Mihelyt ezen 11 húzózártolóka fölé egy 8 zárótagmentes hely érkezik, egy részletesebbén nem ismertetett impulzusadó bekapcsolja a munkasebességet és a szerelési folyamat újból megismétlődik. A 10. ábrán azt az esetet mutattuk be, amikor a találmány szerinti készüléket úgy akarjuk üzemeltetni, hogy nem egy különleges — tehát főleg széles 40 alsó húzózártolókaféllel bíró — húzózártolókákat kívánunk a szalagra ráhelyezni. Az előzőekben leírt 14 húzózártolóka-felhelyezőállomást emiatt a 47 rugózó sablonnal kell kiegészíteni. Ezen. 47 rugózó sablon a 48 csap, 49 rugó és az 50 csapszeg útján van a 30 leszorítóhoz rögzítve. Ugyanazt a löketelmozdulást végzi, mint a 30 leszorító. Amint a 47 sablon körülfogja a húzózártolókát, a leszorító további útját a 49 rugó veszi fel. A technika állásával kapcsolatban figyelembe vett szabadalmak: 1,163.088 sz. NSZK közzétett leírás (W 30 055 VII a/44 a alapszám) 2,219.165 sz. USA szabadalmi leírás 53.428 sz. NDK szabadalom (44a, 53/01 osztály) 53.427 sz. NDK szabadalom (44a, 53/01 osztály) Szabadalmi igénypontok: 1. Készülék húzózártolók automatikus felhelyezéséhez előkonfekcionált, zártagmentes he-10 15 20 25 30 c5 40 45 50 55 60 3