156719. lajstromszámú szabadalom • Előérzékenyített anyag nyomólemezek előállítására

3 156719 4 A találmány szerinti nyomólemezanyag előállí­tásánál úgy járunk el, hogy az alumíniumlemez­re vizes oldat alakjában felvitt, fényérzékeny anyagként vízoldható diazóniumsót tartalmazó réteget egy másik fényérzékeny, de vízben nem oldható, parabenzokinondiazid- vagy para-ben­zoiminokinondiazid-bevonatta'l ellátunk, mely be­vonatot lényegileg vízmentes (az oldószer 1 súly%-nál kevesebb vizet tartalmaz) oldat alak­jában visszük fel. A találmány szerinti bevonat előállításához használt benzokinondiazidók és benaoiminokinondiazidok ismertek. Ugyancsak ismert fényérzékeny anyagként való alkalmazá­suk nyomólemezek anyagának előállításánál, pl. a 901 500, 960 335, 1 053 930, 1 104 824, 1 003 576 és 1 075 950 sz. német szabadalmi leírásokból. Ha a fenti kinondiazádok egy nyomólemezanyag egyetlen másolórétegének fényérzékeny anyagául szolgálnak, akkor ennek az anyagnak a hátránya az, hogy az előhívóoldat, mindenekelőtt maga­sabb szobahőmérsékleten és hosszabb előhívási idő alatt a réteg megvilágított részeit is megtá­madja. A bevonat a fényérzékeny benzokinondiazid­vagy benzoiminokinondiazid-vegyületek mellett egyéb — önmagukban ismert — adalékokat is tartalmazhat, így pl. gyantát, lágyítókat, aktivá­torokat, pigmenteket, színezékeket és indikátor­színezékeket is. Ezeknek az adalékoknak az együttes súlya azonban kevesebb legyen, mint a fényérzékeny benzokinondiazid- vagy benzoimi­nokinondiazid-vegyület. Ha a találmány szerinti bevonatban nemcsak egy fényérzékeny anyag van jelen, akkor ezek súlyának összege a teljes réteg súlyának több mint a felét kell hogy képez­ze. Gyantaként pl. epoxi-, ftálsavészter-, alkid-, maleinát-, polivinil-, poliakril-, polivinilace­tát-, melamin-, karbamid és klórkaucsukgyanták használhatók. Színezék céljára megfelelnek az azoszínezékek, trifenilmetánszínezókek és a ftálocianinek. Az alumíniumlemezt a vízoldható fényérzé­keny réteg felvitele előtt célszerűen — ismert módon — mechanikai, kémiai vagy elektrokémiai kezelésnek vetjük alá. A nyers hengerelt alu­míniumot például forró alkálifoszfát- vagy alká­likarbonátoldattal vagy valamely, salétromsavat, nitrátot, kromátot, hidrogénperoxidot vagy más alkalmas oxidálószert tartalmazó oldattal tisztít­juk, kefével érdessé tesszük, vagy elektrolitikus úton oxidáljuk. Az alumíniumlemezt a vízoldha­tó fényérzékeny réteg felhordása előtt tapadást javító réteggel, így szilikát-, poliakrilrav- vagy foszfonsavréteggel is ellátjuk. A vízoldható fényérzékeny réteg előállításához a para-diazodifenilaminnak vagy ennek szárma­zékainak ismert diazóniumsóit használjuk, me­lyek egyik vagy mindkét fenilgyűrűn helyettesít­ve vannak. E diazóniumsók cink- vagy kadmium­sókkal mint fémsókkal képezett kettős^sók alak­jában, vagy mint fémsó nélküli sók lehetnek je­len. E sók előnyösen formaldehiddel képezett kondenzálási termékeik alakjában és emellett fémsómentes alakjukban használatosak. A kü­lönféle kondenzálási termékek, valamint az eze­ket tartalmazó fényérzékeny rétegek előállítását az 1 142 871, az 1 154 123, 1 138 399, 1 138 400 és az 1 138 401 sz. német, az 1 321460 sz. francia szabadalmi leírások, valamint a 83 774 és 83 775 sz. francia pótszabadalmi leírások ismertetik. A vízoldható másolóréteg egy vagy több fent em­lített fényérzékeny anyagon kívül ismert módon egy vagy több ugyancsak említett adalékot is tartalmazhat. Mint már említettük, a benzokinondiazid és benzoiminokinondiazid fényérzékeny anyagok­nak előérzékenyített nyomólemezek anyagaként való felhasználása a leírt hátrányok mellett is­mert voH. A kinondiazidoknak a találmány sze­rinti alkalmazása során ezek a hátrányok nem lépnek fel. A második réteg, amely teljesen vagy túlnyomórészt kinondiazidokból áll, nemcsak a fényérzékeny réteg nedvesség iránti érzékenysé­get csökkenti, hanem nem várt módon vizes ol­datokkal továbbra is előhívható marad. Meglepő módon a második réteg felvitele a nyomdai pél­dányszámot jelentősen, legalább a kétszeresére növeli. A találmány szerinti eljárás kiviteli módját közelebbről az alábbi példák szemléltetik. A pél­dákban megadott %-értékek súly%-ot jelente­nek. 1. példa: 5 percen át 80 C°-os trínátriumfoszfátoldattal tisztított és 3 percig 85 C°-os 5%-os nátriumszi­likátoldatba merített hengerelt alumíniumlemezt megszáradása után 1 mól 4-diazodifenilamin és 1 mól formaldehid kénsavban végzett kondenzálá­sa útján előállított diazovegyület klórcink-sójá­nak 1%-os vizes oldatával bevonunk és megszá­rítjuk. Egy további munkafolyamatban az ily módon érzékennyé tett lemezre a következő ol­datot visszük fel: 0,8% l-[(4'-metil-benzol-l'-szulfonü)­-imino]-2-(2",5"-dimetü-fenilammo­-szulfonil)-benzokinon-(l,4)-diazid-(4) és 99,2% etilénglikolmonomet'iléter. Fenti oldatot felhordjuk és szárítjuk. A lemezt ezután nagyalakú nyomólemezformátumokká szétvágjuk. Az így kapott nyomólemezek ujjlenyomatok­kal, trópusi munkakörülményekkel szemben nem érzékenyek és sötétben tartva, hosszú hónapokig tárolhatók. Nyomóforma előállítása céljából a lemezt fény­képészeti negatív alatt megvilágítjuk és a meg­világított réteget 3% trinátriumfoszfátot és 1% nátriumszilikátot tartalmazó vízzel átitatott vat­tapamaccsal letöröljük. Ezáltal a fényérzékeny réteg fényt nem kapott részeit leoldjuk. A réteg megvilágított helyeit az előhívó-oldat még 35 C° hőmérsékleten sem támadja meg. Ezt követően az így elkészített nyomólemezt víz­zel leöblítjük és zsíros festékkel befestjük. Nyomdagépen a lemezzel nagy példányszám állít­ható elő. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom