156713. lajstromszámú szabadalom • Laboratóriumi vibrátoros osztályozószita

156713 3- ' ••.:,• 4 együttes elmozdulásával nem motorikus vibrá­tor útján valósítja meg az őrleményminta szét­választását s így sokkal hatásosabb osztályozást eredményez, mint az ezideig ismert berendezés sek. A találmány igen kis kiviteli mérete folytán különösen laboratóriumi vizsgálatokra alkalmas vibrátoros osztályozószita, illetve osztályozóros­ta berendezés, kettő Vagy több egymástól eltérő finomságú szitával, illetve rostával lényegileg úgy elrendezve, hogy az egymás fölé rakott, egymáshoz kúposán illeszkedő különböző finom­ságú szitát, illet ve. rostát magába foglaló szitatál­cákat fedél és gyűjtőtálca közé helyezve, elfor­gó kengyelszorító csavarjával egybefogott osztá­lyozószita rendszerhez erősített tengelycsónk gömbüreges feje és az elektromágneses vibrátor fegyverzetéhez rögzített, a vibrátorház furatá­nak hosszában mindkét irányban rugók ellené­ben függőlegesen mozgó tengely gömb alakú vé­ge egymással csuklós kapcsolatban vannak, a kapcsolatot létesítő gömbcsukló középpontján függőleges irányban átmenő osztályozószita­rendszer középvonala oldalirányban hegyes szögben kitérő. Célszerű kivitel lehet az a megol­dás, amikor az osztályozászita-rendsaer közép­vonalának oldalirányú kitérése rugóval szabá­lyozott. A találmány műszaki haladása azon a felis­merésünkön alapul, hogy a frekvencia szám nö­velésén felül az amplitúdó szabályozásával és az oldalirányú elmozdulás biztosításával olyan len­gést hozhatunk létre, amely lehetővé teszi a la­za állapotú, kis tömegű őrleménynek gyors és közelítőleg teljes szétválasztását s ezzel az elő­állított teljes őrlemény lényeges' minőség javítá­sát. A szétválasztást az egyszerű megoldása, a forgó alkatrészek és hajtómotorok kiküszöbölé­se pedig a berendezés gazdaságos üzemeltetését biztosítja. A rajz a találmány szerinti laboratóriumi vib­rátoros osztályozószita berendezés kiviteli pél­dáját ismerteti és a vázlatot féLmietezetben szemlélteti. A berendezés az osztályozószitából és az elektromágneses vibrátorból, valamint ezek között mechanikus kapcsolatot létesítő szerkezetből áll. A vibrátor úgy van kiképezve, hogy a vibrá­tor 1 házát alkotó palást vasmagba van beépít­ve a megfelelő frekvenciájú külső áramforrás­sal táplált 2 tekercs. Az 1 házat alkotó vasmag közepében furat van. E furatban van elhelyezve a 3 fegyverzethez rögzített 4 tengely. A 2 te­kercs és a 3 fegyverzet száma kettő és szimmet­rikus elhelyezésű. A 2 tekercset, ha a szabvá­nyos hálózatról tápláljuk, akkor a 3 fegyverzet 50 Hz-es frekvenciás rezgést szolgáltat, amelyet a mindkét irányban hosszában mozgó 4 tengely is átvesz. A 4 tengely két végén az 5 rugók van­nak, amelyeket egymástól a vasmag kiugró pe­reme választ el. Az alsó rugó az egyik perem és a fegyverzet, a felső rugó pedig a másik perem a leszorító 6 anya között van. A 6 anya menete­sen illeszkedik a 4 tengelyre. A 6 anyával sza­bályozzuk a rugók előfeszítését. Az 1 ház a 7 áll­ványra van erősítve, melyben létesített 8 üreg­ben olajban mozog a 3 fegyverzet. A 4 tengely felső vége gömb kiképzésű, amely­re két félből összefogott gömbüregu 9 fej csuk­lósan illeszkedik. A 9 fej alsó része a 4 tengely közti résgyűrű olyan, hogy az a 9 fejhez fent csatlakozó tengelycsonk középvonala egybe esik vagy csak hegyes szöget zár be a 4 tengely kö­zépvonalával. Az oldalirányú lengés biztosításá­ra a 18 rugó szolgál, amely középhelyzetbe igyekszik visszatéríteni a hegyes szögben kitért tengelycsonk középvonalat. Ebben az esetben a 9 fej alsó kiképzése olyan, hogy a 4 tengely váll­részére illeszkedő és felfelé növekvő tekercs át­mérőjű 18 rugót befogja. A 9 fej mozgását a 4 tengely csatlakozó gömbfelületén a 19 csavar­ral .szabályozzuk, de vele teljes rögzítés is elér­hető. A 9 fejhez tartozó tengelycsonk és az osz­tályozószita középvonala egybeeső. Az osztályozószita a 10 talpazata a 9 fej ten­gelycsonkjához rögzített. A 10 talpazatra van a 11 gyűjtőtálca helyezve, amelyre egymás fölé rakva és egymáshoz kúposán illeszkedő 12 szi­taíálcák vannak. A 12 szitatálcák alsó része egy­mástól eltérő 13 szitákkal van ellátva, mégpe­dig felülről lefelé haladva növekszik a sziták fi­nomsága. A 14 őrleménymintát a legfelsőbb tál­cába öntjük, amelyre a 18 fedelet helyezzük. A 15 fedelet az alsó csatlakozó pontja körül elfor­duló 16 kengyel középen átmenő 17 csavarral szorítjuk le, illetve rögzítjük. A 12 szitatálcá­kat ezzel osztályozószita rendszerré fogjuk ösz­sze. A rajzon a 15 fedél üzemközbeni, rögzített állapotban van feltüntetve, míg a 14 őrlemény­minta már osztályozás közbeni helyzetében van ábrázolva. A vibrátor a 4 tengelye útján függőleges mozgást visz át az osztályozószitára, aminek kö­vetkeztében a felső 12 szitatálcába helyezett 14 őrleményszita kezd az egyes szita-finomságok­nak megfelelően szétválasztódni, majd a 12 szi­ták darabszámaként osztályozódni. Az osztályozószita míg függőleges irányban le és fel mozog, rugóerők ellenében, ugyanak­kor oldalirányban esetleg ugyancsak rugóerő el­lenében bolygó mozgást is végez és ezáltal az őrlemény 'osztályozását nemcsak meggyorsítja, hanem a laza állapotú őrlemény csomósodását ön­működően szünteti meg. Az alkalmazott rezgés frekvencia nagysága pedig a szitálás műveletét lényegesén meggyorsítja. A rezgés amplitúdója az 5 rugókkal a szabályozó 6 anya útján állítha­tó a legkedvezőbb értékre. A függőleges irányú és a bolygó mozgás lehetővé teszi tehát kis tö­megű, laza állapotú őrleményminták gyors osz­tályozását, valamint az egyes osztályozott őrle­mény közel azonos értékét, mivel az így osztá­lyozott őrleményben gyakorlatilag számbavehe­tő mennyiség nem. marad,'amely a következő osztályba sorolható lenne. Az osztályozás finom­sága a behelyezett szitatálca számától, valamint a sziták finomságától függ.. Kísérleteink folyamán, amit egy legújabb tí­pusú őrleménymintát osztályozó szita berende­zéssel való összehasonlítás céljából végeztünk, 10 15 20 25 H0 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom