156702. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polietilénglikoltereftalátból készült filmalapanyagok előkezelésére a fényképészeti emulziók felviteléhez

156702 3 4 gai romlanak. A polietilénglikoltereftalátból készült fényképészeti filmalapanyagok előkezelése során általában nem léphetjük túl a 150 C°-os műveleti hőmérsékletet. 5 Az alkotórészek reakcióját 80 és 150 C°-os hőmérsékletek között hajthatjuk végre. Az alkotórész-elegyek reakcióidejét a rendelkezésre álló reakcióközegek megfelelő megválasztásával, valamint a hőmérséklet emelésével csök-10 kenthetjük. így könnyen összehangolhatjuk a reakcióidőt a filmalapanyag tartózkodási idejével a készítményszárító berendezésben. A tartózkodási idő a szárító berendezésben a felhasznált anyagoktól függően nem lehet 3 15 percnél kevesebb, ill. 40 percnél több. Ha nagy fümképződési sebességgel kívánjuk felvinni a készítményt, úgy célszerűen olyan reakcióközegekben dolgozunk, amelyek a reakciót gyorsítják, így pl. dimetilszulf oxidban, ill. a hőmér-20 sékletet növeljük, rnikoris előnyösen 125—145 C° közötti hőmérsékleten dolgozunk. ra. A tapadásátadó anyagok előállítása nyersanyagokat és komoly technikai berendezéseket igényel, ezért a fényképészeti filmelőállító ipar szempontjából nagyon költséges. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása a polietilénglikoltereftalátból készült filmalapanyagok előkezelésére, amellyel az említett hátrányok elkerülhetők. A találmány feladata a nagymolekulájú, hőre lágyuló műanyagfóliákból, különösen polietilénglikoltereftalátból készült filmalapanyagok előkezelése olyan tapadóréteg-oldattal, amelynek .komponensei csak a filmalapanyagon lépnek reakcióba tapadásátadó termék képzése közben. A filmalapanyag és a fényérzékeny emulzió között ezúton mind száraz, mind nedves állapotban megfelelő kötés létesíthető. Azt találtuk, hogy a műanyagkészítmények előállítására szolgáló eljárás szükséges reakcióideje egy vagy több órával megrövidíthető, ha a műanyagkészítmények előállításához szükséges alkotórészeket az előkezelés körülményei között reagáltatjuk. Az alkotórészeket a filmalapanyag előkezelésére alkalmas oldószerekben, illetőleg . azok. elegyeiben oldjuk, és a filmalaponyagra felvisszük. Míg a könnyen illó oldószerek gyorsan elpárolognak, a magasabban forró adalékok a felvitt rétegben maradnak és a bekövetkező reakció közegét képezik. A filmalapanyag tartózkodási ideje a szárítási zónában, valamint a szárítási hőmérséklet az így előállított tapadó anyagok átalakulási fokának felel meg. A leírt reakciót előnyösen legfeljebb 8 szénatomot tartalmazó polikarbonsavakkal, célszerűen azok anhidridjeivel hajtjuk végre. Erre a célra különösen maleinsavat, borostyánkősavat, citromsavat, itakonsavat, ftálsavat, ill. azok anhidridjeít, valamint az említett savak származékait vagy azok elegyét használjuk fel. Epoxid-komponensként a cianursav ül. izocianursav stabil származékait, célszerűen az említett savak vagy savelegyek triglicidilvegyületeit alkalmazzuk. Reakcíóközegként többek között dioxánt, etilénklórhidrint, dimetilszulfoxidot, ciklohexanont és dimetilformamidot alkalmazhatunk. A reakcióelegy oldószeréként metanolt, acetont, metilénkloridot, diklóretánt vagy hasonlókat használhatunk fel. A filmalapanyag duzzadóképességének javítására például a következő adalékokat alkalmazhatjuk: aromás oxivegyületek, halogénezett aromás oxivegyületek, halogénezett alifás karbonsavak vagy alkánbiszfenolok, ül. ezek származékai. A reakciókörülményeket, amelyek során az alkotórészekből a filmalapanyagon tapadó anyagok képződnek, széles határok között változtathatjuk. A határokat természetesen több körülmény korlátozza, így különösen az a hőmérséklet, amely a tapadóréteg-oldatok felvitelénél alkalmazható anélkül, hogy a polietilénglikoltereftalát-f ilmalapanyag mechanikai tulajdonsa-. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei közül megemlítjük, hogy a filmalapon végbemenő térhálcsodási reakció folytán a tapadó réteg tapadóképessége olyan kitűnő, hogy feleslegessé válik zselatin-segédréteg alkalmazása. Az eljárás további előnye, hogy az ismert eljárásokhoz viszonyítva számos eljárási lépés megtakarítását teszi lehetővé. A találmányt az alábbi példákban részletesebben megvilágítjuk anélkül, hogy találmányunk oltalmi körét a példákra korlátoznánk. 1. példa Polietilénglikoltereftalátból készült filmalapanyagot 6,0 g triglicidilizocianurát, 7,2 g ftálsav, 80 g p-klór-m-krezol, 50 ml dioxán, 300 ml metanol és 700 ml diklóretán elegyével kezelünk, és a filmalapanyagot a készítményszárítő berendezésben 30 perces tartózkodási idő mellett 90 C°-on szárítjuk. A filmalapanyagon képződött tapadó réteg az emulziós kezelés után olyan fényképészeti filmet ad, amelynek tapadószilárdsága mind száraz, mind nedves állapotban igen jó. 2. példa. 6,0 g triglicidilizocianurát, 4 g itakonsav, 50 g p-klór-m-krezol, 30 ml dimetilszulfoxid, 240 ml metanol és 730 ml diklóretán elegyét a film alapanyagra felvisszük és 18 percig 105 C°-on szárítjuk. Az emulziós kezelés után olyan fényképészeti filmet kapunk, amelynek tapadószilárdsága mind száraz, mind nedves állapotban igen jó, és a fényképészeti emulzió csak a filmalapanyag olvadáspontjának elérésekor oldódik. 3. példa 6,0 g triglicidilizocianurát, 4,8 ftálsav, 3,2 g rnaleinsav, 50 g p-klór-m-krezol, 50 ml dioxán, 10 15 20 25 S0 £5 40 45 50 55 60 2