156700. lajstromszámú szabadalom • Tenzometrikus nyomásmérő szelence, folyékony és gázhalmazállapotú nyomás alatti közegekhez

3 156700 4 gának jelzésére olyan univerzális mérőszelencét alakítsunk ki, amelyet a nyomóvezetékhez való hozzákapcsolással vagy a szokásos felépítésű nyúlásmérő műszerhez elektromosan hozzákap­csolva üzemeltetni lehet, és amely a hidrauliká­ban és pneumatikában előforduló technikai nyo­mások mérését azonnali leolvasással lehetővé te­szi. A találmány szerint ezt .a feladatot úgy oldjuk meg, hogy egy nyomásnak kitett belső palástot egy kívül elhelyezkedő nyomásnak kitett palást­tal kötünk össze, és így a kettő között gyűrűala­kú nyomás alatti tér keletkezik, amelyet csator­nák útján a nyomással működő aggregát mé­rendő nyomóközegével összekapcsolunk, és a mérés eszközlése céljából mindkét nyomás alatti palást kerületén belül és kívül nyúlásmérő csí­kokat helyezünk el. A légtelenítő csavarral ellá­tott nyomás alatti palástokból álló rendszert szekrényben helyezzük el, amelynek a fenékle­mezén a csatlakozó csonkok részére nyílás van, a felső oldalon levő fedőlemezen levő kapocs­csavarok pedig tetszés szerinti kapcsolást tudnak biztosítani. A találmányt részletesebben a rajz alapján is­mertetjük. Az 1. ábra a tenzometrikus mérőszelence elvi metszete. A 2. ábra a tenzometrikus mérőszelence fedő­lemezének felülnézete. A két, lényegében tenzometrikusan működő elem a gyűrűformájú 2 fenékdarabbal ellátott nyomás alatti 1 belső palást, amelyre a nyomás alatti 3 külső palást felfekszik. A nyomás alatti 1 és 3 palástok összeköttetését hegesztés vagy a menet megfelelő finom illeszkedésével létreho­zott összecsavarozás biztosítja. A nyomás alatti 1 belső palástot belső felületén, azaz a hengeres vájatának a kerületén két, ráragasztott 4 nyú­lásmérő-csíkkal látunk el, a nyomás alatti 3 kül­ső paláston pedig a külső kerületen elhelyezke­dő két darab 5 nyúlásmérő-csík van. A nyomás alatti 1 és 3 palástokat úgy készítjük el, hogy miután azokat egymásba helyezzük, közöttük gyűrűalakú 6 nyomótér keletkezik, amely a 2 fenékdarabba bedolgozott 7 csatornák útján a 8 csatlakozó csonkba becsavart nyomóközeget hozzávető 9 csővel kapcsolatban van. A 6 nyo­más alatti tér felső részét a 10 összekötő csator­na útján 11 légtelenítő csavarral látjuk el, amelynek 12 szelepháza a nyomás alatti 3 külső palást 13 gyűrűjére van felerősítve. A 13 gyűrű továbbá arra szolgál, hogy a nyomás alatti 1 és 3 palástokból kialakított tenzometrikus mérő­szelencét a 14 szekrénnyel hozza kapcsolatba, amely utóbbi azt a célt szolgálja, hogy az 5 nyú­lásmér ő-csí kot külső behatások ellen védje; az 5 nyúlásmérő-csík a 14 szekrény által kialakított 15 üregben helyezkedik el. A 14 szekrény felső részét a 16 lemez zárja le, amelyen különféle el­lenállásmérő-híd kapcsolások részére szolgáló négy 17 kapocs-csavar található. A 16 lemezt a 18 csavarok erősítik a 13 gyűrűre. A 14 szek­rény alsó részét a 2 fenékdarabhoz csavarozott 19 fenéklemez tartja. Könnyebb kezelhetőség vé­gett a mérőszelencét a 14 szekrényen felerősítő elemmel vagy gömb csuklóval lehet ellátni, ille­tőleg a mérőműszerekkel együtt magasság irány­ban állítható állványra lehet szerelni. A tenzometrikus mérőszelence a következő mérési elv,alapján dolgozik: A mérőszelencét a 8 csatlakozó csonk útján a mérendő aggregáttal kapcsoljuk össze és nyomásállóan összecsavaroz­zuk. Ezzel különösképpen hidraulikus nyomás méréseket lehet végrehajtani, azonban ugyanúgy lehet gázhalmazállapotú nyomóközegek nyomá­sait is mérni; ez utóbbi légtelenítő csavar hasz­nálata nélkül is lehetséges. Folyékony halmaz­állapotú nyomóközegek mérésekor all légtele­nítő csavart kinyitjuk, amíg az olaj nyomóközeg all légtelenítő csavar nyílásán kijön. Ekkor a mérőszelence gyűrűalakú 6 nyomás alatti tere meg van töltve, all légtelenítő csavart bezárjuk és ezzel a szelence a mérésre elő van készítve. Ha ezután nyomásváltozások lépnek fel, azok a nyomás alatti közeg vezetékrendszerében egé­szen a gyűrűalakú 6 nyomás alatti térig hatol­nak el, és a falakra kifejtett nyomások követ­keztében pozitív és negatív nyúlások állnak elő, amelyek az ellenkező oldalakon felszerelt szoká­sos 4; 5 nyúlásmérő csíkokra adódnak át. A 7 csatornák áteresztőképessége számban és ke­resztmetszetben a mérőszelence nagyságához van idomítva, és elég nagy ahhoz, hogy a nyomókö­zeg a gyűrű alakú 6 nyomás alatti térnek a falak nyúlása következményeképpen létrejövő térfo­gatváltozásaihoz utána tudjon igazodni. A nyú­lásmérő-csíkok a 16 lemezen levő nagy kapocs­csavarral úgy vannak összekapcsolva, hogy tet­szőlegesen negyed, fél és teljes ellenállás-mérő­hidakat lehet bekapcsolni kívülről, anélkül, hogy a belső kapcsoláshoz hozzányúlnánk. Ennek kö­vetkeztében a berendezés érzékenysége nagy ha­tárok között változtatható. Ilyen alapon már a legkisebb nyomások is jól kiértékelhető műszer­kilengéseket hoznak létre a híd teljes bekapcso­lása esetén, másrészt pedig a mérőszelencét min­den korlátozás nélkül a legnagyobb nyomásokra is igénybe lehet venni. Ugyanezzel az elvvel minden további nélkül a falvastagság változta­tásával rendkívül kis és optimálisan nagy nyo­másokat, mérő szelencéket lehet kialakítani. A mérőszeleneét sérüléstől és hőmérséklethatástól védő külső részeket könnyűfémből vagy mű­anyagból lehet készíteni. Szabadalmi igénypontok 1. Nyomás alatt működő aggregátok nyomásá­nak meghatározására szolgáló tenzometrikus mérőszelence, folyékony és gázhalmazállapotú nyomóközegek részére azzal jellemezve, hogy a nyomás alatti belső palást (1) és a nyomás alatti külső palást s(3) közötti gyűrű alakú nyomás alat­ti tér (6) van kialakítva és ez a nyomóközeg csatornája (7) és a hozzávezető cső (9) útján a mérendő, nyomással működő aggregáttal össze van kötve és a mérés végrehajtása céljából mindkét nyomás alatti palást (1; 3) kerületén be­lül és kívül nyúlásmérő-csíkok vannak elhe­lyezve. 10 35 20 25 30 35 40 45 50 55 60 ;i

Next

/
Oldalképek
Tartalom