156685. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azabicikloalifás vegyületek előállítására

7 gyület kb. 0,005 g/kg és 0,025 g/kg közötti napi adagokban kitűnő farmakológiai hatásokat mu­tat. Ugyancsak kitűnő szedatív-trankvilláns és an­tiagresszív hatást mutat kb. 0,025 g és 0,15 g kö­zötti napi adagokban a (IV) képletű cisz-2- [4-(4--fluorfenil)-4-40xo-l-Jn-butil)-4,5,6,7,8;9-hexahid­ro-izoindolin és az (V) képletű 3-[4-(4-fluorfe­nil)-4-oxo-l-n-butil]-9-metil-3,9-diaza-biciklo­[4,2,l]nonán, valamint sóik, elsősorban gyógy­szerészeti szempontból elfogadható, nem toxi­kus savakkal képezett addíciós sóik. A találmány szerinti új vegyületek önmaguk­ban ismert eljárási műveletekkel állíthatók elő. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy a) egy Ar-C(=X)-Alk-OH általános képletű' vegyület reakcióképes észterét egy H-Het általános képletű vegyülettel reagáltatunk, vagy b) Ar-Y és Z-Alk-Het általános képletű vegyü­leteket — ahol Y és Z egyike egy pozitív fém-iont, másika pedig egy a szerves fém­vegyülettel karbonil-csoport képzése közben reakcióba lépő, funkcionálisan módosított kanboxilcsoportot képvisel —, egymással reakcióba hozunk, vagy c) egy Ar-C(=X)-Alk-Het általános képletű ve­gyületben, ahol a Het csoport nitrogénatom­jával szomszédos csoportok legalább egyike karbonil- vagy tiokarbonil-csoport, ezt a csoportot metiléncsoporttá alakítjuk át és kí­vánt esetben a kapott, •—C(=X)— karbonil­csoportot tartalmazó vegyületekben ezt a csoportot karbinolcsoporttá alakítjuk át és/ vagy kívánt esetben a—Cí(=X)—kairboinil­csoportot karbinolicsopartta vagy pedig O-észterezett vagy O-éterezett karbonilcso­porttá alakítjuk át. Az Ar-C(=X)-Alk-OH általános képletű ve­gyület reakcióképes észtere elsősorban egy szer­vetlen savval, különösen halogénhidrogénsavval, mint sósavval, brómhidrogénsavval vagy jódhid­rogénsavval, vagy kénsavval, vagy, pedig egy erős szervas savval, különösen egy erős szerves szulfonsavval, mint metán-, etán-, p-toluol-, p^ -brómbenzol-, p- vagy m-nitrobenzol-szulf onsav­val képezett észter lehet. Az ilyen reakcióképes észternek egy H-Het képletű aminnal való rea­gáltatása önmagában ismert módon történik, kí­vánt esetben az aminvegyület feleslege jelenlé­tében, vagy valamely hozzáadott bázis jelenlété­ben a képződő sav lekötése céljából, vagy pedig az aminvegyület valamely sójának, pl. alkáli­fém-, mint nátriumvegyületének — esetleg „in situ" történő — képzése közben. A savaknak a szerves fémvegyületekkel való reagáltatásra alkalmas származékai elsősorban savhalogenidek, mint savkloridok, vagy pedig a megfelelő nitrilek vagy amidok lehetnek. A nit­rilek, vagyis a N^C-AlMlet, ill. Ar-C=N álta­lános képletű vegyületek, valamint a megfelelő amidok is elsősorban magnéziumtartalmú. Grig­narö-yegyületekkel, tehát Ar^MgiHal, ill. Hal-8 -Míg+_ Alk-Het általános képletű vegyületekkel — ahol Hal halogénatomot, pl. klór-, bróm- vagy jódatomot képvisel — alakíthatók át a kívánt ketonokká. A savhalogenidek, vagyis a Hal-5 (0=i)C-Alk-Het, ill. Ar-C(= 0)-Hal általános képletű vegyületek a fentemlített Grignard­magnéziumvegyületekkel vagy a megfelelő Grignard-cinkvegyületekkel, elsősorban azonban kadmiumvegyületekkel, tehát (Ar)2Cd általános 10 képletű vegyületekkel való reagáltatás útján ala­kíthatók ketonokká. Eljárhatunk továbbá oly módon is, hogy a savak reakcióképes származé­kaiként litiumsókat reagáltatunk szerves lítium­vegyületekkel és így képezzük a kívánt ketono-15 kat. A karbonil- vagy tiokarbonil-csoportok meti­lén-csoporttá való átalakítása önmagában ismert redukciós módszerekkel történhet; így pl. a kar­bonilcsoportot a kiindulóanyagnak valamely er-20 re alkalmas könnyűfémhidriddel, pl. litiumalu­míniumhidriddel, szükség esetén valamely akti­válószer, pl. aluminiumklorid jelenlétében tör­ténő kezelése útján, vagy valamely alkalmas ka­talizátor, pl. rézkróm-katalizátor jelenlétében-25 történő hidrogénezéssel, a tiokarbonilcsoportot pedig valamely alkanol, pl. etanol" jelenlétében Raney-nikkellel való kezelés útján alakíthatjuk át metiléncsoporttá. Ennek során az adott eset­ben jelenlevő egyéb redukálható helyettesítők, 30 pl. az X oxocsoport szintén redukálódhatnak, pl. az oxocsoport hidroxilcsoporttá alakulhat át. Az X oxocsoport hidroxilcsoporttá való átala­kítása szintén a szokásos módon történhet. Cél­szerűen pl. naszcens hidrogénnel, tehát pl. hid-25 rogénleadó anyag jelenlétében valamely fémmel, mint alkohol jelenlétében nátriummal, vagy pe­dig komplex fémhidriddel, pl. nátriumbórhid­riddel, vagy hidrogénező katalizátor, pl., plati­na-, palládium-, ródium-, nikkel- vagy réz-ka-40 talizátor, platinaoxid, palládiumos aktívszén, Raney-nikkel, rézkromit, vagy hordozóra, mint alumíniumoxidra, vagy szénre felvitt ródium jelenlétében katalitikusan gerjesztett hidrogén­nel redukálhatunk. A redukció előnyösen vala-45 mely hígító- és/vagy oldószer jelenlétében, szo­bahőfokon vagy ennél alacsonyabb vagy maga­sabb hőmérsékleten, nyílt vagy nyomás alkal­mazása esetéíi zárt edényben kerülhet lefoly­tatásra. Az oxocsoport redukciója Meerwein— 50 Ponndorf—Verley módszere szerint, pl. a szo­kásos módon valamely rövidszénláncú alkanol­ban, mint izopropanolban, egy megfelelő alko­holét, mint alumínium-izopropilát jelenlétében is lefolytatható. 55 Az X oxocsoport redukciója lefolytatható egy szénhidrogéngyöknek, pl. alifás, aralifás vagy aromás gyöknek az egyidejű bevezetése közben, pl. oly módon, hogy egy oly előállított vegyü-60 letet, amelyben —C(=X)— karbonil-csoportot képvisel, egy a kívánt szénhidrogéngyök beve­zetésére alkalmas szerves fémvegyülettel, pl. a fentebb említett szerves fémvegyületeikíhez ha­sonló reagenssel, különösen valamely megfelelő 65 Grignard-magnéziumhalogeniddel kezelünk. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom