156672. lajstromszámú szabadalom • Készülék modellprogramozás rendszerű oktató eszköz feldolgozására

156672 3 4 Ez a rendszer az ún. modell programozási rendszer tartalmazza az ismert lineáris és el­ágaztatásos programozási rendszerek (valamint ezek kombinálásának) elemeit is, lényegét azon­ban az alkotja, hogy a programozás alkalmával a pedagógiai folyamat tartalmát specifikus pe­dagógiai modellek szerint analizáljak és képez­nek különböző absztrakciókat, a programegysé­gek megalkotását, az információs egységek és program lépések meghatározását pedig szintén meghatározott pedagógiai modellben adott tör­vényszerűségek szerint végzik. Mivel a modell programozási rendszer tartal­mazza a lineáris és elágaztatásos programozási rendszerek elemeit is, a találmány szerinti ké­szülék alkalmas e programozási rendszerek sze­rint készült tankönyvek feldolgozásának vezér­lésére is. 1. A találmány szerinti készülék biztosítja el­sősorban azt, hogy a tanulók ne csak megha­tározott ismeretanyagot sajátítsanak el, hanem tudatosan és tervszerűen elsajátítsák a tanulás módszerét is. Ezt azzal éri él, hogy a találmány szerinti készülékben a behelyezett program lapok fel­dolgozásának vezérlésére szolgáló, a program lapokat takaró vezérlő táblán konstans elemek formájában a tanulók által látható metapeda­gógiai információk vannak elhelyezve, és min­den lapon a tanulók általi láthatóan az is fel van tüntetve, hogy az adott lapon tárolt prog­ram lépés anyaga melyik metapedagógiai infor­mációhoz tartozik. A „metapedagógiai információ" kifejezés áj terminus a pedagógiai irodalomban. Vélemé­nyünk szerint azonban ezzel lehet legtalálób­ban megjelölni azokat az információkat, ame­lyeket a tanuló nem a tananyag tartalmában adott összefüggésekről, törvényszerűségekről — tehát nem a tantárgyi ismeretekről — szerez­nek, hanem arról, hogyan kell ezeket elsajátí­tani, magukévá tenni, s ezzel kapcsolatban mi­lyen feladatokat, problémákat kell megoldani. Azokat az információkat tehát, melyek pél­dául azt közvetítik, hogy az elsajátításhoz, nél­külözhetetlen azoknak a tárgyaknák, jelensé­geknek a körülihaitáreMsa, nominális meghatá­rozása, mélyeket a pedagógiai munka során meg fognak a tanulók ismerni, vagy például azt, hogy a megszerzett ismereteket alkalmazni kell a tanulás, az elsajátítás folyamatában. Ezek az információk tehát nem az elsajátí­tandó anyagra, hanem magára az elsajátításra, a tanulásra vonatkoznak, a pedagógiai munkára reflektálnák. Ezért szerintünk, ha az ismeretek elsajátítá­sának, készségek, szokások kialakításának fela­datai megoldását biztosító információkat peda­gógiai információknak nevezzük, helyes, ha az elsajátításra, a tanulásra vonatkozó, a pedagó­giai folyamatra reflektáló információkat meta­pedagógiai információkként jelöljük meg. A „metapedagógiai" kifejezés használata ana­lóg azzal, ahogyan ezt más tudományterülete­ken ismert és elfogadott olyan kifejezések mint pl. metamatematika, metalogika formájában használják. A találmány szerinti készülékben elhelyezett metapedagógiai információk azt a célt szolgál­ják, hogy tudatosan és tervszerűen fejlesszék a tanulók önálló tanulását, végsősoron megtanít­sák őket tanulni. Azzal, hogy metapedagógiai információkat konstans elemek formájában közvetíti, azt is biztosítja, hogy a tanulókban a tanulás általá­nos elvei, törvényei, eljárásai tartósan rögződ­jenek, megszilárduljanak, azzal pedig, hogy ezekhez a metapedagógiai információkhoz a ta­nulás folyamatában tartalmilag, formailag és módszertanilag a legkülönbözőbb elemek kap­csolódnak azt 'biztosítja, hogy a tanulás általá­nos törvényéit a tanulók ne merev sémának tekintsék, hanem változó, hajlékony, mozgás­ban levő folyamat lényegeként fogják fel, ugyanakikor törvényszerű jellegüket világosan lássák. Azt is biztosítja elvileg, hogy bármilyen me­tapedagógiai információk közvetíthetők legye­nek, azaz bármely oktatási szisztémának meg­felelően lehessen használni a találmányt. Ezt azzal éri el, hogy a konstans elemeikként elhelyezett metapedagógiai információk cserél­hetők. 2. Megoldja azt a problémát is, hogy a ta­nulók ne gondolkodás, munka nélkül jussanak el a feladatok megoldásához, ne kapják készen közvetlenül az eredményeket. Ezt azzal éri el, hogy a találmány szerinti készülék vezérlő táblája átlátszó, az egész felü­let több részre van osztva, a meghatározott n számú rész különböző elemekkel van takarva, amely takarás a tanuló által megszüntethető. A takarás ismert, s a programozott oktatás kü­lönböző más eszközeiben, szerkezeteiben is al­kalmazott eszközét azonban úgy használja fel, hogy a részeknek láthatóvá válása alkalmával láthatatlanná lesz (pl. eltakarodik) az a (betű, szám, szín stb.) jelzés, amely az adott takaró részt jelöli. Az is biztosítva van, hogy ezek a (betű, szám, szín stb.) jelölések ne a megszokott, is­mert, hagyományos stb. sorrendben kövessék egymást. Mivel a különböző n számú részeken rend­kívül eltérő információk vannak tárolva, a ta­nuló nem választhatja azt a megoldást, hogy a takarást állandóan megszüntetve dolgozzék (hogy pl. a takaró lapokat állandóan elhúzva tartsa), mert a takarás megszüntetése alkalmá­val eltakarodik az a betű, szám, szín stb. is amely a különböző részeket jelöli, s így a ta­nuló nem tudja pontosan, hogy az adott prog­ramlapon tartalmazott különböző feladatok, problémáik megoldásához, a megoldás helyessé­gének ellenőrzéséhez, a megoldás segítéséhez 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom