156646. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kéntartalmú amid-származékok előállítására
156646 kalmazásával kiváló termeléssel állíthatjuk elő a telítetlen zsírsavak amidszártmazékait. A reakcióban az alábbi oldószereket használhatjuk fel: éter, dioxán, tetrahidrofuiran, diklórmetán, kloroform, széntetrakloríd, metilacetát, etilacetát, benzol, toluol, xilol, aceton és metil-izoibutil-keton. Bázikus anyagként előnyösen alkalmazhatunk szerves oldószerben oldható tercier aminokat, mint trimetilamint, trietilaniint, dimetilanilint, dietllanilint, piridint és hasonlókat. Bizonyos esetekben azonban szervetlen bázisok mint káliumkarbonát és nátriumkarbonát, vagy bázikus ioncserélő gyanták is felhasználhatók. Az említett vegyes savanhidridek előállítására 1—4 szénatomszámiű rövidszénláncú halogénsav 1—4 szénatomszámú észterét RCOOH képletű zsírsavval — ahol R jelentése a korátobiakban megadott — reagáltatjuk. A fenti rövidszénláncú alkilhalogénsav-észter például kloroformát vagy acetát lehet. A reakcióban az alábbi kloroformátokat és acetátokat használhatjuk fel: metil-kloroförmát, -acetát, et'il-klorof ormát, -acetát, butil-klorof ormát, -acetát és hasonlók. A vegyületek hatásának vizsgálatára speciális, koleszterinben és epesavakban gazdag táplálékkal táplált egereket használhatunk. Az egerek vérének koleszterin-szintjét a normális 3—6-szorosára emeltük. A fenti táplálékhoz 1%-rivi mennyiségű amidvegyületet adtunk, és 8—1:2 napon át folyamatosan orálisad adagoltuk. Ezután meghatároztuk az állatok vérszérumának teljes koleszterin-tartalmát. A vizagálatok alatt kellemetlen mellékhatásokat, mint a súlygyarapodás visszamaradását, vagy egyebeket nem tapasztaltunk. Megfigyeltük, hogy a fenti vegyületek hatása erősebb, mint a l:ino^savé. A linolsavval kezelt állatcsoportoknál továbbá néhány esetben semmilyen hatást sem figyeltünk meg, az állatok egyéni adottságai miatt, és a hatás széles skálájú változását tapasztaltuk a különböző állatoknál. Hangsúlyoznunk kell, hogy ilyen jelenségeket a limolamiddal kezelt csoportnál nem tapasztaltunk. A találmány 'szerinti eljárással előállított N-thelyettesített acilamid-vegyületeík másik jellegzetes hatása, hogy megelőzik a koleszterin és a zsírok lerakódását a máiban. Ez a jelenség koleszterinben gazdag táplálékká] kezelt állatoknál lép fel. Úgy tűnik, hogy a linolamidszármazékok javítják a máj csökkent zsíranyagcsere-fumkcióját. Ez a hatás szintén előnyös, mert a zsír any agcssre főleg a máj működésén alapul. Linolsavas kezelésekkei ilyen hatást sohasem figyeltek meg. Az eredményeket az 1. táblázatban tüntettük fel. A találmány szerint előállított linolamid-származékok különösen alacsony toxicitását a 2. táblázat adatai igazolják, ahol néhány, találmány szerint előállított származék egéren mutatott akut toxicitását tüntettük fel. 8 1. táblázat Vegyület Szérum koleszterin mgP/o Máj koleszterin mg/100 g 10 15 SO 25 Kontroll Linolsav RtONHR3CONHR3CONH—C ?—SCHH /SCH3 410 390 200 209 199 2010 2060 1750 1420 1520 SC2 H S , /SC3 H 7 RlCONHR4CONH-187 1400 RiiCONH— f _y SH 35 40 45 50 55 60 R^CONHR5CONH—: -SC4H9 190 1&20 222 1600 -SH 209 1750 212 1520 SH 2. táblázat Vegyület Toxicitás LD50 (g/kg) intraperitoneális orális RJ—CONH/~\ Ri—CONH—< —SCH3 <50 <50 8,5 8,0 SH Linolsav <50 <1,0 A táblázatok jelölései: R1 = C17H31 {linölsavmaradék) R2 — makrélaolajzsírsav-maradék £5 R3 = sáfrányolajzsírsav-maradék
