156620. lajstromszámú szabadalom • Önműködő zárószelep folyadékot szállító tömlőkhöz
156620 20 Az —a— álló ház alsó részét a -~b— forgó ház falából kialakított — kívül recézett — —10— karima veszi körül. A folyadék áramlási irányát az 1—3. ábrákon nyíl jelzi. 5 A két —a, b— szelepházat előnyös törhetetlen műanyagból, míg a —6, 7, 8, 9— szelepzárószervet és a szelepházak —2, 5— betétdarabjait célszerű fémből készíteni. Készíthető azonban a szelep teljes egészében törhetetlen műanyag- io ból. A példa szerinti önműködő tömlőeizáró szelep a következőképpen működik: Üzemen kívül a szelep a folyadéknyomás hatására zárva tart (3. ábra). Üzembe helyezésnél 15 a —• példa szerint jobb kézben tartott •— szelep nyitása úgy történik, hogy a —b— forgó ház recézett palástfelületű —10— karimáját a kezelő személy egy kézmozdulattal könnyedén balra forgatja, minek következtében a —b— forgó házzal szilárd kapcsolatban levő menetes —8—• csap az —a— álló házhoz rögzített —1— anya menetein elforogva a — nyíllal jelzett — folyadéknyomással ellentétes értelemben, tengelyirányba elmozgatja a —6, 7, 8, 9— szelep- 25 zárószervvel és az —5— hüvellyel együtt szerkezeti egységet képező —b— forgó házat. A —b— forgó háznak és vele együtt a —6, 7, 8, 9— szelepzárószervnek a —11—• beömlő nyílás felé történő elmozdulásával a —3— zárógyűrű- s0 ről a —7— záróelem felemelkedik és körgyűrű keresztmetszetben fokozatosan nyitja a —12— szelepnyílást. A szelep 2. ábra szerinti nyitott állapotában a folyadék beáramlása folytán, mind a —8— j5 csap kúpos végén (a körgyűrű keresztmetszetű •—11— beömlő nyílásban) ható torlónyomás ál• tal létrehozott nyomaték (Mi), mind a —6— szeleporsó ferdén kiképzett —9— bordáin keletkezett nyomaték (M2 ) a —6, 7, 8, 9— szelepzárészérvnek a —12— szelepnyílás felé való mozgatására, azaz a szelep zárására törekszik. Ezeknek a nyomatékoknak (Mt , M2) hatását csökkenti az —.1, 8— csavarelempár között ható súrlódó erő által kifejtett — az előbbi nyomatékokkal (Mi, M2 ) ellentétes értelmű — nyomaték (Ms ). Mindhárom nyomaték eredőjével (Me ) tart egyensúlyt a kezelő személy által (például hüvelykujjával) a —10— karimára gyakorolt 5Q csekély (például 2 at folyadéknyomásnál 0,03 kp) erő kifejtésével létrehozott nyomaték (M<). Mivel a szelep nyitvatartása a kezelőszemélytől csak jelentéktelen erőkifejtést igényel (lényegében azt, hogy a hüvelykujját a —10— ka- 55 rimán tartsa), a kezelő személy minden fáradság nélkül hosszú ideig működtetheti a találmány szerinti szelepet. Ha a kezelő személy elereszti a —10— recés karimát, a nyomatékok egyensúlya megszűn- 60 vén, a —8— csap és a —9— bordák útján ható nyomatékok (Mi és M2 ) hatására, a —6, 7, 8, 9— szelepzárószerv megindul a —12— szelepnyílás felé. A szelep zárását késlelteti a menetsúrlódás, továbbá az, hogy a torlónyomás és 65 40 45 ezzel az általa okozott nyomaték (Mi) a —8—• csapnak a —11— beömlő nyílástól való eltávolodása folytán fokozatosan csökken, minek következtében fokozatosan csökken a —7— záróelemnek a —12— szelepnyílás felé irányuló mozgási sebessége is. A szelepzárás fokozatosságát segíti elő az is, hogy a —7— záróelemnek a —3— zárógyűrűhöz való közeledésével szűkül a —12— szelepnyílás, csökken a —9— bordák felé áramló folyadék mennyisége, és ezzel csökken, majd (a szelep teljes zárásával) megszűnik, a —9—• bordák útján a —6—• szeleporsóra gyakorolt —• szelepzárást elősegítő — nyomaték (M2). A szelep ismét, a —10—• karimának könnyed elforgatásával nyitható. A nyitás többek között azért igényel kis erőkifejtést, mert a szelep nyitását gátló nyomatékok (M1; M 2 , M s ) karja lényegesen kisebb, mint a tangenciális erővel létrehozott, ellentétes értelmű nyomaték (Mf) karja. A találmány lényegéhez tartozik, hogy a szelep szerkezeti részeinek (a szelepzárószervnek, az álló és forgó háznak) keresztmetszetei, átmérői, belső és külső felületei, valamint az —1, 8— lapos csavarmenet úgy vannak az 1—4. ábrákon látható módon kiképezve, hogy a szelep belsejében a folyadéknyomás okozta nyomatékoknak (Mi, Mi, Ms ) a szelep zárására irányuló eredőjével (Ms ) szemben, a —b— forgó ház —10—• karimájára gyakorolt, kis tangenciális erővel létrehozott nyomaték (M;) a szelep nyitva tartásakor egyensúlyt tart. a szelep nyitásakor pedig meghaladja azt (Mí~>Ms ). A szelén szerkezeti kialakítása akkor felel meg a találmánynak, ha a —b— forsjó ház —10— karimáján tangenciális erővel létrehozott nyomaték (Mt) karja előnyösen leffalább háromszorosa a —6, 7. 8, 9—• szelenzárószerven keletkező nyomatékok eredője (Me ) kariának. Lényegében ennek a következménye, hogy a folvadéknyomás okozta nyomatékok eredőiével (Me ) a szelet) nyitya tartásakor egyensúlyt tartó, ellentétes értelmű nyomaték (M() fenntartásához elesendő a —10— karimára. 0,1 kpnál kisebb tangenciális erő kifejtése. Bár a szelén nyitása ennél nagyobb tangenciális erő kifejtését igényli, de a szelep találmány szerinti kialakítása folytán ez a tangenciális erő is kisebb mint a folyadék által az —a— álló házban mindenkor kifejtett nyomás következtében az e«v cm2 -re ható nyomóerő. Például 2 at folyadéknyomásnál, (tehát amikor a folvadéknvo-' más által egy cm^re kifejtett nyomóerő 2 kn) a szeleD nyitásához a —10— karimán 1,6 kp tangenciális erő kifejtése szükséges. Szabadalmi igénypontok 1. önműködő szelet», folyadékot szállító tömlőkhöz, azzal jellemezve, hogy for.ffástestalakú, egymáshoz koaxiálisán illeszkedő, *
