156601. lajstromszámú szabadalom • Eljárás proteinmentes nitrogénvegyületet tartalmazó takarmánykeverék előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. X. 27. (FE—710) Közzététel napja: 1969. III. 24. Megjelent: 1970. VI. 01. 156601 {^ mm. m

j Szabadalmi osztály: 53 g Nemzetközi osztály: A 23 k Decimái osztályozás: Feltalálok: Bobok József mezőgazdasági mérnök, 75%, Dr. Guba Sándor mezőgazdasági mérnök, 5%, Gondolovdcs Lajos mezőgazdasági mérnök, 5%, Szabó Zoltán vegyészmérnök, 5%, Wolf Gyula mezőgazdasági mérnök, 5%, Tolnai Gyula mezőgazdasági technikus, 5%, Kaposvár Tulajdonos: Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, Kaposvár Eljárás proteinmentes nitrogénvegyületet tartalmazó takarmánykeverék előállítására A találmány eljárás proteinmentes nitrogénvegyületet tartalmazó takarmánykeverék előállítására. Közismert, hogy az iparilag előállítható nitrogént tartalmazó proteinmentes anyagok, a továbbiakban nem protein nitrogéntermékek, például karbamid, okszerű takarmányozásával a kérődző állatok fehérjetáplálásáí lehet elősegíteni. Ezen ismeretek dacára a nem protein nitrogén vegyületeket mégis igen szűk keretek között alkalmazzák a kérődző állatok takarmányozására. Az eddig ismert eljárások ugyanis a gyakorló állattenyésztő telepeken csak körülményesen voltak végrehajthatók és az elkövetett hibák állatmegbetegedést, állatelhullá^t idéztek elő. Ezért régi törekvés a gyakorlatban egyszerűen végrehajtható, állategészségügyi biztonságot nyújtó nem protein nitrogén vegyület etetési eljárás kidolgozása. Az eddig ismert eljárások során. a) a kérődző állatok takarmányozására alkalmas szénhidrátgazdag, fehérjeszegény takarmányokat, például szárított répaszelet, abraktakarmányok, ipari üzemekben nem protein nitrogén vegyületekkel egészítik ki és azt meghatározott mennyiségben naponta több esetben az .egyéb takarmányokkal párhuzamban adagolják a kérődzőknek, b) a kérődzőket tartó állattenyésztő telepeken a nem protein nitrogén termékeket napi 10 15 20 25 30 rendszerességgel közvetlen keverik a kérődzők részére naponta több esetben adagolt takarmányokhoz, c) a savanyítandó takarmányokat nem protein nitrogén vegyület kiegészítéssel erjesztik, majd a szilázst naponta több esetben célszerű adagban adják az állatoknak, d) a nem protein vegyületeket inhibitor hatással rendelkező kémiai anyagokkal kezelik és az így előállított terméket az előbbi eljárások valamelyike szerint egyéb takarmányokhoz, például abrakhoz keverve etetik. Az a), b), c) eljárások hibája, hogy nem küszöbölik ki az állatmérgezés előfordulásának lehetőségét és az üzemektől körültekintően gondos, nehezen biztosítható munkát kívánnak. A nem protein nitrogén vegyületek eredményes etetésére csak azokban az üzemekben adnak módot, ahol az eljárások alkalmazásának megvannak a személyi előfeltételei. Hiba az is, hogy ezen eljárások alkalmazása esetén a nem protein nitrogén vegyületekből bendőben hidrolizálódott ammónia a bendőmikróbák részére napközi időszakonként változó mennyiségben áll rendelkezésre. Ezért időszakonként az állati szervezet ammónia terhelése nagyobb a megengedhetőnél. Mindez az etetett nem protein nitrogén vegyületek érvényesülésének alacsony hatékonyságát, az állati szervek, illetve a szervezet megbetegedését idézi elő és leszűkíti az állati szervezet táplálására alkalmas anyag felhasználását. 156601