156596. lajstromszámú szabadalom • Adó-vevő berendezés elektromágneses távolságmérőhöz

9 156596 10 semmiféle káros visszahatás nem jöhet létre a kimenet és a bemenet között. A 26 oszcillátor és a 29 erősítő kimenő feszült­ségei a 28 keverőt táplálják, amely a kimenetén az F^ és F2 frekvenciaértékek között váltakozó 5 F frekvenciájú moduláló jelet szolgáltatja. A moduláló feszültséget az 59 erősítő erősíti, és a 3 adóra vezeti. Az elrendezésben a reflek­táló 4 triédert és az 5 vevőt alkalmazzuk. Az 5 1( ) vevő veszi a reflektált jelet Az F+H (vagy F—H) frekvenciájú jelet a 2 oszcillátor kimenetén két 36 és 37 szűrőn keresz­tül a 30 keverő bemenetére vezetjük, amely utóbbinak másik bemenete az 5 vevő jeleit veszi. 15 Így a 30 keverő kimenetén rögzített H frekven^ ciájú jelet kapunk. A 36 szűrő feladata, hogy az F frekvenciájú káros jeleket kiszűrje, amelyek a 28 keverőben jönnek létre. Megfelelőképpen a 37 szűrő levágja az esetleg fellépő H frekvenciájú 2Q zavarójelet, amely szintén a 28 keverőből szár­mazhat. A 27 oszcillátorból eredő H+f frekven­ciájú és a 30 keverőből származó H frekvenciájú jelet egyidejűleg kis sávszélességű 6 erősítőben erősítjük fel. Az ebben az erősítőben esetleg fel- .. lépő fázistolások a 27 oszcillátorból és a 30 ke­verőből származó jeleknél egymást kölcsönösen kompenzálják. A 6 erősítő kimenete a 33 keverőt táplálja, amely utóbbinak kimenő kapcsain igen kis f frekvenciájú, gyakorlatilag konstans jel je­lenik meg. A 26 és 27 oszcillátorokból eredő jeleket a 31 keverőbe vezetjük, amely kimenetén f frekven­ciájú jelet szolgáltat. Ezt a jelet a 32 erősítő erő­síti fel. Ennek megfelelően a 33 keverő kimenő feszültségét a 34 erősítő erősíti fel. A 32 és 34 35 erősítők azonos f frekvenciájú kimenő jelei a mérendő fáziseltolás értékét tartalmazzák. Eze­ket a feszültségeket a szaggatott vonallal jelzett 7 fázismérőbe vezetjük. A 7 fázismérőben van elhelyezve a 8 fázistoló, a 9 fáziskomparátor, a 40 10 motor és a 11 jelzőszerv. A 35 erősítő a 10 motor előtt a 9 fáziskomparátorból nyert egyen­feszültség erősítésére szolgál. A gyakorlati meg­valósítás során a 3. vagy 4. ábrán vázolt mecha­nikus kiviteli alakot célszerű alkalmazni. 45 A 6. ábra az 5. ábra szerinti vevőberendezés egyik részének tömbvázlatát szemlélteti. A 33 keverő kimenetén a jel f frekvenciával jelenik meg. A 33 keverő kimenete a 34 erősítő bemenetére csatlakozik. 50 A 7 fázismérő egyik bemenetét a modulációs frekvenciából származó f frekvenciájú jelet fel­erősítő 32 erősítő kimenete táplálja, míg a 7 fá­zismérő másik bemenete a 34 erősítő kimeneté­vel van összekötve. 55 A 34 erősítő kisfrekvenciás, nagy sávszélessé­gű erősítő, amely változtatható erősítésű, ás automatikus erősítésszabályozással van ellát­va. Az automatikus erősítésszabályozáshoz a 34 erősítő kimenő feszültségét használjuk fel. Ezt a 60 5 rajz, 6 A kiadásért felel: a Közgazdasági 7007098. Zrínyi (T) Nyomda, Budapes feszültséget a kis sávszélességű 60 szűrővel az f frekvenciájú jel sávszélességének megfelelően szűrjük. A szűrő leválasztja a jelet a zajról, és a szűrő kimenő feszültségét a 61 egyenirányítóval egyeniranyítjuk. Az egyenirányított jelet a 62 erősítő felerősíti, majd a 63 vezetéken át a 34 erősítőbe vezetjük ez utóbbi erősítésének szabá­lyozására. Szabadalmi igénypontok: 1. Adó-vevő berendezés elektromágneses tá­volságmérőhöz, amely távolságmérő a mérendő távolság egyik végén elhelyezett adó-vevő be­rendezésből és a mérendő távolság másik végén elhelyezett reflektorból áll, és amely tá­volságmérő a mérendő távolság egyértelmű mérését teszi lehetővé annak a fáziselto­lásnak — ami nagyobb lehet 3i60°-nál — mé­résével, amelyik a kisugárzott vivőhullámot mo­duláló jel frekvenciájának két meghatározott frekvenciaérték közötti folyamatos változása esetén jön létre, azzal jellemezve, hogy az adó­vevő berendezés változtatható frekvenciájú osz­cillátort (2), amelynek kimenete az első keverő (28) egyik bemenetére van kapcsolva; H frek­venciájú első oszcillátort (26), amelynek kimene­te az első keverő (28) másik bemenetére van kapcsolva; H+f vagy H—f frekvenciájú máso­dik oszcillátort (27), ahol f értéke kisebb, mint H értéke; az első keverő (28) kimenetével össze­kapcsolt, és az első keverő kimenő jelével mo­dulált vivőhullámot a reflektor felé kisugárzó adót (3); a reflektorról visszavert modulált vi­vőhullámból a moduláló jelet kiválasztó demo­dülátort tartalmazó vevőt (5); második keverőt (30), amelynek egyik bemenete a változtatható frekvenciájú oszcillátor (2) kimenetével, másik bemenete pedig a vevő (5) kimenetével van ösz­szekapcsolva; harmadik keverőt (31), amelynek egyik bemenete az első oszcillátor (26) kimene­tével, másik bemenete pedig a második oszcillá­tor (27) kimenetével van összekapcsolva; negye­dik keverőt (33), amelynek egyik bemenete a második oszcillátor (27) kimenetével, másik be­menete pedig a második keverő (30) kimenetével van összekapcsolva; valamint első bemenetén a harmadik keverő (31) kimenetével, második be­menetén a negyedik keverő (33) kimenetével összekapcsolt, és a harmadik és negyedik keverő kimenő jelei közötti fáziseltolást mérő fázismé­rőt (7) tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti adó-vevő berende­zés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ne­gyedik keverő (33) kimenete és a fázismérő (7) második bemenete közé automatikus erősítéssza­bályozó körrel ellátott szélessávú erősítő (34) van bekapcsolva, és az automatikus erősítéssza­bályozó kör (60, 61, 62, 63) az f frekvenciaértéket magába foglaló keskeny frekvenciasávú szűrőt (60) tartalmaz. ábra :s Jogi Könyvkiadó igazgatója. t V., Balassi Bálint utca 21—2S. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom