156588. lajstromszámú szabadalom • Keménymágneses, gázzal védett érintkezőjű jelfogó
3 156588 4 sa lényegesen eltérő. Az eddig ismeretes reléknél az érintkezési tartományban fellépő mágneses mező túl gyenge ahhoz, hogy a nyelvek üzembiztosan bontsanak, Ezért szükséges, hogy ennél a kivitelnél külső mágneses söntöt alkalmazzunk, amelynek külső mágneses mezeje egy eredő mágneses erőt képez, amely minden érintkező' nyelvet a neki megfelelő irányban elhelyezett sönt felé húz. A mágneses sönt, illetve a fent leírt mágneses rés nélkül az ilyenfajta relé gyakorlatilag működésképtelen, kivéve ha a nyelveket demagnetizálják. Az eddig ismeretes demagnetizálási eljárások az olyan berendezé, sekben, melyek számára a f érit leírt relék készülnek, nem alkalmazhatok. Ennek alapján az eddig ismeretes keménymágneses védőgázas érintkezőrelék gyakorlatilag csak mágneses sönt széthúzással alkalmazhatók, amint ezt azok az ismert szabadalmi leírások is bizonyítják, melyeknél a szóbanforgó relé lényegi elemet képez. Mágneses sönt nélkül a keménymágneses védőgázas érintkezőrelék csak a találmány szerint kiképzett réssel tudnak működni. Az ismert keménymágneses relék differenciális tekercselésű működtető-, illetve bontótekerccsel vannak ellátva, mert ezáltal az érintkezés megfelelően bontódik előre nem látott nagy bontóimpulzus esetén is. Egyszerű tekercseknél viszont ez esetben mindkét érintkező nyelv azonos irányban demagnetizálódik, úgy, hogy a relé rövid bontási szünet után újra zárja az áramkört, ami nem engedhető meg. Ezt a problémát a találmány szerinti relé a működtető- és bontótekercsek elrendezése és" nagysága révén, valamint az érintkező rétegek olyan kivitelezésével kívánja megoldani, amely megfelelő rést képez. A találmány szerinti relé előnye abban áll, hogy azonos kapcsolási teljesítmény mellett kisebb méretű és nagyobb érzékenysége ellenére ugyanolyan, vagy megbízhatóbb működésű és tetszőleges érintkezőtípusok kombinációinak, mint például bontó-záró, bontó-bontó, záró-bontó, záró-záró érintkezők stb. képzésére különösen alkalmas annak következtében, hogy több relét sorba lehet kapcsolni. Ha például egy relé működtető tekercsét egy második relé bontótekercsével kötjük sorba,- az első megbízhatóan zár, a második megbízhatóan nyit egy nagyon széles áramerősségtartományban. A relé konstrukciója lehetővé teszi, hogy nyomtatott kapcsolásokba közvetlenül beépíthető legyen. A találmány tárgyát képező megoldás igen előnyösen alkalmazható automatikus fővonalú, távbeszélő-, távíró- és alállomás hálózatban, jel- és távr közlőberendezésekben, elektronikus automatikában és kapcsoló berendezésekben. A találmány példakénti kiviteli alakját az ábra alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti kemény mágneses gázzal védett érintkezőjű relé hosszmetszete, a 2. ábra a mágneses rés részletének kinagyított képe. A keménymágneses gázzal védett 'érintkezőjű relé áll az 1 üvegcsőből, ennek belsejében a keménymágneses 2 és 2' érintkező nyelvekből, amelyek a 3 és 3' laprugókkal a 4 és 4' üvegfém átvezetésekhez varinak forrasztva. A 3 és 3' laprugók ötvözetlen szénacélból készülnek, edzve és megeresztve. A 2 és 2' érintkező nyelvek 0,8—1,1% széntartalmú ötvözetlen szén- • acélból, vagy hasonló mágneses sajátságú anyagból készülnek, edzés és megeresztés után koercitív erejük Hc = 1200—'1300 A/m, mágneses telítettségük Bs = 1,0—1,7 T. Az 5 és 5' érintkezőrétegeket a 2 és 2' érintkező nyelvekre hőkezelés után közvetlenül lehetőleg galvanikusan viszik fel. Ezután a 2 és 2' érintkező nyelveket újra hőkezelik. Ennek eredménye, hogy az 5 és 5' érintkező rétegek térfogati diffúziós kötésbe lépnek a 2 és 2' érintkező nyelvek anyagával. A hőmérsékletet természetesen úgy kell megválasztani, hogy ne rontsa le a 2 és 2' érintkező nyelvek ^mágneses sajátságait. Az 1 üvegcső 90% N2 és 10% H2 gáz keverékével van megtöltve. A 7 működtető tekercs végig megy a 2 érintkező nyelv teljes hossza mentén és fedi a 2' érintkező nyelv egy részét is. A 7' bontótekercs a 2' érintkező nyelv maradék részét fogja körül. A találmány szerinti keménymágneses gázzal védett érintkezőrelé a következőképpen működik: Ha a 7 működtető tekercsen olyan amplitúdójú áramimpulzust bocsátunk át, hogy mindkét 2 és 2' érintkező nyelv a telítettségig mágneseződik, a 2 és 2' érintkező nyelvek ellentétesen mágneseződve az 5 és 5' rétegeknél olyan erős húzóerőt hoznak létre, hogy a 3 és 3' laprugók erejét legyőzve a nyelvek bekapcsolnak. A 7 tekercsen áthaladó impulzusnak csak annyi ideig kell tartani, amíg a 2 és 2' érintkező nyelvek a telítettséget elérik. A bekapcsoló impulzus okozta imágneseződés néhányszor 10 fts ideig tart, a 7 működtető tekercs induktivitásának és a vezérlőjel alakjának függvényében. Az 5 és 5' rétegek közt a kapcsolás csak 1—3 msec-el a vezérlő jel megszűnése után jön létre. Ennyi időre van ugyanis szüksége a nyelveknek, hogy nyugalmi nyitott állásból zárt munkahelyzetbe jussanak. Az érintkező nyelvek zárvatartására külső folytonos energiára nincs szükség, míg egy megfelelő amplitúdójú másik ár amimpulzus ellentétes polaritással a 7' bontótekercsbe jut és a 2' érintkező nyelvet átmágnesezi úgy, hogy az érintkezők között taszító mágneses erő lép fel és az előzőleg zárt kontaktus bont. Ez az átmágneseződés is néhányszor 10 -jusec-ig tart. A 2 és 2' érintkező nyelvek az átmágneseződés után kb. 50 ftsec-on belül nyitnak a 7' bontótekercs kapcsain az impulzus kezdetétől számítva. Bár. csak a 2' nyelvet mágnesezik át, egy megbízható nyitás keletkezik az 5 és 5' rétegek között, mintegy 3—30 mikronnyi hézag, amely megfelel a ő mágneses résnagyságnak. Ezáltal olyan szórt fluxus jön létre, melyet vázlatosan a 2. ábrán ábrázoltunk és amely lehetővé teszi, hogy a 7' bontótekercsen áthaladó impulzus csak a 2' érintkező nyelvekre hasson. Ezenkívül lehetséges más, itt nem említett olyan megoldásokat alkalmazni, melyeknél a zárótekercs a 2 és 2' érintkező nyelv teljes hosszán 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
