156586. lajstromszámú szabadalom • Húzószerszám, körívekkel határolt keresztmetszetű huzalok, illetve rudak gyártásához

3 15Ó586 é (egyébként mások javaslata szerint) szeggyártásra felhasználni. A fentiekben keresztmetszetileg meghatározott húzószerszám felépítését és lényegét a következőkben leírtak szerint érthetjük meg. A térben (és a gyakorlat szerint) az említett körlapokat gördülő testekkel, golyókkal, hengerekkel, kúpgörgőkkel stb., kell helyettesíteni. Ennek megfelelően pl. az 1/c ábrán meghatározott szelvényt úgy biztosítjuk, hogy 4 db egyforma átmérőjű golyót helyezünk szorosan egymás mellé egy síklapra, mely golyókat felülről szemlélve azok között a kívánt szelvényt látjuk (2/a ábra). Ugyanerre az eredményre jutunk, ha pl. 4 db kúpgörgőt állítunk szorosan egymás mellé és most az így elhelyezett kúpgörgőket (pontosabban a görgők által körülzárt teret) szemléljük a görgő tengely irányából. (2/b ábra.) Ugyancsak erre az eredményre jutunk hengergörgők, vagy hordógörgők egymás mellé helyezése esetén is; (2/c ábra.) Ilyen elvi alapon nyerhetünk bármilyen szelvényt, amely pl. egyforma, vagy nem egyforma átmérőjű golyók szorosan egymás mellé helyezésekor keletkezik. (Pl. az 1/b ábra szerinti elrendezésben.) Az 1/d ábra szerinti elrendezést akkor kapjuk, ha 4 egyforma golyót körgyűrűvel veszünk körül és most 2 golyó és a körgyűrű belső fala közötti szelvényt szemléljük. Az eddigiekben elmondottak szerint tetszőleges méretű és számú (de legalább 3 db) gördülő. test egymás mellé helyezése esetén tetszőleges számú és méretű szelvényt nyerhetünk. A gördülő testek, vagy a gyűrű a szelvényt mindenkor kívülről határolják. Ha a szükségnek megfelelően megválasztott gördülőelemekből összeállított testet kemény gyűrűvel összefogjuk és ezzel egyidőben még azok helyzetének rögzítését is megoldjuk, a találmányunk tárgyát képező szerszámhoz jutunk. Ilyen szerszám, rajzát látjuk a 3. ábrán. A mintaként megrajzolt, szerszám az 1/c ábrán (vagy az l/e ábrán) bemutatott keresztmetszetű huzal vagy rúd hideghúzására alkalmas. A szerszám lényeges részei az alakítást végző gördülő testek (1), jelen esetben 4 db egyforma átmérőjű golyó, a gördülő testeket együtt tartó keményfém (2) húzómag, a gördülő testeket tengelyirányban megtámasztó keményfém (3) - támasztó mag, a magokat körülvevő (4) szerszámfoglalat, és a gördülő elemeket rögzítő ún. rögzítő (5) tárcsa. Ha ezen szerszámba az alakítandó huzalt tengelyirányba befűzzük és ezután a gördülő.testek által kívülről. határolt részen folyamatosan áthúzzuk azt, a gördülőtestek által határolt keresztmetszetű huzalhoz (vagy rúdhoz) jutunk. A húzás feltételei lényegében azonosak a szokásos huzal, ill. rúdhúzás feltételeivel. Eszerint, a húzásra szánt anyagnak képlékenynek és hidegen alakíthatónak kell lennie, a keresztmetszet csökkenés pedig itt sem lehet nagyobb az 10 15 20 25 10 15 40 45 50 55 60 illlető anyagra körszelvény esetén is megengedettnél. Az alakító kúpszög szintén kötött és egy maximális érték alatt kell maradjon. Miután a keresztmetszet bizonyos esetekben jelentősen eltérhet a körtől, ez esetben a huzalt vagy rudat egy húzással körszelvényű huzalból vagy rúdból előállítani nem lehet. Ilyenkor az a követelmény, hogy több húzószerszámon egymás után húzzuk keresztül a huzalt vagy rudat. PL: ha äz a célunk, hogy az 1/c ábrán meghatározott keresztmetszerű huzalt nyerjünk és ezt körhuzalból egy húzásban gyártani a nagy keresztmetszet csökkenés miatt nem lehet, úgy járunk el, hogy egymás után húzzuk át a huzalt olyan szerszámokon, amelyek a leírttal azonos felépítésűek csak az azokban levő gördülőtestek átmérője fokozatosan csökken. Ilyenkor az utolsó húzást megelőző húzásoknál a szelvény általában nincs kitöltve, tehát az l/e ábrán feltüntetett keresztmetszetnek felel meg. Ilyen több fokozatban történő húzást célszerűen sorozat húzógépen kell elvégezni. (Nehézséget okozhat a sorozat húzógépen történő gyár-í tás az úgynevezett diabolós sorozat húzógépen. Ilyen gépeknél ugyanis a huzal tengelye körül elfordul (torziót kap), így a huzal megfelelő keresztmetszeti helyzetben történő újra bevezetése a következő szerszámba — ha az rögzített —, nem oldható meg. Ezen úgy lehet segíteni, hogy a húzószerszámot kívülről megcsapágyazzuk (forogni engedjük) és így a szerszám beállhat az elfordult keresztmetszetnek . megfelelő helyzetbe.) Lényeges megemlíteni még, hogy golyók alkalmazása esetén a gördülőtest a fészekben alakítás közben foroghat is. Ilyenkor a golyó nem húzza, hanem hengerli a huzalt. Az, hogy a golyó forog, vagy áll többek között attól függ, hogy a szorító tárcsa milyen mértékben szorítja a gördülő elemeket (jelen esetben a golyókat) a támasztó maghoz. Általában az a törekvés, hogy a golyó alakításakor ne fordulhasson el, mert ezáltal elkerüljük a gördülő testeket magában foglaló fészek és a támasztó lap kopását. A szerszám használata folyamán tehát csak a könnyen pótolható gördülőtestek használódnak el. Ezért mondjuk, hogy a találmányunk legnagyobb előnye az, hogy a szerszám újra előállítási költsége igen alacsony. A leírásból az is kitűnik, hogy az alkalmazott gördülő testek azonosak a gördülőcsapágy gyártásánál használatos gördülő testekkel. A csapágy gyártásánál használatos gördülőtestek keménysége kb. 62HRc, így azok a találmány tárgyát képező szerszámban is felhasználhatók. Szabadalmi igénypont: 1. Húzószerszám, huzalok és rudak húzóüregben történő hidegalakításához azzal jellemezve, hogy a húzott huzal vagy rúd keresztmetszetét meghatározó szerszámrész legalább három gördülőtestből van összeállítva. 3 rajz, 3 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 7007097. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.