156582. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szalicilanilidek előállítására

3 156582 4 hatók elő oly módon, hogy valamely (II) általános képletű anilin-származékot (ahol X és Y jelentése a fent megadott) adott esetben valamely tercier amin jelenlétében tionilkloriddal reagáltatunk, majd a képződő terméket kívánt esetben izolálás után vagy anélkül valamely (III) általános képletű vegyülettel'hozzuk reakcióba (ahol Z és R jelentése a fent megadott) és kívánt esetben egy ily módon kapott, R helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet acetilezünk vagy egy R helyén acetil-csoportot tartalmazó (I) képletű vegyületet kívánt esetben hidrolizálunk. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a szubsztituált anilin-származékok és tionilklorid reakciójakor keletkező N^szulfinil-aminok adott esetben helyettesített szalicilsavval reagáltatva meglepő módon igen magas kitermeléssel a megfelelő szalicil-anilid-származékokat szolgáltatják. A szalicilanilid-származékokat mindezideig — a technika ismert állásának részletezésénél közölt módon — az anilin-származék savkloriddal vagy észterrel történő acilezésével állították elő. Ezzel szemben eljárásuknál az anilin-származékot alakítjuk aktivált származékká és ezt hozzuk reakcióba a megfelelő szalicilsavval. A találmányunk tárgyát képező eljárásnál kiindulási anyagként előnyösen 2-klór-4-nitro-anilint, 4-bróm-anilint vagy 4-nitro-anilint alkalmazhatunk. A (II) képletű vegyület és a tionilklorid reagáltatásánál a tionilkloridot a (II) képletű amin 1 móljára számított előnyösen 1 mól mennyiségben alkalmazzuk. A rea*kciót célszerűen 1 mól további amin jelenlétében hajtjuk végre, mely a (II) képletű amin feleslege vagy valamely tercier amin lehet. Amennyiben a (II) képletű amin feleslege szolgál további aminkomponensként, úgy azt előnyösen a tionilkloridra vonatkoztatott 200 mól-százalékos menynyiségben alkalmazzuk. Eljárásunk előnyös foganatosítási módja szerint azonban további amin-komponensként külön tercier bázist adunk a reakcióelegyhez. Tercier bázisként alifás aminokat (pl. trietilamin, trimetilamin stb.) vagy heterociklusos aminokat (pl. piridin) alkalmazhatunk. A tercier amint a (II) képletű änilinszármazékra vonatkoztatott 0,3—0,7 mól, különösen előnyösen 0,5 mól mennyiségben használjuk. A reakciót előnyösen inert oldószer jelenlétében hajtjuk végre. E célra előnyösen 80— 100 C° forráspontú, különösen előnyösen 80— 130 C°-on forró aromás szénhidrogéneket vagy ezek származékait (pl. benzolt, toluolt, xilolt vagy klór-benzolt) alkalmazhatunk. A reakciót célszerűen 0—50 C°-on, különösen 25—30 C°-os hőmérséklet-tartományban valósítjuk meg. Eljárásunk előnyös foganatosítási módja szerint oly módon járunk el, hogy valamely (II) képletű, legalább egy elektrófil szubsztituenst tartalmazó primer amin benzolos vagy klórbenzolos oldatához ill. szuszpenziójához keverés közben 30 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten 1 mól tionilkloridot és 0,5 mól tercier amint (pl. piridint, vagy trietilamint) adunk. Ekkor melegedéssel járó csapadékképződés megy végbe. Ez a csapadék a tercier amin hidrokloridjából és az aromás amin kb. 50%-nyi mennyiségének hidrokloridjából áll és kiszűrhető. A szűr létből a tionilklorid 50%-os mennyisége és 0,5 mól 5 Ar—N=S=0 képletű szulfmilamin izolálhatc Az ily módon kapott szulfinilamint kívánt esetben izolálás után vagy anélkül reagáltatjuk a (III) képletű vegyülettel. Előnyösen járunk el oly módon, hogy a kapott szuszpenzióhoz a 10 csapadék kiszűrése nélkül közvetlenül, ugyancsak 30 C° alatti hőmérsékleten adjuk a (III) képletű; kívánt esetben helyettesített szalicilsavszármazékot. A reakció teljessé tétele céljából a reakcióelegyet ezután előnyösen 80—130 C°-on 15 különösen előnyösen 80—110 C°-on utóreagáltatjuk. A reakcióelegy feldolgozását önmagukban ismert módszerekkel végezhetjük el. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy a reakcióelegyet szobahő-20 mérséklet körüli hőfokra visszahűtjük, majd a kiváló terméket izolálás után ammónium-sóján keresztül tisztítjuk. A (III) képletű vegyületek R jelentésétől függően hidroxi- vagy acetoxi-benzoesavak lehet-e nek. Amennyiben R helyén acetil-csoportot tartalmazó (III) képletű kiindulási anyagokat alkalmazunk, olyan (I) képletű vegyületeket kapunk, melyekben R jelentésé acetil-gyök. E vegyületek kívánt esetben önmagukban ismert módszerekkel lúgos vagy savas hidrolízissel a " megfelelő 2-hidroxi-benzanilidekké hidrolizálhatók. R helyén hidrogénatomot tartalmazó (III) képletű vegyületek felhasználása esetén hidroxibenzanilideket kapunk, melyek kívánt esetben önmagukban ismert módszerekkel acetilezhetők. Az acetilezést pl. acetilkloriddal vagy ecetsavanhidriddel hajthatjuk végre. A találmányunk tárgyát képező eljárás előnye, hogy jó kitermeléssel szolgáltat nagy tisztaságú 0 — elsősorban foszforvegyületektől mentes — 2--hidroxi- és 2-acetoxi-benzanilid-származékokat. Az eljárásunkkal előállítható (I) képletű vegyületek egyes képviselői (az acetil-szalicilsav-p-bróm-anilid és az acetil-szalicilecetsav-p-nitro-45 -anilid) új, az irodalomban le nem írt anyagok. Az eljárás különösen előnyösen alkalmazható az 5,2'-diklór-4'-nitro-szalicil-anilid ipari méretekben történő előállítására. Eljárásunk további részleteit a példákban is-50 mertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. Példák 55 l. 125 kg (0,725 K mól) technikai 2-klór-4-nitro-anilin (op. 98—100 C°) és 645 kg vízmentes technikai klórbenzol elegyéhez keverés közben kb. 30 perc alatt 91 kg (0,76 K mól) technikai tionilkloridot adunk. A reakcióelegyhez 1 órás ke-60 verés után 28,6 kg (0,363 K mól) vízmentes technikai piridin és 32 kg klórbenzol elegyét adjuk. További 1 órás keverés után a kb. 30 C°-os szuszpenzióhoz keverés közben 125 kg (0,725 K mól) technikai 5-klór-szalicilsavat (pl. 169—171 65 C°) adunk és az elegyet 2,5—3 óra alatti állandó 2