156578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliakrilnitriloldatok előállításánál alkalmazott oldószerek regenerálására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. XII. 21. (CE—557) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1965. XII. 21. Közzététel napja: 1969. V. 27. Megjelent: 1970. VI. 01. 156578 Szabadalmi osztály: 29 b Nemzetközi osztály: D 01 f Decimal osztályozás: Feltalálók: Peter Eberhard oki. vegyész, Premnitz, Godau Hans-Joachim vegyészmérnök, Rathenow, Riedel Dietrich mérnök, Rathenow, Planke Wilfried vegyészmérnök, Premnitz, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Chemiefaserwerk „Friedrich Engels" Premnitz/Kr. Rathenow, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás poliakrilnitriloldatok előállításánál alkalmazott oldószerek regenerálására A találmány olyan dimetilacilamidok regene­rálására vpnatkozik, amelyeket a nekik megfe­lelő savakkal keverve poliakrilnitrilből és ak­rilnitril kopolimerizátumaiból való fonóoldatok előálllítására oldószerként alkalmaznak és ame­lyek a fonás után vizes keverékben vannak je­len. Dimetilacilamidként előnyösen dimetf forcn­amidot ós dimetilaoetamidot használnak. Az acil-gyöknek megfelelő savak a hangyasav és az ecetsav. tilacetamid a poliakrilnitril jó oldószerei. Az is ismeretes, hogy mindkét oldószer instabil olyan termikus igénybevételkor, mint a poliakril­nitril oldásánál, az oldószerben való polimeri­zációnál vagy különösen a nedvesen fonó el­járásnál alkalmazott oldószerkicsapó-fürdőkeve­rék és a szárazon fonó eljárás oldószer mosó­szerkeverék desztillációs elválasztásánál. Eköz­ben a dimetilacilamid hidrölitikusan a"megfelelő savra, például hangyasavra vagy ecetsavra és, dimetilaminra bomlik. Ismeretes, hogy a fonóbldat előállítására al­kalmazott dimetilformamid csak nagyon kis mennyiségű, általában 0,1%-nál kevesebb han­gyasavat tartalmaz. Kb. 20% poliakrilnitril ma­gasabb hőmérsékleten történő feloldása vagy kb. 18% poliakrilnitrilt tartalmazó oldatban vég­bemenő polimerizáció alatt a hangyasavtartalom megnő, úgy hogy az oldat vizes kicsapófürdő­ben való fonásánál kb. 50% vizet, 49,8% dimetil­formamidot és 0,2% hangyasavat tartalmazó ke-5 verek keletkezik. Ezeket a koncentrációviszo­nyokat a fonás művelete alatt a bevitt forma­midmennyiség és a víz adagolásával állandó ér­téken tartjuk. A keletkező keveréket egy folya­matos üzemű desztillációs kolonnán, például egy 10 ismert rendszerű harangtálcás kolonnán választ­juk el, ahol a hangyasav a kolonna fenekén dú­sul fel. Ez a feldúsulás a dimetilformamidnak hangyasavra és dimetilamidra való hidrolitikus bomlásakor fokozódik, mely a desztillációs ko­lonnában termikus hatásra következik be. A fe-15 néktermékben való feldúsulás után a hangyasav fokozódó mértékben jut a kolonna alsó harma­dából főfrakcióként elvezetett dimetilformamid­ba, úgy hogy végül a dimetilformamid, melyet a szálkészítésíhez újra beadagolunk 1%! hangyasavat 20 tartalmaz. Az oldószerben a termikus hatásra bekövetkező hidrolitikus bomlással keletkező sav hatással van a poliakrilnitril fonóoldatok magasabb hőfokon bekövetkező elszíneződésére. A savtartalomtól függően különbözőképpen el-25 színeződött fonóoldatok és különböző fehérsegi fokú szálak keletkeznek. A szálak fehérsegi foka csökkenő savtartalomnál fokozódik. Ismeretes továbbá, hogy az ecetsavtartalmat a szálkészítési folyamat során állandó értéken kell so tartani azáltal, hogy szükség esetén az oldószer-156578

Next

/
Oldalképek
Tartalom