156562. lajstromszámú szabadalom • Hidrogénezési eljárás

SZABADALMI 156562 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS .«&& Szabadalmi osztály: 12 o 1—4 fjl Bejelentés napja: 1967. II. 10. (UI—117) Franciaországi elsőbbsége: 1966. III. 10. (52904) Nemzetközi osztály: C 07 c ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. II. 22. Megjelent: 1970. VI. 01. Decimái osztályozás: Feltalálók: Gabron Georges vegyészmérnök, Pipon Robert vegyészmérnök, Melle, Franciaország Tulajdonos: Les Usines de Melle, Saiint-Léger-les-Melle, Franciaország Hidrogénezési eljárás A találmány tárgya eljárás folyékony fázisú hidrogénezésre. Közelebbről a találmány tárgya eljárás szerves vegyületek hidirogénezésére, főleg olyan reakciótermékek előállítása céljábój, amelyek az alkalmazott reakciókörülmények között kevéssé illékonyak. Ismeretes, hogy a hidrogénező reakciókat folyékony fázisban szilárd katalizátor jelenlétében lehet lefolytatni különböző típusú reaktorokban, különösen csőreaktorokban. A találmány eljárás szerves vegyületek folyékony fázisú katalitikus hMrogénezésére olyan folyékony fürdőben, melynek nagy a magassága egyéb méreteihez képest és amely a hidrogénezés hőmérsékleténél magasabb forráspontú, kémiailag inert szerves oldószert, továbbá szuszpendált katalizátort tartalmaz. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a reakeiózóna alján bevezetjük a hidrogénezendő vegyületet, valamint nagy feleslegben a hidrogént, amely ebben a zónában diszperziót hoz létre, a hidirogén feleslegét a fürdő fölötti szabad térből eltávolítjuk, a fürdő felső részéből elvezetett folyadékot deklantáljuík, az így dekantált folyékony fázis egy részét olyan módon vezetjük el, hogy a visszamaradó,, hidrogént már nem tartalmazó fürdő katalizátorban feldúsul és viszonylag nagy fajsúlyúvá válik, így a katalitikus fürdő keringését a reakciózóna és a dekantálási zóna sűrűségének különbségiével biztosítjuk, és a kí-10 15 20 25 30 vánt tenmék(ek)et elkülönítjük a dekantáló egységből elvezetett folyékony fázisból, és az oldószert a hidrogénező zóna alsó részén visszavezetjük. A találmány szerinti eljárásra tehát az jellemző, hogy a katalizátort tartalmazó reagenseik keringtetése nem igényel szivattyút, és hogy a katalzátorszemcsék elkülönítését szűrők vagy hasonló célt szolgáló egyéb készülékek nélkül végezzük; e két műveletet, vagyis a keringetést és a katalizátor elkülönítését együtt valósítjuk meg annak következtében, hogy a reakciókor különböző részei között sűrűség^különlbségeket létesítünk. Annak érdekében, hogy képet adjunk a találmány szerinti függőleges fürdő lehetséges méreteiről, példaként megemlítjük, hogy a fürdő magassága 2—10 m lehet, és ha a fürdő, henger alakú, átmérője 0,03—0,10 m, amikor magassága 2 m, és 0,'7l5—2 m, amikor magassága 10 m. Ha a függőleges fürdő nem henger alakú, méretei az előbbinek megfelelően alakulnak. A gyakorlatban előnyös olyan reaktorban dolgozni, amely a reaSkeióközeget vagy fürdőt tartalmazó függőleges, henger alakú csőből áll, és amelyben a hidrogénezendő vegyület és a hidrogén bensőséges érintkezését biztosítjuk olyan módon, hogy nagy feleslegben erős hidrogénáramot vezetünk a reaktorba, amely diszpergálódik a fürdőben, miközben a reaktorban 156562