156557. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóz alapú szövetek kopási szilárdságát tartósan növelő szilonfejlesztett műgyanta kondenzátum előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Pótsaabadalom a 150.999 lajstromszámú törzsszabadalomhoz. Bejelentés napja: 1967. III. 29. (TE—470) Közzététel napja: 1969. III. 24. Megjelent: 1970. VI. 01. 156557 Szabadalmi osztály: 8 k; 39 c Nemzetközi osztály,* D 06 m; C 08 g Decimái osztályozás: » Feltalálók: Nógrádi László, 60%, Győr, Dr. Rusznák István, Sármány Józsefné, Sármány József, 40%, egyenlő arányban, Budapest Tulajdonos: Textilipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás cellulóz alapú szövetek kopási szilárdságát tartósan növelő száionfejlesztett műgyanta kondenzátum előállítására A 150.999 Isz. törzsszalbadaloim tárgya eljárás lextilnemesítésd célokra alkalmas kolloid állapotú melamin típusú [műgyanta kondenzátum előállítására. A találmány kolloid állapotú ímelamin típusú műgyanta konidienzáttim előállítására vonatkozik, (amelynek lényege, hogy a monomer melamin származék kondenzációját olyan ímennyiségű szerves, vagy szervetlen sav jelenlétiében végezzük, hogy többségiben kolloid állapotú kondenzátum (keletkezzék egyidejűleg és az idő és hőmérséklet függvényében lezajló kondenzáció során a rendszerhez az alkalmazott savval legfeljebb egyenértékű ímennyiiségű savanyúan hidrolizáló sót alkotni képes vegyületet adunk akkor, amikor a vegyület bomlási sebességének idő és hőfokfüggvénye egybeesik a kondenzáció idő és hőfok függvényével, és adott esetben valamilyen vízben oldódó nem kolloid állapotú előkondenzátumimal — célszerűen dümetilolkarbaimiddal — elegyítjük. Textilanyagok kopási ellenállása a molekuláris szu'brnikroszkőpos, 'mikro- és imakrofiibiilláris struktúra és a fonal, cérna és szövet, illetve kelme szerkezet sokszorosan összetett függvénye. A cellulóz lánahosszúság például, egyébként azonos egyéb paraméterek mellett egymaga is jelentősen befolyásolja a kopása ellenállást. Ha ugyanis a koptató hatást a koptató anyag és a kopásnak kitett anyag kölcsönhatásaiként fellépő adhézáó függvényeként vizsgáljuk, 'megállapíthatjuk, hogy a kopási ellenállás annál nagyobb, minél nagyobb a szálasanyag molekuláris és szulbmiferoszkópos kohéziója és mikroszkópos és makroszkópos szerkezeti elemei közti adhéziója. Ha tehát a íeeHulóz lánicmolekulák átlagos hossza csökken, ícsökken ezzel a szá-Losanyag 'molekuláris és szaihmikroszkápos kohéziója is, tehát romlik a kopási ellenállás. Nagyimértékben függ a szálasanyagok kopási szilárdsága viiszko-elasztikus sajátságaiktól is. Ezeken belül a szálasanyag rugalmassági határának abszolút nagysága és változása az igénybevétel alatt (a rugalmas és a maradó nyúlás arányának változása) különösen fontos szerepet tölt be a kopási sajátságot formáló jellemzők közlött. Javítja á kopási ellenállást az. igénybevételnek kitett szálasanyag felület simaságának fo-2ü kozása, és a koptatóval közös felületen a súrlódási ellenállásának csökkentése. Ilyen úton azonban csak akkor számíthatunk valóban a kopási ellenállás növekedésére, ha a felületi egyenetlenségek kitöltésére alkalmazott anyag egy-25 ben nem alakítja a szálasanyagot három dimenziós „monolittá", azaz nem rontja a szálasanyag viszkoelasztikus sajátságait. Ilyen közismerten a kopási sajátságokat rontó felületi kikészítőszer a legtöbb térhálós szerkezettel kondenzá-30 lódó aminoplaszt paszta. 10 15 156557