156540. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegszalag folyamatos előállítására

7 156540 8 cséres etető 20 alsó nyílásának alakja határozza meg. A végeredményben létesített többrétegű 13 üvegszalag azN olvasztott ömledékből keletkezik, amelyet a 2. ábrán 22-vel jelöltünk. .Ennek az olvasztott ömledéknek trapézhez hasonló alakja van a 10 fürdő felszínén. Az olvasztott ömledék alakjának fenntartását a 6 gát alatt áthaladó olvasztott üveg adagolásának szabályozásával biztosítjuk. Az olvasztott fémfürdőn keletkező oldalirányú szétfolyást a pontozott 22a vonal jelzi és azon a ponton, ahol az oldalirányú nem-korlátozott folyás megszűnik, alakul ki a 13 végleges szalag, melyet húzásnak vetünk alá. Amennyiben. az olvasztott ömlédékbe bevitt, eltérő tulajdonságú anyag olvasztott üveg, úgy annak bevitele alacsonyabb hőmérsékleten történhet, mint az üveg lamináris áramlásában mérhető hőmérséklet és ennek előnye, hogy az ily módon injektált üvegnek nagyobb a viszkozitása, mint az őt körülvevő és laminárisán áramló üvegé. A viszkozitásban mutatkozó különbség meggátolja azt, hogy az injektált üveg diffundáljon, a rétegezett üvegszalag gyártásának többi szakaszában. A rajz 3. ábráján feltüntetett, de a többi ábrákon is látható 18 tölcséres adagoló szerkezet jellemzője, hogy az teljes egészében a csatornában haladó üveg szintje alá merül. így az üveg a 18 edény felett és alatt is halad, de hogy a lamináris áramlásban minden örvénylés lehetőségét kiküszöböljük, mindkét 17 tölcsért külső részén áramvonalas folytatással képezhetjük ki, úgy, amint azt a-pont vonallal feltüntetett 24 darabok jelzik a 17 tölcsér előtt és mögött. Előnyösen az edény 19a végfalai, vagyis a 17 tölcséren kívül lévő részen ívelt kialakításúak, melyek a tölcsér fenekétől a 20 nyílás irányában tágulnak. A 7 garat oldalsó 7a falai melegíthetek, hogy így. a közöttük elhaladó üveg a jelentkező hősugárzás útján minél kevesebb hőt veszítsen. A szemléltetett kiviteli változatnál a tölcséres adagolóhoz tartozó 20 nyílás folyamatos hasitokból, áll, de természetesen az adagoló szerkezet más kivitelű is lehet, alkalmazhatunk pl. üvegszálak gyártásánál használt szokásos hüvelyeket is. Ilyén módon több egymástól független üvegáramlást létesíthetünk az üveg főtömegének belsejében az üvegbe díszítő jellegű anyagsávok beviteléhez. Az említett hüvelyek szokott módon szorítószerveket is tartalmazhatnak, amelyeken keresztül a hüvelyes szerkezetben lévő olvasztott üveg nyomás alatt átvezethető és így az üveget a tölcséres adagolóban lévő üvegből létesített szálakkal díszítjük. Az említett hüvelyes adagolóból az üveg folyamatos adagolása ismert módon biztosítható és abban az olvasztott üveg, megfelelő összetételű üveganyag olvasztási eljárásával, vagy a hüvelyekbe márványzúzalék folyamatos adagolásával állítható elő. Ha a berendezést az 1—4. ábra szerint alakítjuk ki, akkor folyamatos, vékony és egyenletes színezett üvegréteget készíthetünk a végleges rétegezett üvegszalagban. A színezett üvegréteg az előállított, 5. ábra szerinti üvegszalag 13a és 13b felületével párhuzamos és a szalag keresztirányában -helyezkedik el. A színezett réteg tapasztalat szerint rendkívül egyenletes vastagságot mutat, amint azt az 5. ábra szemlélteti. Hasonló eredmény érhető el a lamináris áramlásból keletkező szabályozás kihasználásával, amenynyiben a színező vagy szűrőhatástöl eltérő egyéb tulajdonságú rétegezett üvegszalagot kívánunk előállítani. Amint, azt az 5. ábra szemlélteti, a rétegezett 13 üvegszalag felső és alsó 13a és 13b felülete között az eltérő tulajdonságú anyag vékony 15 rétege van és ez a réteg a teljes rétegezett üvegtábla tulajdonságát megfelelően megváltoztatja, éspedig olyan módon, ami a betáplált üveggel nem volt elérhető mindaddig, amíg az injektált eltérő tulajdonságú anyag a lamináris áramlásban nem jut a szabályozó 6 gáthoz. A fenti ismertetésből már nyilvánvaló, hogy a találmány magába foglalja a rétegezett üveg előállítására szolgáló berendezést is, amelynél tölcséres adagolót alkalmazunk és ennek szájnyílása az üveget vezető csatorna fenekéhez az áthaladó olvasztott üveg szintje alá merülő szabályozó 6 gát alakjához viszonyítottan van elhelyezve. A találmány szerinti, rétegezett' üvegszalag előállítására szolgáló berendezés a következőket tartalmazza: az üveget vezető csatorna és az ehhez csatlakozó garat, olvasztott fémet tartalmazó fürdő, a csatornában kiképzett és a garathoz vezető szabályozható nyílás — a garat az olvasztott fémfürdő hosszirányában és annak középső részén van elhelyezve, — a csatorna fölött elhelyezett és a csatornába nyúló tölcsér, mely a kilépő nyílás alsó és felső határolását biztosítja. A csatorna szélességében az eltérő sebességek kompenzálása céljából ugyanis, amint az általánosan ismert, ^az anyag középen gyorsabban áramlik, mint a szélső szakaszokban, a tölcséres adagoló szájnyílását olyképp alakíthatjuk ki, hogy a középen kilépő mennyiség nagyoibb, mint a csatorna oldalfalai közelében. Magától értetődően, ahol a folyás sebessége nagyobb a csatornában, ott a színező vagy egyéb hatás gyengébb, ill. a szájnyílás középső szakaszának bővítésével ez a hatás a betáplált anyag növekedésével kompenzálódik. A szájnyílás ilyen bővítését a 6. ábra szemlélteti vázlatosan, ahol is a szájnyílás középen a 20a helyen szélesebb. Azonban, amennyiben középen az oldalszakaszokhoz viszonyítva vékonyabb injektálásra van szükség, úgy a tölcsér 16 szájnyílásával párhuzamos falak kialakítása szükséges. A leírt kivitelnél a tölcséres 12 adagoló a tűzálló anyagú 4 fedélhez van erősítve olyképp, hogy a fedél nyílásába helyezzük az adagolót és azt egy 12a tartóhoz rögzítjük. A tartók a berendezés két szélénél vannak (4. ábra) és így tartják az adagoló szerkezetet, hogy a 20 szájnyílás a kívánt mélységben legyen. A 12a tartóknak megfelelő szöghelyzetben való rögzítésével a rajzokon nem szemléltetett csigahajtás segítségével a 20 szájnyílás beállítható és a környező lamináris áramlás szívóhatása csökkenthető. 10 15 20 25 30 E5 40 45 50 55 60 4