156539. lajstromszámú szabadalom • Fungicid készítmények, amelyek hatóanyagként fenilszulfoxil-, illetve fenilszulfonilalkilénrodanidot tartalmaznak

156539 amelyekben n értéke 1 vagy 2, Alk jelentése —CH2-csoport vagy —CH 2 —CH 2 -csoport és X egy vagy több halogénatomot, különösen klór­atomot és/vagy nitrocsoportot jelent. Különösen az alábbi vegyületekre utalunk: 1. II képletű vegyület 2. III képletű vegyület 3. IV képletű vegyület 4. V képletű vegyület 5. VI képletű vegyület 6. VII képletű vegyület 7. VIII képletű vegyület 8. 02 N—C 6 H 4 —S0 2 —CH 2 —CH 2 —SCN 9. Cl—C6 H 4 —S0 2 —CH 2 —SCN 10. H3 C—C 6 H 4 —S0 2 —CH 2 —SCN 11. IX képletű vegyület 12. X képletű vegyület 13. XI képletű vegyület 14. XII képletű vegyület 15; H3 CO—C 6 H 4 —S0 2 —CH 2 SCN 16. XIII képletű vegyület 17. XIV képletű vegyület 18. XV képletű vegyület 19. XVI képletű vegyület 20. 02 N—C 6 H 4 —S0 2 —CH 2 —SCN Az 1—20. vegyületek mindegyike akadályozza a Fusarium colmorum, Venturia inequalis, Phy­tophtora infestans (paradicsom levél), Cercospo­ra beticola (répa levél), Septoria apii (zeller le­vél), Plasmopara viticola (szőlő levél), Botrytis cinerea (saláta levél) és Pericularia oryzea (rizs) spóráinak csírázását. Ezekből a vizsgálatokból kitűnik, hogy a vegyületek gombás fertőzések megakadályozására alkalmasak pl. nedvesíthető porok alakjában pl. burgonya, gyümölcstermesz­tés, szőlőművelés, rizs, répa esetén. Általában az I általános képletű vegyületek, ahol X jelentése 1—5 klóratom, n értéke 1 vagy 2 és Alk —CH2— vagy —CH 2 —CH 2 — csoportot jelent és az 02 N —C 6 H 4 —S0 2 —CH 2 —SCN képletű vegyület mutatnak jó fungicid hatást, A legjobb hatással az előző sorozatból az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. vegyületek rendelkeznek. A vizsgálati körülmények között a legjobb eredményeket a XVII általános képletű vegyü­letekkel értük el, ahol n értéke 1 vagy 2. A találmány szerinti eljárással előállítható ve­gyületek különösen jók gombás fertőzések pre­ventív leküzdésére leveleken és a gombás fertő­zések megakadályozására a mezőgazdasági és kertészeti magvak esetében. Erre a célra a ve­gyületek a szokásos módon ún. elegyíthető ola­jokká, nedvesíthető porokká vagy magfertőtle­nítő szerekké dolgozhatók fel. Az elegyíthető olajokból és nedvesíthető porokból vízzel ké­nyelmesen finom diszperziók állíthatók elő, amelyeket azután a szokásos módon a védendő növényekre permetezhetünk, porlaszthatunk, lo­csolhatunk. Ilyen célra általában olyan vizes diszperziók jönnek számításba, amelyek 100 1 vi­zes diszperzióban 50—500 g aktív anyagot tar­talmaznak. Elegyíthető olajok, nedvesíthető po­rok és magfertőtlenítő szerek előállítását a pél­dák között mutatiuk be. Továbbá arra kell még rámutatni, hogy a ta­lálmány szerinti eljárással előállítható szerek egyéb fungicid vagy pesticid szerekkel, így her­bicidekkel vagy inszekticidekkel kombinálhatók, 5 hogy a készítmény hatásterületét kiszélesítsük vagy szinergetikus hatást érjünk el. Ilyen kom­bináció esetén szóba jöhet a trifenilónhidroxid vagy -acetát vagy a tetraklórizoftálnitrilkaptán. A találmány szerinti vegyületek mind újak, 10 kivéve a Cl—C6 H 4 —S0 2 —CH 2 —SCN-t, amelynek előállítását a Tetrahedron Letters No. 48, 3666 (1964)-ben ismertették. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 Szakértő azonban nem tapasztal nehézségeket, ha a szerkezeti képlet ismeretében a vegyülete­ket oly módokon állítja elő, amelyek hasonló vegyületek előállítására ismertek. Az új vegyületek pl. az alábbi reakcióegyen­letek szerint állíthatók elő: A) R—S02 Me+Hlg— Alk—SCN —* •R—S02 — Alk—SCN+MeHlg A képletekben R és Alk a fenti jelentésű, Me jelentése fématom, pl. alkáli- vagy alkáliföld­fématom, így Na, K vagy Mg, Hlg halogénato­not, előnyösen Cl-atomot jelent. A reakció hozama általában olyan mértékben jobb, minél kevesebb az elektron-akceptor cso­portok száma a benzolgyűrűben. Jó kitermelést érünk el, ha 1 klóratom vagy nitrocsoport van jelen. B) R—S—Me+HlgAlkSCN • oxidáció »R—S—Alk—SCN -E- S—Alk—SCN íO)n A reakcióegyenletben R és Alk a fenti jelen­tésű, n értéke 1 vagy 2. Ez a reakció általában jobban megy végbe; mint az A) pont szerinti. Oxidálószerként előnyösen alkalmazhatók pl. a m-klórperbenzoesav, míg egyéb persavak, így perbenzoesav vagy perecetsav is szóba jöhetnek. Emellett alkalmazhatók a KMn04 , K 2 Cr 2 07 vagy CrO.T jégecetben, továbbá oxigénnel vagy leve­gővel is jó hatást érhetünk el katalizátor alkal­mazása esetén, pl. a gázt keresztülvezethetjük a reakcióelegyen. Az oxidálószer pontos adago­lása esetén vagy a reakcióhőmérsóklet megfe­lelő megválasztásával a reakciót befejezhetjük a szulfoxid képződésekor. A B) reakcióegyenletben szereplő szulfid az alábbi reakciókkal állítható elő: CH2 0 S02 C1 R_SH vR—S—CH2 —OH- -NaSCN •R—S—CH2 C1 -R—SCH 2 —SCN C) és D) Egyéb módszerekkel is előállíthatók a találmány szerinti vegyületek pl. oly módon, hogy egy R—S02 —SCN képletű vegyületet dia­zometánnal reagáltatunk vagy egy R—S02 —CH—N=N •(-)(+) képletű vegyületet tióciánsavval hozunk reak-65 cióba. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom