156535. lajstromszámú szabadalom • Többfokozatú nyomáskapcsoló

5 156535 6 furatába (ill. kivágásába) belülről betoljuk a 2 nyomórúd bal oldali szabad végét, miután ráhúztuk az U alakú 4 hordozóelemet és azután a 2 nyomórúd végére .ráhajlítjuk (vagy visszaengedjük) az U-alakú 1 váz jobb oldali (kihajlított) szárát, majd az 1 váz szárait összefogjuk egy 20 zárólemezzel, pl. akként, hogy az 1 váz szárainak végében 21 és 22 rögzítőfület alakítunk ki, a 20 zárólemezbe pedig a 21 és 22 rögzítőfülnek megfelelő kivágásokat készítünk, amelyekbe be. nyomjuk a 21 és 22 rögzítőfület, majd ezek kiálló végeit elhajlítjuk. Ezután beakaszthatjuk a 12 húzcrugót a helyére. A következő lépésként a 8 arretálólemezt az egyik végében levő furaton keresztül ráhelyezzük az 1 váz 7 támfülére és egy 10 rugókar csavarrugó-szerűén kiképzett végét ráhúzzuk a 7 tármfülre a 8 arretálólemez fölé, és a 11 rugóorrot beakasztjuk a 7 támfül furatába. A 8 arretálólemez (a furatának átmérőjével) és a 7 támfül (a szélességi és vastagsági méretével) lazán vannak illesztve, aminek következtében a 8 arretálólemez a 7 támfül, mint csap körül elforoghat a saját síkjában, továbbá, kismértékben erre merőlegesen is (10—20° bőségesen elegendő), ami lényegében gömbcsuklószerű csapágyazást jelent, két szabadságfokkal a 8 arretálólemez szabad végére vonatkoztatva. A 8 arretálólemez síkja párhuzamos a 2 nyomórúd tengelyével és az U alakú 4 hordozóelemnek a szárak között levő egyenes részével, amire egyébként rá is fekszik, mégpedig kb. hosszának második felével, ahogyan az 1. ábrán is látható. A 8 arretálólemez legjellegzetesebb és egyben legkényesebb részét a kivágás körvonalai jelentik (a hegyes szöget bezáró 13 felfutó él, a 14 ütköző él, a 15 felfutó él, a 16, 17 ütköző él), amelyek a 3. ábra szerint gyakorlatilag párhuzamos szemközti élekkel határolt lépcsőzetes kivágást, vagy kivágott (esetleg húzott, sajtolt stb.) hornyot képeznek; valamint a 9 emelőorr is, amely a lépcsős kivágás (horony) legbelsőbb szakaszát zárja le. Ez a 9 emelőorr célszerűen a 3 arretálólemez anyagából van kihasítva és síkjából lejtősen felhajlítva. Egy 10 rugókarnak a 7 támfülre húzott csavarrugószerű vége a 8 arretálólemezt rányomja a 4 hordozóelemre, de a 10 rugókar szabad vége is nyomja a 8 arretálólemezt a 4 hordozóelemre, ami mellett azonban még nekifeszül a 9 emelőorr felhajlított (azaz a 8 arretálólemez síkjából kiemelkedő) részéhez is, forgatónyomatékot adva a 8 arretálólemeznek (a 2. ábra szerinti felülnézetben az óramutató járásával ellenkező irányban). E forgatónyomatékkal szemben a 8 arretálólemezt — alaphelyzetben — a körkivágás mellett kiképzett (a hosszirányra merőleges) kar ütközteti az U alakú 1 váz bal oldali szárához. Az U alakú 4 hordozóelemnek a szárakat összekötő egyenes részéből, kb. középen, egy 6 csap áll ki merőlegesen. E csap magassága akkora, hogy az 1., 2. ábra szerinti elrendezésben a 8 arretálólemez síkja fölé emelkedjék (pl. V2—1 lemezvastagsággal). Ez a 6 csap egyébként úgy van elhelyezve a 4 hordozóelemen, hogy a kapcsolószerkezet alaphelyzetében (vagyis a kikapcsolási állásban) a 8 arretálólemez középső kivágásában, a 13 felfutó él előtt legyen, a 9 emelőorr szimmetriavonalában, amely párhuzamos a 2 nyomórúd tengelyével. A kapcsolószerkezet a következőképpen mű-5 ködik: A 2 nyomorudat (2. ábra) bal oldalról be- . nyomjuk, a 12 húzórugó húzóerejének ellenében. Ekkor a 4 hordozóelemen levő 6 csap, minthogy a 4 hordozóelem a 2 nyomórúdhoz van kapcsol-10 va, jobbra mozdul el tengelyirányban, és elérve a 8 arretálólemez 13 felfutó élének tövét, továbbhaladtában — a 10 rugókar forgatónyomatékának ellenében — az óramutató járásának irányában kitéríti (elforgatja) a 8 arretálóle-15 mezt, miközben végigcsúszik a 13 felfutó élen. Elhagyva a 13 felfutó él végét, nekiütközik a lépcsőzetes kivágás (horony) első ütköző élének, amely a 13 felfutó él végével van szemben. Minthogy ez az ütköző él kb. merőleges a 6 csap 20 (a tengellyel párhuzamos) haladási irányára, nem keletkezik az ütköző él irányába eső (a tengelyirányra merőleges) kitérítőerő-összetevő, így ez az ütköző él megakasztja a 6 csapot (és magát a 2 nyomórudat) és nem lehet tovább tolni a 2 25 nyomórudat, amelyet a 12 húzórugó igyekszik visszahúzni. E visszahúzás kezdő pillanataiban felszabadul a 10 rugókar forgatónyomatéka, aminek hatására a 8 arretálólemez elkezd visszafordulni alaphelyzetének irányába. Eközben 2Q azonban a 8 arretálólemez 14 ütköző éle nekiütközik a visszafelé haladó 6 csapnak és ezt megakasztja. Ily módon beáll az első arretálás, a kapcsolószerkezet második állása (azaz, az alapállás után következő első állás). Ha ezután „_ ismét benyomjuk a 2 nyomórudat, akkor a 6 csap a 8 arretálólemez 15 felfutó éle mentén megy előre és ismét kitéríti (elforgatja) a 8 arretálólemezt az óramutató járásával egyező irányban, majd a 6 csap, túljutva a 15 felfutó él végén, nekiütközik — mint az előző alkalommal — a szemközti 16 ütköző élnek, amely ugyanúgy akasztja meg a 6 csapot (és így a 2 nyomórudat is), mint az előbb. Ismét elengedjük a 2 nyomórudat, amelyet a 12 húzórugó igyekszik visszahúzni. E visszahúzás kezdő pillanataiban ismét felszabadul a 8 arretálólemez, amelyet a 10 rugókar igyekszik visszaforgatni a 8 arretálólemez alaphelyzetébe. Eközben a 17 ütköző él megfogja a visszafelé haladó 6 csapot és beáll a második arretálás (azaz az alapállással 5" együtt a harmadik kapcsolóállás). Ha ezután megint benyomjuk a 2 nyomórudat, a 6 csap nekiütközik a 17 ütköző éllel szemben levő élnek, és most elengedve a 2 nyomórudat, szabaddá válik a 12 húzórugó rugóereje, ami elkezdi 55 visszahúzni a 2 nyomórudat, miközben a 10 rugókar forgatónyomatéka is hatásossá válik és igyekszik elforgatni a 8 arretálólemezt az óramutató járásával ellenkező irányban. Ennek következtében a 9 emelőorr vége a 6 csap fölé csú-60 szik és most a 6 csap, visszafelé haladva, felemeli a lejtős 9 emelőorrt és ezzel együtt a 8 arretálólemezt, vagyis, szabaddá válik a 6 csap útja és így a 2 nyomórúd, azaz a kapcsölószerkezet visszatér alaphelyzetébe. 65 A 2. ábrán vázolt 8 arretálólemez lépcsős ki-3