156529. lajstromszámú szabadalom • Gyorszárású-szelep

3 156529 4 helyzetében egy a fogantyúban kialakított üregen keresztül hozzáférhető. Ennél a kivitelnél a működtetőszervhez mint kiegészítő alkatrészekre csupán a működtető fogantyú és a golyók alkalmazása szükséges. A vezetőtestnek és a szelepháznak egy darabból való kialakításával biztosítjuk azt is, hogy a működtetőszerv nem válhat le a szelepházról. Továbbá a vezetőtestnek és a szelepháznak merev összekapcsolása lehetővé teszi, hogy a szelep lehetséges működési helyzeteit a fogantyú segítségével rögzítsük és azok nem változtathatók úgy, hogy a szelep felszerelésénél erre a beállításra külön figyelmet nem kell fordítani. A találmány szerinti kialakítása lehetővé teszi, hogy szelepet önmagát záróan, vagyis olymódon lehessen kialakítani, hogy a működtetőszerv és a szelepemelő segítségével a szeleptest csupán nyitási helyzetbe mozgatható és amenynyiben a működtető fogantyút a másik kapcsolási helyzetbe állítjuk, önműködően a nyomórugó segítségével ismét visszakerül záró helyzetébe. A szerkezet kialakítható azonban úgy is, hogy a szeleptestet a működtető fogantyú megfelelő beállítása útján a szelepemelőn keresztül zárt helyzetbe hozzuk és nyomórugó hatására tartható nyitott helyzetében. A találmány szerinti megoldásnál a szelep működtetőszervében két, három vagy több, előnyösen négy golyó helyezhető el és ebben az esetben mindenkor egy-egy golyópár önmagában ismert módon egymásra merőleges tengelyeken van. Továbbá a találmány szerinti kialakítással biztosítjuk, hogy a működtető fogantyú a szeleptől, ill. a működtetőszervtől csak akkor távolítható el, ha az zárt helyzetben van. A találmány egy előnyös kiviteli változata esetén a golyóknak a szelepházban való elhelyezésére két, a szeleptest, illetőleg a szelepemelő irányára ferdén és a szelepház tengelyére szimmetrikusan kialakított furatok szolgálnak. A vezetőtestnek ilyen furatokkal való kiképzése lehetővé teszi, hogy már két golyó alkalmazásával is a működtető fogantyú és a szelepemelő között a működési kapcsolatot létrehozzuk, amihez csupán az szükséges, hogy a mindkét golyóval együttműködő szelepemelő végét hordó-alakban képezzük ki. A szelepemelő végdarabját azonban sík homlokfelületekkel is kialakíthatjuk, amennyiben a találmány szerinti kialakításnál a vezetőtestben harmadik golyót is alkalmazunk, mely a szelepemelőnek arra a sík homlokfelületére fekszik fel, amelyre azután a másik két golyót is elhelyezzük. Ez a kialakítás lehetővé teszi továbbá a golyóknak a vezetőtestben való előnyös elhelyezését is a működtető fogantyú beillesztéséhez, mivel a golyók a ferde fekvésű furatokban önmagukat tartják. A szelep szerelése szempontjából előnyös, ha a szelepházat mindkét végéről hozzáférhetően alakítjuk ki. Ennek megfelelően a találmány szerinti szelep vezetőtestét a szelepháznak a szelepemelőt befogadó furatával koaxiális furattal képezzük ki. A találmány további előnyös kialakítása érdekében ezért előnyös a tartószervet a vezetőtest, ill. a szelepház záródarabjaként alkalmazni és azt erre a célra peremmel kialakított dugóként kiképezni, melynek belső homlokfelülete mindkét, a golyókat befogadó furat felületének egy részét alkotja és amelynek pereme a működtető fogantyút a szelepházhoz rögzíti. Egy még további előnyös kialakítás szerint a működtető fogantyúnak a dugó pereme által takart felső részén a szelep beállítási helyzetének jelölésére jeleket, előnyösen feliratokat alkalmazunk, a peremen pedig legalább egy mélyedés van, melyen keresztül a működtető fogantyú jelzései az egyik vagy a másik szelepállásban leolvasható. A találmány további részleteit az alábbi leírásban a csatolt rajzok kapcsán ismertetett kiviteli példákban magyarázzuk. Az 1. ábra a szelep hosszmetszete, melynek működtetőszerve a szelepemelő vezérlésére három golyóval van kiképezve, a 2. ábra a működtetőszerv 2—2 vonalában vett keresztmetszet, a 3. ábra pedig a szelep felülnézete. Az 1. ábrán szemléltetett szelep, 10 szelepházat foglal magába, melynek az 1. ábra szerinti alsó részén a 12 befolyócsatorna van. Kb. a szelepház középső részén a befolyócsatornából a 14 kifolyócsatorna ágazik le. A 12 befolyócsatornában kúpos, belső gyűrűs 16 vállrész van kialakítva, mely szelepülést alkot, amellyel a 18 szeleptest működik együtt. Az egyrészt a 18 szeleptestre és másrészt a belső 20 támasztógyűrűre támaszkodó 22 nyomórugó igyekszik a szeleptestet zárási helyzetben tartani (lásd az 1. ábrát). A kifolyócsatorna felett a befolyócsatornával koaxiálisán a szelepházban 24 furat van, melybe a szeleptest működtetésére alkalmas 26 szelepemelő nyúlik. A szelepemelő 28 szárán a 18 szeleptest felé eső végén 30 pecek van kiképezve, mely mozgathatóan a szeleptest központi 32 üregébe nyúlik. A pecken 34 támasz (gallér) van, mely a szelepemelőnek a szelep nyitása során történő axiális eltolása esetén a szeleptestre fekszik fel és ezt magával mozgatja, ill. a 16. vállrészről leemeli. A 28 szár az 1. ábra szerinti felső végén 36 peremmel van kiképezve. A szárra lüugalimas 38 O-gyűrű és azonkívül a 4,0 nyomógyűrű van felszerelve. A 24 furatban elhelyezett 42 nyomórugó igyekszik a 40 nyomógyűrűt a 38 O-gyűrűhöz nyomni, mely a szelepemelő 36 peremének gyűrűalakú homlokfelületére fekszik fel és így a szelepemelőnek a szelepházban való megfelelően tömített vezetését biztosítja. A szelepemelő, ill. a szeleptest működésére a 44 működtetőszerv szolgál. Ezen 46 vezetőtest van, mely a találmány szerint a szelepházzal egydarabból van kialakítva, ill. annak részét alkotja. Ebben a vezetőtestben a szeleptest, ill. a szelepemelő irányára ferdén és a szelepház tengelyére szimmetrikusan elhelyezett két 48, 50 furat van, melyek a szelepház 24 furatába torkollnak. A 24, 48 és 50 furatok által alkotott térben példaképpen három 52, 54 és 56 golyó van elhelyezve. Ezeknek a golyóknak az átmérője csak igen kis mértékben kisebb a 48 és 50 furatok átmérőjénél. Az említett furatoknak 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2