156515. lajstromszámú szabadalom • Kötőanyagrendszer hidegen flexibilis, kiváltképpen pánt- és szalagalakú csillámfólia szigetelőanyagok előimpregnálásához

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. XII. 22, (LO—304) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1965. XII. 23. (WP 21 c/114 879) Közzététel napja: 1969. IV. 25. Megjelent: 1970. V. 02. 156515 tanvttác Szabadalmi osztály: 21 c 1—19 Nemzetközi osztály: H 02 g Decimái: osztályozás: Feltalálók: Erinst Alexander oki. vegyész, Hennigsdorf, Haase Albrecht, Hennigsdorf, Hübner Helmut oki. fizikus, Hohen-Neuendorf, Schäfer Winfried oki. vegyész, Berlin-Niederschönhaus, Német Demokratikus -Köztársaság Tulajdonos: VE'B Lokamotivbau-Elektrotechnisohe Werke „Hans Betonier" Hennigsdorf, Német Demokratikus Köztársaság Kötőanyagrendszer hidegen flexibilis, kiváltképpen pánt és szalag alakú csillámfólia szigetelőanyagok előimpregnáiásához A találmány tárgya kötőanyagrendszer szobahőmérsékleten flexibilis, kiváltképpen pánt- és szalagalakú csillámfólia szigetelőanyagok előimpregnáiásához. A pánt- és szalagalakú flexibilis csillámfólia 5 szigetelőanyagok (a továbbiakban röviden szalagok) pl. elektromos vezetőknek, kiváltképpen elektromos gépek, valamint generátorok sztátortekercseinek szigeteléséhez mint közbenső termékek használhatók. Ezeket a szalagokat vagy jo viszonylag keskeny szalag vagy széles pánt alakjában a szigetelendő vezetőre tekercselik, míg az előállítandó szigetelés szükséges vastagságaidéi nem érik. Végül a szigetelést — adott esetben nyomás alatt — pl. formákban kikeményítik és 15 a kötőanyagot tér hálósít ják. Erre a célra sellak- és bitumentartalmú kötő^ anyagok ismeretesek. Ezek erősen hőre képlékeny kötőanyagok, amelyek a rézvezetők és a 20 vas-sztátor üzemi hőmérsékleté, valamint a dielektromos veszteségek következtében felmelegszenek és ezáltal meglágyulnak. Egyidejűleg a réz, a vas és a szigetelés különböző hőtágulási együtthatóinak következtében kiváltképpen a 4 25 m és ennél hosszabb generátor-sztátoroknál a szigetelésben elmozdulás következik be. Továbbá a szigetelésben könnyen üregek keletkeznek, amelyekbe csillám rakódik le. Ez a generátor működését veszélyezteti, mivel az 30 ilyen légrések felett lévő, megnövekedett térerősség időelőtti átütéshez vezet. Ezeknek a szigeteléseknek a dielektromos veszteségi tényezője kb. 130 C°-on viszonylag nagy. Ezáltal pedig a szigetelés jelentős mértékben felmelegszik, vagyis az előbb említett hátrányok fellépésének lehetősége növekszik. Ismeretes továbbá a szintetikus gyanták, így poliészter- és epoxigyanták mint kötőanyagok alkalmazása is. E kötőanyagok felhasználása során a tekercseket vagy rudakat gyakorlatilag kötőanyagmentes csillámfólia-üvegszövet-szalaggal körültekércselik, majd a folyékony, oldószermentes poliészter- és/vagy epoxigyantaalapú kötőanyaggal vákuumban vagy vákuumban nyomás alatt impregnálják és az egész szigetelést nyomás alatt kikeményítik. Esetleg csak az egyenes részét formákban préselik. A vákuumban illetve a vákuumban nyomással végzett utóimpregháiás esetén nagymennyiségű impregnáló gyantára van szükség és jelentős veszteség lép fel. Az impregnálás ezenkívül, kiváltképpen csillámfólia alkalmazásánál sok esetben hibás lesz, mivel a kötőanyag az impregnálás után még igen hígan folyós, fennáll az a veszély, hogy az impregnálást követő kikeményítésnél a nyomás hatására kinyomódik. Azt is megkísérelték, hogy poliészter- és/vagy epoxigyanta kötőanyaggal előimpregnált csil-156515