156490. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminokarbonsav-észterek előállítására

3 156490 4 ben előállíthatjuk úgy is, hogy valamely IV. ál­talános képletű aminokaribonsavat vagy ennek valamilyen reakcióképes származékát — ebben a képletben R2 jelentése az I. képlet szerinti — ismert módon alifás vagy araMás észterré, majd a kapott észtert kívánt esetben szervetlen vagy szerves savval képezett addiciós sójává alakít­juk át. Példának okáért egy IV. általános képletű sa­vat, vagy ennek valamilyen reakcióképes funk­cionális származékát oly III. általános képletű alifás vagy aralifás alkohollal reagáltatunk, melyben Rx az L képletnél megadott jelentéssel rendelkezik. A szabad karbonsavnak ezt a reak­cióját pl. egy ásványi sav, így sósav vagy tö­mény kénsav, egy aromás szulfonsav így p-tolu­olszulfonsay vagy benzolszulfonsav és még tio­nilklorid vagy szulfurilklorid segítségével való­síthatjuk meg. Oldószerként feleslegben az al­koholt és/vagy valamilyen közömbös oldószert használunk. Alkalmas közömbös oldószerek pl. a szénihidrogének, így a benzol vagy a toluol, továbbá a klórozott szénhidrogének, így a ben­zol vagy a toluol, továbbá a klórozott szénhid­rogének, így a kloroform és a széntetraklorid. Ha a reakció során víz keletkezik, így ezt elő­nyösen azeotrop desztilláció útján eltávolítjuk. A IV. általános képletű szabad sav helyett ennek valamilyen rövidszénlánicú észterét így pl. metil- vagy etilészterét is reagáltathatjuk egy III. általános képletű alifás vagy aralifás alkohollal. Ezt az átészterezést előnyösen az al­kohol- feleslegében valósítjuk meg, valamilyen katalizátor, így pl. nátriummetilát, vagy alu­mmiumizopropilát jelenlétében. Mint III általános képletű kiindulási. anyagok pl. az olyanok alkalmasak, melyekben az Ili gyök az I. képlettel kapcsolatban kifejezetten felsorolt gyökök közül valamelyikkel megegye­zik. Ennek az eljárásnak egy további változata értelmében valamely IV. általános képletű sa­vat, vagy ennek valamilyen sóját reagáltatjuk egy III. általános képletű alifás vagy aralifás alkohol reakcióképes észterével. Erre a célra alkalmasak az alkálisók, így a nátrium- és ká­liumsók, vagy szerves bázisokkal, így piridinnel,, trietilaminnal vagy diciklohexiletilaminnal ké­pezett sók, míg a III. általános képletű alkoho­lok reakcióképes észtereiként halogenideket, így bromidokat vagy kloridokat, karbonsavésztere­ket, így pl. acetátokat, szulfitokat, továbbá szul­fátokat, benzol- vagy toluolszulfonsavésztereket alkalmazhatnk. A halogenideket és a szulfáto­kat előnyösen az említett sókkal, míg az acetá­tokat' vagy szulfátokat a megfelelő IV. általános képletű szabad savakkal reagáltatjuk. Az ace­tátok és szuMitok reakcióját pl. benzolszulfon­sav, vagy. p-toluolszulfonsav illetve perklórsav segítségével valósíthatjuk meg. A IV. általános képletű savakat továbbá olyan alkilénnel vagy arilalkilénnel is észterezlhetjük, amely a kettős kötésű szénatomon diszuibsztitu­ált. Ezt a reakciót pl. egy erős ásványi sav, így pl. tömény kénsav segítségével valamilyen kö­zömbös oldószeríben valósítjuk meg. Alkalmas oldószerek pl. a klórozott szénhidrogének, így a - metilénklorid, továbbá glikolok, így az eti­lénglikol valamint éter jellegű oldószerek, mint. dioxán vagy az etilénglikol-dimetiléter. A IV. általános képletű savakat még valami­lyen diazoalkánnal vagy diazoarilalkánnal :s észterezhetjük. Ezt a reakciót előnyösen valami­lyen oldószeríben valósítjuk meg. Alkalmas oldó­szerek az alkanolok, így pl. az izopropanol, vagy pedig az éter jellegű oldószerek, így a dietiléler vagy dioxán. A diazoal'kánokra illetve diazoarii­alkánokra példaképpen a diazometánt és az a-diazo-toluolt említjük meg. A IV. általános képletű alkalmas- kiindulási anyagok pl. olyanok lehetnek,: melyekben az R2 helyettesítő az I. képlettel kapcsolatban kifeje­zetten felsorolt csoportok valamelyikével meg­egyezik. Ezeket a szakirodalomban leírt N6-ben~ ziloxi-karbonil-L-lizinnel analóg módon állíthat­juk elő. A találmány' szerinti eljárással előállított I. általános képletű vegyületeket végül kívánt eset­ben a szokásos módszerekkel szervetlen vagy szerves savakkal képezett addiciós sókká ala­kíthatjuk át. így pl. az I. általános képletű ve­gyület valamilyen szerves oldószerrel (pl. me­tanollal, etanollal, . dietiléterrel, kloroformmal vagy metilénkloriddal) készített oldatát a só­komponensként kívánt savval, vagy annak ol­datával elegyítjük és a kivált sót elkülönítjük. Gyógyszerként való felhasználásra a szabad bá­zisok helyett a savaddiciós sókat, pontosabban olyan savakkal képezett sókat alkalmazhatjuk, melyek anionjai a szóbajöhető adagolás mellett gyógyszerészetileg elviselihetők. Előnyös továbbá, ha a gyógyszerként felhasznált sók jól kristá­lyosíthatok és egyáltalán nem, vagy csak ke­véssé higroszkóposak. A szabad bázisok helyett hatóanyagként az I. általános képletű vegyüle­teknek pl. a következő savakkal képezett sói jöhetnek tekintetbe: hidrogénklorid, hidrogén­bromid, kénsav, foszforsav, jmetánszulfonsav, etánszulfonsarv, ^^íidroxietánszúlfonsav, ecetsav, tejsav, oxálsav, borostyánkősav, fumársav, ma­leinsav, almasav, borkősav, citromsav, benzoe­sav, szalicilsav, fenilecetsav, mandulasav és em­bonsav. Az új hatóanyagokat perorálisan, rektálisan és parenterálisan alkalmazhatjuk. A szabad bá­zisoknak vagy ezeknek gyógyszerészetileg elvi­selhető sóinak napi adagja 10—000 mg átlagos súlyú felnőtt 'betegek számára. Az adagolási egységek formájában kiszerelt alkalmas gyógy­szerkészítmények, így pl. drazsék, tabletták, kú­pok vagy ampullák előnyösen 5—50 mg-ot tar­talmaznak valamely találmányunk szerinti ha­tóanyagából, vagy ennek valamilyen gyógyszeré­szetileg elviselhető sójából. A következő példák közelebbről megmagya­rázzák-az-1. általános képletű új vegyületek és az eddig le nem írt közbenső termékek előállí- -tását anélkül azonban, hogy a találmány terje­delmét bármilyen módon korlátoznák. A hőmér­sékleti adatokat Celsius fokokban adjuk meg. 10 15 20 25 S0 35 40 4-5 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom