156448. lajstromszámú szabadalom • Mikrobicid szerek és eljárás mikrobicid hatóanyagok előállítására

7 156448 B és D olyan gyököket jelentenek, amelyek a reakció során löhasadnak, a két gyök közül bánmelyikben jelenlevő oxigén­v.aígy kénatom kivételével, míg R1; R 2 , Rs, R 4 , Rg, R«, Z, A és n jelentése az I. képlet szerinti. A VIII. és IX. általános képletekben a B és D jelek közül az egyik pl. hiidroxil- vágy. mer­kapto-gyököt, a másik halogénatoimot jelent, vagy az egyiknek a jelentése —O—Me vagy —S—Me (ahol Me fématomot képvisel) és a, másik egy halogénatom. Előnyös, ha a reakciót 110—150 C° közötti hőmérsékleten és a reakció­partnerekkel szemben iközömbös oldó- vagy hígítószer, továbbá valamilyen savmegkötőszer jelenlétében folytatjuk le. Azokat a II. általános képletű kvaterner am­móniumsákait, melyekben R4" legalább két szén­atomos alkanoiilgyöiköt képvisel úgy is előállít­hatjuk, hogy valamely X. általános képletű kvaterner ammóniumsót, ahol R1; R 2 , R&, R5, Rß> X, Z és A jelentiése a II. képletnél megadottal azonos, valamilyen Lewis-sav és adott esetben a reakciópartnereíkkel szemben közömbös oldó­vaigy ihígiítószer jelenlétében egy legalább 2 szénatomos alifás kanbonsav halogenidjével vagy anhidridjével reagáltatjuk a Friedel-Crafts re­akció (vagy hasonló reakció) szerint. A fenti eljárásban Lewis-*avként például a következők jöhetnek tekintetbe: alumíniumklo­rid, antimonpentalklorid, vas-!(III)-klorid, tellur-Morid, ónklorid, titántetraklorid, bizmutklorid, cinkíklotód, továbbá a megfelelő bromidok és jodidok, továbbá bórtrifluorid, bórtriklorid, hid­rogénifluorid, kénsav, foszforpentoxid, polifosz­forsavaík stb. A Lewis-savakat általában 1—5 mól mennyiségben adjuk a reakeióelagyhez. A Lews-savakkaí végzett reakció hőmérséklete 40 és 200 C° közötti. Az olyan II. általános képletű kvaterner am­móniumsökiat, melyekben R4" formilgyököt, vagy hidrolízissel fonmilgyökké átalakítható acetálcsoportot jelent, egy még további eljárás­változat értelmiében úgy állíthatjuk elő, hogy valamely XI. általános képletű fenilmagnézium­broímid^vegyülietet, ahol RÍ, R2, R3, R4, R5, B,6 , X, Z és A jelentése a II. képlet szerinti, egy ortohangyasavészteirrel reagáltatjuk és a kapott acetálszánmazékot adott esetben formilvegyü­letfié hidro,lizáljük. Azokat az I. általános képletű vegyületeket, amelyekben az R4 helyettesítő hidroximetil­gyököt jelent, a megfelelő klórmetilvegyületből is előállíthatjuk, utóbbiakat formaldehid és hidrogénklorid hatására kapjuk «katalizátor je­lenlétében. A következő példák leírják az I. általános képletű új hatóanyagok előállítási eljárását. Amennyiben más megjegyzés nincs, úgy a „ré­szek" súlyrészeket jelentenék. A hőmérsékleti adatokat Celsius fokokban adjuk meg. 1. példa; 543 rész N-;(2nfonmil-4,6--diklór-fienoxietil)-N,N­-dimetilamíint és 748 rész dodecilbromidot ke-5 verés köziben 100°-ra hevítünk 5 órán keresz­tül. A kapott sűrű reakciómasszát ezután fel­lazítjuk és forró benzolban oldjuk. Az oldha­tatlan részeket leszűrjük és a szűredéiket le­hűtjük. Ekikor kiválik az N-l (2-for;mlil-4, , 6-diklór-10 -fenoxietiljHNjiN-dimeül-N-dodecil-amimónium­-hromid. A vegyület szárítás után 120—íl22°-on olvad. 2. példa: 15 2,43 rész 2^brómetoxi-acetofenon 7,0 rész 33 térfogatszázalékos etanolos dimetól-amin-öldattal készített oldatát autoiklávban 6 órán keresztül 80°-ra hevítjük. A kapott reakcióelegyet ezután bepároljuk és a maradékot feleslegben levő 2 n sósabban oldjuk. A nem bázisos jellegű mel­léktermékeiket éterrel felvesszük. 2 n nátrium­hidroxidinak feleslegben történő hozzáadása után olajos anyag válik ki, melyet éterrel extrahá­lunk. Az éteres oldatot két ízben vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk, szűrjük és bepá­roljuk. A visszamaradt olajat forró vízfürdőn 4 órán keresztül 1,8 rész dodecilíbromiiddal he­vítjük. Lehűlés után a kapott olajos masszát éterrel alaposan mossuk és a kivált kristályo­kat leszűrjük, majd aéeton^éter elegyből átkris­tályosítjuk. A kapott N-(2-acetil-fenoxi-etil)­-N,iN-idimetil-iN-dodecil-a!m!móniumbro:mid olva-Q5 dáspontja 86—89°. 3. példa: 40 A 2. példában leírt módszerrel, ekvivalens mennyiségű 4-,/^ibrómetoxi-benzaldehid és eta­nolos dimetilamin^oldat felhasználásával kap­juk a 75.—78°-on olvadó NH(4-ifor!miil-fenoxi­-etíl)-N,iN-dimetil-N-dodecil-amiinónium-bromi-45 dot 4. példa: 2,43 rész 2-)brómetoxi-acetofenont, 1,99 .rész 50 N-metil-jN^n-dodecilamint és 4 térfogatrész 96 %-°s etilalkoholt bo^nb.aesőben 16 órán keresz­tül 160°-ra hevítünk. Ezután az oldószert vá­kuumban ledesztilláljuk, a maradékot felesleg­ben levő 2 n sósavban oldjuk és a nem bázi-55 sos jellegű alkatrészeket éterrel történő kétszeri extrahálással eltávolítjuk. A vizes oldatot ez­után 2 n nátri'urhhidroxiddal mimóza-alkahkus­sá tesszük és a bázist, éterrel kirázva felvesszük, rnagnéziiumszulfáttal szárítjuk és az étert vá-60 kuumban ledesztiilláljuk. Az olajos maradékot 3 térfogatrész metilbromiddal reagáltatjuk, a kivált olajos anyagpt ezt követően szilikagél osz­lopon tisztítjuk. A kapott N-;{2-acetil-ifenoxi­-etil)-N,N-idÍ!metil^N-dodeüil-ammóniurnbromid 65 olvadáspontja 87—88°. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom