156425. lajstromszámú szabadalom • Eljárás béta-metilmerkapto-propionaldehid két lépésben történő előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. IV. 25. (SU—342) Japáni elsőbbsége: 1966. IV. 25. (26498/66). Közzététel napja: 1969. III. 24. Megjelent: 1970. IV. 15. /~ itm. ;/,/ \ V* Uí! * , Víii ÜíL ll Szabadalmi osztály: 12 o 5—10 Nemzetközi osztály: C 07 c3 Decimái osztályozás: Feltalálók: Shima Takesaburo vegyész, Yamagishi Akio vegyész, Sada Masao vegyész, Shiozäki Hasunaga vegyész, Manabe Mitsuyoshi vegyész, Niihama-shi, Japán Tulajdonos: Sumitomo Chemical Company Ltd. cég, Osaka, Japán Eljárás ß-metilmerkapto-propionaldehid két lépésben történő előállítására A találmány tárgyát új eljárás képezi a ß-metil-merkapto-propionaldehid (az alábbiakban: M-aldehid) nagy termelési hányaddal történő előállítására; a találmány szerinti eljárás terméke fontos közbenső termék az esszenciális aiminosavként ismert metionin élőállításához. Az M-aldehidet akrolein metilmerkaptánnal, katalizátor jelenlétében történő reagáltatása útján állítják elő. Ez a reakció exoteran; a feltalálók mérései szerint a reaboió során felszabaduló hő mennyisiége kfb. 14 kgkal/mól. Mind a kiindulóanyagkónt alkalmazott akrolein, mind pedig az előállított M-aldehid hőhatással szemben instabil anyagok. Különösen az aknaiéin hajlamos könnyen a denaturálódásra, pl. polimerizációs reakcióik folytán. Az akrolein metilmerkaptánnal való reagáltatása során ezért külön gondoskodni kell a hőmérséklet szabályozására alkalmas berendezésről. Eddig számos különféle eljárást javasoltak az M-aldehid előállítására. Ezek egyike pl. egy oly szakaszos eljárás, amelynek során az akroleint vagy a metilmerkaptáinit folyékony alakban alkalmazzák, hozzáadják a katalizátort, majd a metilmerkaptánt ill. az akroleint, tehát a másik reagáló anyagot 'folyadék vagy gáz alakjában közvetlenül hozzáadják az említett folyadékhoz, hűtés és keverés közben (vö. J. Am. Chem. Soc. 70, 1450, 1'948). Az eljárás ismert kiviteli módja esetében a reakcióhőmérsékletnek egy meghatározott érték alatt tartása érdekében a reakció-rendszert valamely hűtőközeg segítségével hűtik, vagy pedig a kiindulóanyagok hozzáadási sebességét szabályozzák 5 oly módon, hogy a reakcióhőmérséklet ne haladjon meg egy megszabott értéket. Ez a reakció azonban igen élénk hőfejlődéssel jár a kezdeti szakasziban és így a reakció-rendszer helyi túlmelegedése következhet be, ami mellékneaikciók 10 és ezek folytán a hozamot rontó és a terméket szennyező melléktermékek fellépését vonja maga után. Emellett az eljárás reprodukálhatósága sem bizonyult kielégítőnek. A fentemlített hátrányok kiküszöbölése érde-15 kében javasoltak már olyan eljárásmódot is, amelynek során a reagáló anyagokat oldószerekkel, pl. acetátokkal vagy dioxánokkal hígítják és ezáltal márséklik a reabciÓTrendszerben fellépő helyi hőfejlődést (vö. 976 673 sz. francia 20 szabadalmi leírás). Ebben az 'eljárásiban azonban az oldószerek visszanyerésére van szükség, ami ipari szempontból kedvezőtlenné teszi az eljárást. Javasoltak oly eljárást is, amelynek során az akroleinből az előbb az elméletileg szüksé-25 ges mennyiség 67—90%-át adják a metilmerkaptánhoz, majd gyorsan hozzáadják a még hiányzó mennyiséget is a reakció teljes lefolytatásának biztosítására (vö. 2 676 190 sz. amerikai szabadalmi leírás). Eszerint az eljárás szerint az 30 M-aldehid ipari méretű gyártását oly módon 156425