156417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

156417 keresztirányú áramlásba, miáltal megfelelő cirkuláció jön létre és a fürdőben két hurok alakú áramlás létesül, melyek a kivezető végződés felé hajlanak. Az a bizonyos mértékben lehűtött fémmennyiség, amely a fürdő bevezető 5 végződése felé áramlik az említett két hurok között, ismét felmelegszik amikor a keresztirányú áramláshoz közeledik. A cirkulációiban a fém áramlási sebessége sohasem legyen oly nagy, hogy ezzel hátrányosan sok lehűtött fé- 10 met vigyen a fürdő kivezető vége felől. A találmány előnyös megvalósítási módjánál a fém zárt hurkokban áramlik a fürdő említett zónájában és a tartály mindkét oldalánál, tehát a fürdő melegebb vége közelében. Ezen a 15 helyen van a fürdőn a megolvasztott üveg, és az áramlást elősegíthetjük azzal, ha ezt a zónát elválasztjuk a fürdő többi részeitől. Ezáltal az olvadt fém áramlását az említett zónára korlátozzuk és ezt az elválasztást arra is fel- 20 használhatjuk, hogy a lehűtött fém. a fürdőnek a kivezetéshez közel eső végétől ne juthasson a találmány szerinti keresztirányú áramlásokba. A találmányhoz tartozik tehát az is, hogy a fürdő forró zónáját és ezzel a keresztirányú 25 áramlásokat is elválasztjuk vagy elhatároljuk, és ezzel a kivezető végződés felől nem kerül lehűtött fém a forró keresztirányú áramlásokba. Az olvasztott fémben létesített keresztirányú 30 áramlásokat bárminő ismert vagy kívánt módon hozhatjuk létre, alkalmazhatunk erre a célra pl. lapátos kerekeiket is, amelyek részben az olvasztott fürdőbe merülnek és ezzel a forró fémet a kívánt keresztirányú mozgásra k észté- 35 tik középtől a szélek felé. Előnyösnek bizonyult mégis ha az áramlást nem ilyen kerekekkel, hanem elektromágnesesen hozzuk létre. A találmány még a leírt eljárás megvalósítására alkalmas berendezésre is vonatkozik, 40 amely a következőket tartalmazza: egy hosszúkás alakú tartály az üvegszalagot hordozó fémfürdő számára.az üvegnek ellenőrzött menynyiségben való bevezetésére és az üvegszalag továbbítására alkalmas eszközök, hőmérséklet- 45 szabályozók, amelyek a tartállyal függenek öszsze és az üveg viszkozitását szabják meg oly módon, hogy a fürdőn megolvasztott üve^réteg keletkezik és ez szalag alakban mozog, két lineáris indukciós motor a fürdő felszíne felett 50 a tartály mindkét oldalánál, az üveget bejuttató eszközök közelében, mely motorok a tartály szélei felé viszik az anyagot és ezzel a fémben középtől a szélek felé irányuló áramlást létesítenek ebben a zónában, tehát a fürdő 55 bevezető végénél, és ütközőfelületek, amelyek a tartály falától befelé nyúlnak a fürdő belsejébe közvetlenül az említett motorok mellett a bevezető végződés felé, mely ütközők alkalmasak arra, hogy eltérítsék az áramlást a für- 60 dő széleinél; ilyen módon a keresztirányú áramlás lentről indul ki, tehát az üvegréteg alól és azután halad a fürdő szélei felé. Az említett két lineáris indukciós motor a fentiek szerint a megolvasztott fémben, a für- 25 dő forró végénél, zárt hurkok alakjában létesít áramlást. A találmány megvalósításánál elősegíthetjük a jó működést azzal, hogy az áramlásokat elválasztjuk a fürdő többi részétől és erre a célra válaszfalat vagy gátat alkalmazhatunk a fürdő fenéikénél. A válaszfal a fürdő említett zónájának a kivezető végződés felé eső részén van és felfelé nyúlik egészen a fürdő felszínéig vagy a felszín közeléig, miáltal elhatárolja a bevezető végződésnél levő áramlásokat a fürdő többi részétől. Elegendő ha a keresztirányú válaszfal vagy gát a teljes szélességnek csak egy részét foglalja el, tehát lehet középen, és akkor a két oldalfalnál rés marad szabadon, vagy elhelyezhető a két válaszfal a tartály oldalainál, mely esetben középen marad rés. Előnyös mégis az a megoldás, amelynél a keresztfal vagy gát a tartály teljes szélességén terjed az egyik oldalfaltól a másikig. A találmány részletesebb magyarázata végett néhány példaképpeni kiviteli alakot a csatolt rajzokon szemléltettünk. A rajzokon az 1. ábra felülnézetben mutatja a fürdő forró végét és ezen az ábrán a bevezető nyílást láthatjuk, valamint a két lineáris motort melyek a fürdő forró végénél a keresztirányú áramlást létesítik. A 2. ábra függőleges metszet az 1. ábra szerinti tartályon át, vagyis a szerkezetet a II—II vonal szerinti metszetben szemlélteti és egyben a tetőszerkezetet is mutatja. A 3. ábra az 1. ábrához hasonló feltüntetés annál a kivitelnél, amelynél a teljes szélességre terjedő keresztfalat vagy válaszfalat szemléltettünk és a 4. ábra metszet a 3. ábra IV—IV vonala szerint. Végül az 5. ábra a 3. ábrához hasonló feltüntetés, de középen elhelyezett gáttal, melynek két oldalánál, tehát a gát és az oldalfal között nyílás marad szabadon. Hivatkozással az 1. és 2. ábrára, a síküveg gyártására való szerkezet az 1 fürdőt tartalmazza, amelynek az 1 ábrán csak bevezető végződést tüntettük fel. Az 1 fürdő pl. ónból vagy ónötvözetből áll, amelynek legnagyobb része ón és fajsúlya nagyobb mint az üvegé. A tartályhoz tartozik a 2 fenék, a 3 oldalfalak és egy 4 végfal, amelynek együttesen létesítik a tartályt. A tartály fölött van az 5 tetőszerkezet, amely alatt egy hosszúkás, tehát alagútszerű 6 tér keletkezik. Az 5 tetőszerkezethez 1 végfal tartozik, amely felülről lefelé nyúlik és így a fürdő 8 felszínével együtt egy 9 bevezető rést alkot, amelyen át az üveg a fürdőre jut. A 6 térbe a 10 csővezetéken át védőgázt juttatunk a tetőszerkezet belsejébe. A védőgáz atmoszférája tehát a fürdő felett a 6 térbe helyezkedik el. A 6 térben a fürdő felett 11 hőszafoályozók vannak, a fürdő belsejében pedig 12 hőszabályozókat alkalmazunk az üveg hőmérsékletének szabályozására, miközben az szalag alakban előre halad. A 4 végfal felett a tartályon 13 bevezetőnyílás van, amely lényegileg négyszögletes kez.