156411. lajstromszámú szabadalom • Fonalvezető körkötőgépekhez, különösképpen többrendszerű szegélykörkötőgépekhez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADAL LEÍRÁS I ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1968. VIII. 23. (MO—708) Német Szövetségi Köztársaság-béli elsőbbsége: 1967. IX. 26. (P 16 35 872.8) Közzététel napja: 1969. II. 22. Megjelent: 1970. IV. 15. 156411 O"5 " " í "" / "-'^ *..:,*< ir \* ' *. Szabadalmi osztály: 25 a 19—29 Nemzetközi osztály: D 04 b Deciül ál osztályozás: Feltaláló: Schmidt Gerhard technikus, Stuttgart-Vaihingen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Franz Morat GmbH., Stuttgart-Vaihiingen, Német Szövetségi Köztársaság Fonalvezető körkötőgépekhez, különösképpen többrendszerű szegélykörkötőgépekhez í A találmány tárgya fanalvezető körkötőgépekhez, különösképpen szegélykörkötőgéipekhez. Az ilyenféle ismert berendezésben a fonalak mindegyikét azokon a helyeken, ahol az orsótól a kötési helyhez vezető lefutása során irányát 5 meg kell változtatnia, helytálló kampókból, szemekből, vagy rudakból kialakított fonalvezetőkön vezetik keresztül. Az ebből adódó súrlódási ellenállás a fonalaknak az orsó és kötési hely közötti húzófeszültségét növeli, amely a szokásos 10 fonalvezetők esetéiben mintegy 6—12 g. A súrlódás következtében, különösen a gyapjú- és gyapot- vagy keverékanyagú-fonalak esetében olyan 'mérvű kopás lép fel, amely por 15 formájában a 'gépen rakódik le. A teljesen szintetikus anyagiból álló fonalak esetében azt találtuk, hogy az ilyen viszonylag nagy húzófeszültség azoknál a finomságú fonalaknál, amelyek a szóbaniforgó körkötőgépeknél használatosak, az 20 egyes szálakban a felületi tulajdonságokat és a színtulajdonságokat hátrányosan befolyásoló molekula-elhelyeződáseket okoz. A találmány alapját az a feladat képezi, hogy a fonalfeszültséget, amely a fonalvezetés követ- 25 keztében az átváltási helyeken minden fonalban keletkezik, oly mértékben csökkentsük, hogy gyakorlatilag csak annyi húzóerő legyen szükséges, amely a fonalat az orsótestről lehúzza. 30 A kitűzött célt azáltal érjük el, hogy az orsó és a kötési helyek között a fonalak valamennyi átváltási helyén görgőket alkalmazunk. Fonalvezető görgők önmagukban ismeretesek; ezeket aaonlban csak a fonalsebesség vagy a fonalfeszültség méréséhez alkalmazzák. Többrendszerű körkötőgépek esetén a fonalak súrlódása a fanalvezetőfcön azáltal járulékosan hátrányos abb kihatású, hogy a különböző átváltási helyeken a súrlódás különböző fonalfeszültségeket és ennek következtében eltérő nagyságú hurkokat okoz, amelyek egyenlőtlen hurokképet adnak, különösen sima áru esetén. (Vö.: Rosen Isac és Paepke Horst: Wirkereiund Strickeriei-Technik 61. sz. 12. sz,) Ezt a hátrányt, ahogy az említett cikk kifejti, pozitív fonaüvezető berendezés alkalmazásával küszöbölik ki. Ez azonban azt a hátrányos befolyást, amely az orsó és a fonalvezető berendezés között a fonalra, különösen a szintetikus fonalakra a súrlódás következtében fellépő nagy feszültségből ered, nem küszöböli ki. A találmány szerinti, csak görgőkből álló fonalvezető, — amelynek alkalmazásával legfeljebb 1—4 g nagyságú feszültség érhető el —, többrendszerű körkötőgépek esetén az egyes kötési 'helyeken oly csekély feszültség-eltérési lehetőséget ad, hogy a fonalaknak az orsókról közvetlenül a tűk révén való lehúzása, vagy — annak érdekében, hogy a legkisebb feszült-156411
