156357. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénelegyek szétválasztására

156357 8 közvetlen hirtelen hűtésre használt folyadék áramlási üteme és egy közvetlen kondenzátor­ban uralkodó nyomás között. Az 1. ábrán öt adszorber van feltüntetve. Ezek összekötő esővezetékek és alkalmasan be- 5 iktatott szelepek (nincsenek feltüntetve) révén váltakozva használhatók, úgyhogy folytonos üzem tartható fenn. Az ábrán az 1 adszorber a ciklus adszorpciós állapotában van, a 6 veze­téken és 7 bevítőn át B betáplált nyersanyag jut JQ az adszorberbe. A csökkentett normál paraffin­szénhidrogén tartalmú terméket a 8 vezetéken és a 9 hűtőn át vonjuk ki a rendszerből. A 2 adszorber az öblítési fázisban van. Részleges vákuumot létesítünk és visszakeringetett öblítő- 15 folyadékot vezetünk a 10 vezetéken, 11 hűtőn és 12 szivattyún át az adszorberbe. A 3, 4 és 5 adszorberek a deszorpciós fázisban vannak, rész­leges vákuummal normál paraffinszénhidrogént szívatunk el termékként a 13, 14 és 15 vezeté- 20 kéken, a 16 hűtőn és a 17 szivattyún át. Az adszorsbereket az öblítési és deszorpciós lépésben vákuumszivattyúkkal evakuáljuk. Az öblítésre alkalmazott vákuumszivattyú szívó­nyomása ugyanúgy másfél perces ciklusokban 25 váltakozik, mint az áramlási sebesség. Kedvező a nyomásalakulás, amikor az adszorber kilépő nyílásánál a P nyomás hirtelen csökken a 80 torr végső értékre, és ezen az értéiken meg­állapodik (lásd a 2. ábrát). A távozó M anyag 30 ennek megfelelő áramlási sebessége szintén fel van tüntetve a 2. ábrán. Mivel általában egy adott vákuumszivattyún átáramló anyag meny­nyisége arányos a szívónyomással, lehetetten olyan vákuumszivattyút találni, amellyel mind 25 a nyomási, mind az áramlási jelleggörbék re­pro dukálhat ók lennének. Vagy ezeket a görbéket kell megváltoztatni, vagy szabályozó berende­zést kell beszerezni a vákuumszivattyú szokásos jellemzőinek módosítására. Egy ilyen módosí- 40 tás azonban vagy az adszorbens kihasználási hatásfokát, vagy a szivattyú hatásfokát rontja. Ugyanezek a megfontolások érvényesek a de­szorpciós lépésre is, további nehézséggel, ha öt­adszorberes üzemet tervezünk. Mindegyik ad- 45 szorberben az öblítést befejező 0,10 at a nyomá­son kezdődik a deszorpció, és gyors az evakuá­lás, amíg a kilépési nyomás el nem éri a 0,014 ata-t; ezt a nyomásszintet tartjuk, amíg a de­szorpció tart. Ha adott időben csak egy adszor- 50 bérben folyik deszorpció, a vákuumszivattyút úgy lehet tervezni, hogy ki lehessen használni a deszorpció kezdetén a nagynyomású szakaszt, mialatt a szivattyúk nagyabb anyagmennyiséget tudnak elszívni az adszorberből, mint később, E5 amikor a nyomás leesett a végső értékére. Ha azonban párhuzamosan hároni adszorberben fo­lyik a deszorpció, ezt nem lehet megoldani há­rom független váikuumszivattyúrendszer nélkül. Az 1. ábrán az adszoriberrendszer és a vá- 60 kuumszivattyúk között szaggatott vonallal 11 és 16 hűtőket tüntettünk fel; ezekre szükség van, hacsak nem alkalmazunk olyan különleges vákuumszivattyúkat, amelyek képesek a távozó gőzök magas hőmérsékletét elviselni. Ezek a 65 hűtők költségesek, mivel igen kis nyornásesések­re kell őket tervezni, és áramlási csúcssebessé­geknél is kellő hűtésről kell gondoskodni. Ha a távozó anyagot annyira lehűtjük (pl. —17 C°-ra), hogy a gőznyomás kisebb legyen, mint az öblítéshez és deszorpcióhoz szükséges nyomás, a vákuumszivattyú használatával járó hátrányokat közvetlen hűtésű kondenzátorok alkalmazásával ki lehet küszöbölni. Ez a helyzet például akkor, ha az 5 szénatomos szénhidrogén forrástartományban vagy afölött forró szén­hidrogén nyersanyagot kezelünk. A 3. ábra egy közvetlen érintkeztetéses kon­denzorofcat alkalmazó, a találmány szerinti egyetlen adszorberes rendszer foiyaimatvázlata. A B betáplált kiindulási anyagot a 18 vezetéken át a 20 refluxrendszerrel és 21 új raforraiéval ellátott 19 desztillációs toronyba vezetjük. A könnyű párlatot a 22 vezetéken távolítjuk el a reflux rendszerből, a kívánt anyagáram pedig az újraforralóból a 23 vezetéken, 24 dobon és 25 szivattyún át a 26 kemencébe jut. A felhevített anyagot a 27 vezeték a 28 sze­lepen át a 29 adszorberbe juttatja. A normál szénhidrogének itt adszorbeálódnak, a nem nor­mál szénhidrogének pedig a 30 szelepen, 31 ve­zetéken, 32 hűtőn és 33 dobon át távoznak, mint az egyik termék. Az adszorpciós lépés be­fejeztével megkezdődik az öblítési lépés. A 28 és 30 szelepek bezárulnak, és a 34 közvetlen hűtésű kondenzátor részleges vákuumot létesít. E célból a 35, 36, 37 szelepeket a 38, 39, 40 vezetékekben, valamint a 41 szelepet a 42 veze­tékben megnyitjuk. A közvetlen kondenzorból távozó és a 43 szivattyún, 44 hűtőn és 45 veze­téken át visszavezetett kondenzált hideg öblítő­folyadék egy előző ciklusból lehűti és konden­zálja az öblítőből távozó folyadékot, ezáltal rész­leges vákuumot létesítve. A kondenzált folya­dékot termékként kivonjuk a 45 visszakerin­gető vezetékből az adszorberből való elszívás arányában, és a nem-normál szénhidrogén ter­mékhez adjuk a 46 vezetéken át, vagy vissza­vezetjük a 47 vezetéken a 24 nyersanyagdobba. Az öblítő fokozat befejeztével megindul a de­szorpció. A 28 és 30 szelepek csukva maradnak, a 35, 36, 37 szelepek pedig nyitva, a 41 szelepet zárjuk, a 48 szelepet nyitjuk, összekötve a 29 adszorbert a 49 második közvetlen kondenzátor­ral. A közvetlen kondenzátorból az 50 szivaty­tyún, 51 hűtőn 'és 52 vezetéken át érkező kon­denzált hűtött normál paraffinszénhidrogének lehűtik és kondenzálják a deszorfeeált normál szénhidrogéneket, ezáltal részleges vákuumot létesítve. A kondenzált normál paraffinszénhid­rogéneket az 53 vezetéken át termékként ki­vonjuk a rendszeriből az adszorberből való el­szívás arányában. A deszorpció befejeztével új ciklus kezdődik. A 48, 35, 36 és 37 szelepeket zárjuk, és a 28 és 30 szelepeket nyitjuk, úgy­hogy ismét kiindulási anyag jut az adszorberbe, és nem-normál szénhidrogén termék vonható ki a rendszerből. Az adszorbenságyból távozó anyagok közvet­len kondenzációja a jelen találmány értelmében 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom