156351. lajstromszámú szabadalom • Mikrovetélős szövőgép

156351 8 vágóvasat lesüllyesztjük. Ez lehetővé teszi, hogy a fonalat azonnal elvágjuk. A 49 vágóvas vezérlését 51 ostor biztosítja, amelynek szabad vége a 49 vágóvas csúcsán létesített perforációval kapcsolódik, míg másik vége a 35 tartóihoz rögzített 52 lemezes rugó­hoz van rögzítve. Ez az 52 rugó előnyösen acélból készül, és középső része mozgó részt tartalmaz, amelyet a 35 tartóra és/vagy a 34 rúdra bármilyen tetszőleges, a rajzon nem áb­rázolt módon mereven felerősített 53 elektro­mágnes magához tud húzni. Az oszcilláló 35 tartó alsó részének hátán 54 sarok van kialakítva (14. ábra), amelynek a mozgó 55 retesz neki tud ütközni. Ez a retesz a 21 ollót süllyesztett helyzetben tartja, amikor erre szükség van a szövőgép munkája során. A 16—19. ábrákon a jobboldali 26 féket áb­rázoltuk, amely a 24 jobboldali csévóről jövő 25 vetülékfonalra hat. Ez a fék legömbölyített alakú, rögzített 56 fékpofát tartalmaz, amelyre pl. acéllapokból kialakított 57 fémszalagot le­het felerősíteni. Ez az 57 szalag egyik végénél 58 kengyelből kialakított rögzített tartóhoz le­het erősítve. A szalag másik vége 60 fogan­tyúhoz kapcsolódik, amely az 56 fékpofa 61 rögzített tartóján tud lengeni. A 60 fogantyút 62 torziós rugó terheli, amely azt állandóan a 18. ábrán 63 nyíllal jelzett irányban, azaz az 1 bordaláda síkjának irányában igyekszik ki­billenteni. Mivel a 60 fogantyú kizárólag a 62 rugó hatásának van kitéve, a 26 fék reteszelt állapotban van, és a 25 fonal az 56 fékpofa és az 57 szalag közé van beszorítva. Az 1 bordaláda 64 mozgó ütközőt működtet, amely a 60 fogantyút ellenkező irányban vissza tudja tolni, amint azt a 19. ábrán ábrázoltuk, a bordaláda beütése pillanatában. Ennek meg­történtékor a 26 fék oldódik, és a 65 kar — amely a 60 fogantyúhoz tartozik — a 67 tengely körül lengő 66 mozgó armatúra egyik vége mö­gött kapcsolódik. Ezt az armatúrát 68 elektro­mágnes magához tudja húzni, ha ez utóbbit feszültség alá helyezzük. Ebben az esetiben a 66 armatúra a IS. ábrán 69^el jelzett nyíl irányá­ban elmozdul, és elválik a 65 kar végétől. A 60 fogantyú, amelyet megfeszített helyzetben tartottunk, ekkor hirtölen szabaddá válik, és 62 visszatérítő rugója hatására 63 nyíl irányában forog, mozgásképtelenné téve ezáltal a 25 ve­tülékfonalat, amint azt a 18. ábrán ábrázoltuk. Mihelyst a 68 elektromágnes nincs többé ger­jesztve, a 70 visszatérítő rugó eltávolítja tőle a 66 armatúrát, amely a rögzített 71 ütközőnek támaszkodik (16. ábra). Egy ilyen kivitelű fék azonnal működik, mi­vel csak addig marad a 1(6. ábrán ábrázolt ger­jesztett helyzetben, amíg a 2 vetüléká'tJhúzó le­emeli a 25 fonalat a 24 vetüléhcsévéről. Mi­helyt a 2 vetülékáthúzó áthalad a 23 detektor előtt, az ebiből származó impulzus a 68 elektro­mágnest feszültség alá helyezi, ez viszont magá­hoz húzza a 66 armatúrát, amely viszont azon­nal felszabadítja a 26 fék fogantyújának 65 karját. A villamos kapcsolás a következő: A 20. ábrán az 1 bordaláda központi részét ábrázoltuk, amelybe a 23 detektor van beágyaz­va. Ez egy tekercsből áll, amely célszerűen mág­nesmaggal van ellátva avégből, hogy növelje a berendezés érzékenységét. A váltakozó áramú 72 hálózat táplálja a 73 transzformátor primer tekercsét, amelynek szekunder tekercse a 23 detektor tekercsével sorba van kapcsolva. En­nek az áramkörnek két 74, 7:5 ága van, amelyek közül az első folyamatosan áthalad az előnyö­sen sziliciuimdiódából alkotott 76 egyenirányítón, 77 első elleniálláson, 78 második ellenálláson és 79 harmadik ellenálláson. A 80, 84 és 82 kon­denzátorok a 74 és 75 ágak között a 77 ellen­állás előtt, ill. a 77, 78 ellenállások között, ill. a 78 ellenállás után vanmak beiktatva. Az együt­tes HC szűrőt képez, amely gyakorlatilag a váltakozó komponenst megsemmisíti, és bizto­sítja a 23 detektor ellátását a lehető legegyen­letesebb egyenáramnial. A 82 kondenzátor mindaddig feltöltve marad, amíg állandó ii egyenáram kering a 79 ellenállásban és a 23 detektor tekercsében. Amikor a vetülékáthúzó 15, 16 fémlapja el­halad a 23 detektor előtt, a mágneses áramkör mágneses ellenállása megváltozik, és az ix áram időszakos z)ix változást szenved. A 78 ellenállás kapcsain ekkor egy átmeneti zlu = R-zli1 fe­szültség jelenik meg, ha R a 79 ellenállás nagy­ságát jelöli. Ezt a feszültségváltozást egy egyen­áramú 83 erősítőben felerősítjük, amely a 84 szilícium tiratront vezérlő, kimenő jelet bocsát ki és a kollektor és ez utóbbi alapja a vezérlő­szervnak és a 85 áramkör közé vian beiktatva, amely a 86 transzformátorból, 87 ellenállásiból és a 88 egyenirányítóból áll, amely előnyösen sziliciumdiódából készül. A 86 transzformátor primertékericsét a 72 váltakozó áramú hálózat táplálja. Az áramkör két ága közié 89 konden­zátor van beiktatva oly módon, hogy periodiku­san süljön ki a terihelőcsoportba, amikor a 84 tiratron a vezető. A 85 áramkört 90 áramirányváltó egészíti ki, amelyet a szövőgép fél sebességgel forgó tenge­lyére ékelt 91 forgó bütyök és a 26, 29 fékeket, és 21, 22 ollókat vezérlő elektromágnes négy tekercse vezérel. Az érthetőség kedvéért az elekt. omágnesnek ezeket a szerveket vezérlő tekercseit ugyancsak 26, 29, ill. 2.1, 22 számok­kal jelöltük, amint az a 20. ábrán látható. A 29 fék és a 21 olló tekercsei soriba vannak kapcsolva, és a 89 kondenzátor ide kisül, mi­után a 91 bütyök a 90 áiramirányváltó mozgó tagját a 92 érintkezőire vezette, és amikor a 84 tiratron vezetővé válik. Ugyanakkor a 26 fék és 22 olló tekercsei is sorba vannak kapcsolva és megkapják a 89 kondenzátor töltését, amikor a. 90 áramirányváltó mozgó tagja a másik érintkezőn van, és a 84 tiratron vezetővé válik. A 9i0 áramirányváltó hozza létre a váltakozó kapcsolatot a 92 és 93 érintkezőkön annak meg­.10 15 20 25 :,o 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom