156332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indol-származékok előállítására
1563 11 A fenti reakciót valamely szokásos oldószerben, uránt benzolban, toluolban, xilolban, éterben, dioxánban vagy tetráhidrofurániban, valamely hidrogénhalogenid ímegíkötőszer, imint tercier amin jelenlétében hajtjuk végre. Tercier 5 aminként trietilamin, piridin vagy dimetilarálin alkalmazható, és mennyisége előnyösen legalább a (X) képletű fenilhidrazin-szárimazékkal ekvimoláris. A .reakció gyors lezajlása emiatt a (VI) képletű 10 vegyületet a megfelelő oldószerben oldott (X) képletű fenilhidrazin-származékhoz lassan, hűtés köáben kell beadni. Az így nyert (II) képletű Ni-acilezett fenilhidrazin-származék melléktermékekkel, pl. N2-acilezett, vagy N 2 ,N 2 -di- 15 acilezett vegyületekkel szennyezve lehet. Az előállítani kívánt (II) képletű Ni-aeilezett fenilhidrazin-származékot a melléktermékektől valamely megfelelő eljárás, mint oszlopkramatográfia alkalmazásával választhatjuk el és tisz- 20 tMhatjuk ímeg. Az N^aeilezett vegyület tisztítása azonban nem szükséges, mivel a találmányiunk szerinti további reakciókban csak az Ni-acilezett fenilhidrazin-származék vesz részt. A találmányunk szerinti eljárással a követ- 25 kező, R1 , sR 6 és A helyén az alábbi helyettesítőket tartalmazó (II), (VI) és (X) képletű vegyületek állíthatók elő: R1 : fenil, p-klórfenil, p^metilfenü, p-metoxife- 30 nil, p-ibrornfenil, p-etilfenil, p-etoxifenil, oc-naftil, hidrogénatoim; A: —CH2—, -~-CH 2 —CH=GH—, — CH=CH—, —CH=CH—CH=CH—, — CH—CH2 —, 35 Ph —CH2 ^GH2-^CH 2 —-CH 2 —, -^CH 2 —CH—, Cl —CH—, CH2 —CH=CH—CH 2 — és 40 i Cl —CH2 —JCH=€H 2 (Ph jelentése fenil-csoport) R6 : klóratom, ibrómatom, fluoratom, hidrogén- 45 atom, (metil, .etil, izopropil, metoxi, etoxi, propoxi, ímetiltio, etiltio és izopropiltio. Végül az (I) képletű l-aeil-3-mdolil-alifás savszármazékok (II) képletű Ni-acilezett feniihid- 50 razin-származékok és (III) képletű alifás savszármazékok reakciója útján végrehajtott előállítását ismertetjük. E reakciót megfelelő kondenzálószer jelenlétében vagy anélkül, szerves oldószerben vagy 55 anélkül, hevítve hajtjuk végre. Az említett reakció oldószer alkalmazása nélkül is zavartalanul végbemegy, sok esetben azonban célszerűen valamely megfelelő oldó- eo szert alkalmazunk. A ígyűrűképződési reakcióban oldószerként szerves savakat, mint ecetsavat, hangyasavat, propionsavat, tejsavat, vajsavat, nempoláros szerves oldószereket mint ciklohexánt, n-hexánt, benzolt, toluolt és egyéb ^5 12 szerves oldószereket, mint dioxánt és dimetilformamidot alkalmazhatunk. Ha a íreakcióban oldészeriként valamely alkoholt használunk, a C reakciósor szerint az indol-alifás sav megfelelő észtere keletkezik. Valamely 5-helyettesített indol-származékot valamely ip-helyettesített fenilhidrazin-származék gyűrűzárási reakciója útján állíthatunk elő; m-helyettesített fenilhidrazin-^számnazék esetében azonban két izomerhez, a 4- és O-helyettesített indolszárimazékhoz juthatunk (lásd: D reakciós or). A fenti izomerek általában oszlopkramatográfiás úton választhatók el. A reakció általában .50—200 C°-os hőmérséklettartamányiban ímegy végibe; előnyösen azonban 65—9.5 C° közötti hőmérsékleteiken dolgozunk. A reakció gyorsan lejátszódik és általában rövid reakcióidő elteltével, többnyire 1—2 óra alatt (befejeződik. Egyes esetekben kondenzálószerre nincs szükség, de megfelelő eredményeket általában kondenzálószer alkalmazásával kapunk. Kondenzálószerként szervetlen savak, ipl. sósav, kénsav és foszforsav, féanhalogenidek, pl. einkkloirid és rézklorid, nehézfémporok mint rézpor, Grignard-reagensek, bórfluoridok, polifoszforsav vagy ioncserélő gyanták alkalmazhat ők. A sósavat vagy hasonló vegyületeket ekvimoláris vagy nagyobb mennyiségben használjuk fel, míg a rézport vagy hasonlókat kis mennyiségben is alkalmazhatjuk. Kezelés után a íreakeióelegyet szobahőmérsékleten vagy hűtőszekrényben (kb. 5 C°) állni hagyjuk, miután többnyire nagymennyiségű kristályos terméket kapunk. Ha kristályok nem keletkezneik, a reakcióelegyet csökkentett nyomáson betöményítjük, vagy megfelelően vizet, ecetsav-víz elegyet vagy petrolétert adunk az elegyhez. Ezután nagyon szép kristályokat kaphatunk. E vegyület átkristályosítására általában étert, acetont, aeeton-víz elegyet, vizet, alkohol-víz elegyet, benzolt és ecetsavat használunk. E vegyületek gyakran képeznek polimorf kristályoíkat; a kristályforma az átkristályosítószertől és a kristályosodás sebességétől függően változik. A képződött kristályokat szűréssel összegyűjtjük, és szárítás előtt általában vizes ecetsavoldattal, alkohol-víz eleggyel, vízzel vagy petroléterrel imossuk. Az .előállítani kívánt vegyületeik általaiban kristályosak, néhány észter-vegyület azonban olajos terméket ad. Az említett oldószerek, (reakciókörülmények, kondenzálószereik és átkristályosítószerek csak találmányunk illusztrálására .szolgálnak, találmányunk körét természetesen nem kívánjuk ezekre korlátozni. A találmányunk szerinti eljárással könnyen, elméleti, vagy közel .elméleti jó kitermeléssel az alábbi vegyületeket állíthatjuk elő: l-cinna.m.oil-2Hmetil-5-imet.oxi-3-indolile.cetsav l-cinnam.oil-5-metoxi-3-indolilecetsav Í-cinnamoil-2,5-dimetil-3-indolilecetsav l-ein.namoil-2-imetil-5-klór-3-indolilecetsav 6
