156324. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált p-alkoxiaril-ecetsavak amidjainak, N-hidroxiamidjainak és utóbbiak sóinak előállítására
156324 11 3-fluor-4-butoxifenilaoetamid F CH3 —CH 2 —CH 2 —CH 2 —O— ( o —COiNH2 3.5-dibróim-4jbutoxitfenilacetamid Br -CH, CH3 —CH 2 ^CH 2 —CH 2 —O— <f o Br —CONH2 3,5-dibrám-4-izabutoxifenilacetamid Br —CH 2-(CH3 ) 2 OH—CH 2 —O— —CH,—CONH 2 Br 3,5-dibróm-4-izo,amiloxifenilaicetamid Br CH, CH—CEL^GH»—OCH3 —CH 2—CONH 2 Br C. Eljárás I általános képletű olyan N-hidroxiamidok előállítására, amelyeknek képletében R6 = H, R7 = OH, és R 4 és R 5 hidrogéntől eltérő gyököt jelentenek. Ezeket a vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy a megfelelő észtert hidroxilaminnal reagáltatjuk, lés így a megfelelő hidroxámsavat kapjuk. A megfelelő észter előállítása az alábbi módokon történhet: (1) p^Alkoxibenzilhalogenidet alkálicianiddal kondenzálunk. Az így kapott arilaoetonitrilt erős bázis jelenlétében alkilezőszerrel kezeljük. Az ilyen módon kapott iGE-szubsztituált vagy di^a-szubsztituált arilaoetonitrilt savval és alkohollal kezeljük, és így a kívánt észtert kapjuk. (2) A megfelelő savat erős bázis jelenlétében alkilezőszerrel kezeljük, és a kapott a-szubsztituált vagy di-a-szuibsztituált ariiecetsavat ismert módon észterezzük. (3) A megfelelő amidből indulunk ki, amelyet erős bázis jelenlétében alkilezőszerrel kezelünk, és az így kapott oHszubsztituált vagy dwa-szubsztituált' arileoetsavamidot alkoholos közegben a kívánt észterré alakítjuk. (4) p-Helyzetben alkil-, alkenil-, alkinil-, cikloalkil-, cikloalkenil- vagy arileikloaikil-csoporttal szubsztituált aldehidet erős sav jelenlétéso 40 50 55 60 65 12 ben alkálicianiddal reagáltatunk, és az így kapott megfelelő ciánhidrint alkohol és erős sav jelenlétében a kíxánt ariiacetáttá hidrolizáljuk. 5 D Eljárás I általános képletű olyan amidok előállítására, amelyeknek képletében R6 = R 7 = = H, és R4 és Rg hidrogéntől eltérő gyököt jelentenek. Ezeket az amidokat az alábbi módokon állít-10 hatjuk elő: (1) oHszubsztituált vagy di-cHszubsztituált arilacetonitirilt erős bázissal és hidrogénperoxiddal reagáltatunk alkoholos közegben, vagy erős savval reagáltatunk alkoholos közegben, vagy 15 bórtrifluoriddal reagáltatunk savas közegben, vagy bázisos gyantával reagáltatunk vizes közegben, vagy polifoszfoirsavval reagáltatunk. i(2) a-szubsztituált vagy disa-szulbsztituált arilecettsavésztert alkoholos ammónia-oldattal rea-20 gáltatunk nátrium jelenlétében. Miként fentebb említettük, az I általános képletű N-Jhidroxiamidok és amidok előállítására szolgáló, a C. és D. szakaszokban ismertetett eljárások először p-alkil^oxibenzilhalogenid 25 előállítását teszik szükségessé. Ez utóbbi vegyületet olyan módon lehet előállítani, hogy a megfelelő p-al'kiloxiifenil-«zármaaékot halogénmetilezzük, vagy pedig a megfelelő amidot metalloid-kloriddal (POCl3 ) dehidratáljuk. Az I általános képletű olyan n^hidroxiamidok és amidok előállítására szolgáló különböző reakciókat, amely vegyületek képletében R4 és R5 hidrogéntől eltérő gyököt jelentenek, arilacetonitril felhasználása esetén a csatolt rajz s szerinti 9. reakcióegyenlet-sor illusztrálja. Az alábbiakban példákat adunk olyan I általános képletű amidok és N^hidroxiamidok előállítására, amelyeknek képletében R4 és R 5 hidrogéntől eltérő gyököt jelentenék. A reakciólépéseket a 9. reakcióegyenlet-sornak megfelelő számokra hivatkozva adjuk meg. 6. példa: NHhidroxi-(p^butoxifenil)-propionaniid előállítása (4) 0,28 mól nátriumamidot tartalmazó oldatot készítünk 300 ml tömény ammóniumhidroxid oldattal. Az ammóniát vízfürdőn lassan lehajtjuk és 200 ml vízmentes éterrel helyettesítjük. A reakcióelegyet kb. 15 percen át viszszáfolyató hűtő alatt forraljuk, majd 47,2.0 g (0,2,5 mól) p-ibutoxi-benzilcianidot csepegtetünk hozzá. Ezután a reakcióelegyet 45 percen át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd 31 g (0,35 mól) dimetilszulfátot adunk hozzá, és az oldatot hűtjük, ha a reakció túl erős felmelegedéssel jár. A hozzáadás befejezése után az oldatot 3 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd éjjelen át állni hagyjuk. Megjegyzendő, hogy előnyös az egész műveletet inert atmcrzférában lefolytatni. Ezután az éter legnagyobb részét vízfürdőn ledesztüláljuk, és a maradékot vízben oldjuk.