156293. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tetszőleges anyagokból, különösen fűrészáruból készült lemezeket szárító berendezések villamos fűtésére

3 156293 4 gekfcel jár, mert egyfelől meg kell tartani az optimális műszaki szárítás már elért feltételeit, másfelől a szárításhoz a kamráiban elengedhetetlen gőzfejlesztést adalékos berendezések nélkül kell megoldani. , A találmány célja a felsorolt hátrányok kiküszöbölése, főiként pedig a szárítóiberendezés függetlenítése a kamratelepen kívül felállított gőzfejlesztőtől. A találmány feladata villamos fűtésű hőcserélőiből és egy porlasztókászülékből álló olyan fűtőberendezés megvalósítása, amely a szárításihoz szükséges gőzt a kamrában fejleszti 'és mind helyhezrögzített, mind pedig szállítható ikaimratelepekhez használható anélkül, hogy ezeket szerkezetileg módosítani kellene. A találmány szerint a kitűzött feladat megoldására a hőcserélőt egy függélyes síkhoz viszonyítva oldalukkal fordított helyzetű két rácsos fűtőtest alkotja, melyek egy vagy több gyűjtősínt felvevő kapcsolószekrényekből és nagyszámú, magukban véve ismert imódon készült laposcsöyes villamos fűtőelemből állnak. A laposesöves fűtőelemek a kapcsolószekrények között egymás mellett és/vagy alatt sorban fekszenek és oldalankint váltakozva vízzáróan vannak a kapcsolószekrényekbe csavarozva. A laposesöves. fűtőelemeket feszítőtagok rögzítik egymáshoz és így azok zárt hőcserélőt képeznek. A kapctsolószekrényekiben, a gyűjtősínesnél a fűtőelemek két egyenlő vagy több különböző nagyságú csoporttá vannak összefoglalva, melyek a imaguk egészében vagy egyenkint, időrendiben is változtatható módon, kapcsolhatók be és ki. A hőcserélő előtt helyezíkedüJk el a frissvizet bevezető — porlasztó (permetező) fúvókákkal felszerelt — cső olyan elrendezésben, hogy a fúvókákból kiporlasztott frissvíz a hőcserélőt egyenletesen nedvesiti, majd elpárolog, úgyhogy a gőzfejlesztőt a porlasztócsővel egyesített hőcserélő alkotja. Mindegyik rácsos fűtőtest a hőcserélő laposcsöves fűtőelmeinek fele mennyiségét foglalja magában, aholis az egyik kapcsolószekrény egyik gyűjtősíne a rajta levő laposcsöves fűtőelemekkel, a másik kapcsolószekrény két gyűjtősíne pedig a hozzátartozó fűtőelemekkel két egyenlő Vagy különböző nagyságú laposcsöves fűtőelem-csoporttá egyesül. A találmány további változatánál a felfűtendő fűtőeső-csoportok, a penmetezőkészülék a benne levő mágneses szelepen keresztül, valamint a szárítást végző fűtőtíső-csoportok, egyenkint vagy együttesen, az áramkörbe iktatott több időrelé segítségével kapcsolhatók be és ki, aholis az időrelé a permetezőkészülékben levő 'mágneses szelepet a hőcserélő felületi hőmérsékletétől függő, az elpárolgást előidéző ideig tartja nyitva. A találmány szerinti módon elektromosan fűtött hőcserélő térbei kialakítása és nagyságrendje módot nyújt annak univerzális használatára imind, falazott, Imiind pedig teljesíém-kivitelű ikaímráknái anélkül, hogy ezekben szerkezeti átalakításokat kellene végezni. Ennek még az az előnye is van, hogy meglévő gőzfűtésű berendezéseket ki lelhet cserélni ill. át lehet alakítani villamos fűtésre. A viUamos fűtésű hőcserélő összekötése a talál-5 many szerinti porlasztófúvókás rendszerrel, mely a kamrában a szárításhoz szükséges gőzt szolgáltató friss vizet adja, a szárítóberendezést függetlenné teszá a kamrán kívül eddig felállított és most már nem szükséges gőzfej-10 lesztő berendezéstől. A két kapcsolószekrény között váltakozva 'és sorban elrendezett villamos fűtőelemek, különösen laposesöves elemek azt eredményezik, hogy egyrészt a körfolyamban áramló szárí-15 tóközeg a lehető legkisebb ellenállás mellett járja át a hőcserélőt, miértás a szárítóközeg felé jó hőátadást érünk el, «másrészt a. lapos fűtőcsövek a mozgó közeget egyenletesen osztják el a szárítandó anyagrakásra. 20 Látható, hogy a találmány szerinti tfütőberendezéssel ellátott telepek a szállítandó berendezések felhasználási lehetőségeit lényegesen kibővítik, mert nincs szükség külön gőzfejlesztőkre. Különösen nagymértékű az épít-25 kezesi költségek csökkenése új telepek felállításánál, A fűtőcsöveik csoportokra osztása és az ezzel elért kapcsolási rendszer azt az előnyt éünteti fel, hogy a felfűtéshez valamiennyi fűtŐGSő-30 -csoportot, a tulaj donképipeni szárításhoz pedig e csoportokat akár egyenkint, akár együttesen lehet üzembe helyezni. Ezzel a kapcsolással nemcsak aránylag rövid felfűtési időt érünk el a szárítandó anyag előkészítéséhez és 35 a tulajdonképpeni szárítás megindításához, hanem a szárításhoz szűk határok közé szorított, kívánt hőmérséklet betartását is, mimellett a hálózat és az agregátumok igénybevétele, valamint a kapcsolás, gyakorisága lényegesen í0 csökken. A rajzok a találmány szerinti berendezés egyik foganatosítási alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra a hőcserélő elölnézete, 45 a 2. ábra pedig annak felülnézete. A 3. ábra a hőcserélő villamos szerkezetének vázlatos képe. A 4. ábra a fűtőberendezés elhelyezését mutatja a kamrában. 50 Az 5. ábra két hőcserélővel felszerelt telepeknél a fűtőiberendezés elektromos kapcsolási vázlatát imutatja. Az 1 hőcserélő az egymástól különállóan elrendezett két darab 2, 3 rácsos fűtőtestből áll, 55 melyeket a 4, 5 kapcsolószekrények és a 6 laposcsöves ifűtőelemek képeznek. Ezeket a 8 fűtőelemeiket vízzáróan csáváról juk a 4, 5 kapcsolószekrényekbe és huzaljaikat a 7, 8, 9 gyűjtősíneken egyesítjük, aholis a 4 kaipcsoló-6* szekrény két darab 7, 8 gyűjtősínt', az 5 kapcsolósziekrény pedig egy darab 9 gyűjtősínt tartalmaz. A 2; 3 fűtőtesteket a 6 fűtőelemekkel együtt megfelelő 10, 11, 12 feszítőelemek segítségével erősítjük az 1 hőcserélőhöz. Utób-65 bitói bizonyos távolságban helyezkedik el a 14 2