156280. lajstromszámú szabadalom • Optikai gyűjtőberendezés sugárzás-receptorokhoz
5 156280 6 ahol r\ a gyűjtő berendezéssel az ilyenfajta válni2 — 1 tozat esetén elérhető —r-rr^— abszolút maximasm2 0i lis gyűjtéshez képest kapható legkisebb energiagyűjtési hatásfok. 3. Az 1. vagy 2. pont szerinti berendezés magában foglal egy csonikaikúp alakú tükrökből álló nyalábot, melynél a nagyobbik, fluxusbevezető felületek közös síkban fékszenek, mely a homlokoldali gyűjtő optikai rendszer legkisebb 'metszetével esik egybe, míg a legkisebb átmérőjű nyalábmetszetak a receptor érzékelő elemiével kapcsolt közös síkban vannak. 4. Egy, az 1. vagy 2. pont szerinti berendezés sorba kapcsolva több csonkakúp alakú tükröt foglal magában, melyek közül az ni' törésmutatójú első tükör nagyobbik, d± átmérőjű fluxusbevezető felülete az viszonylagos nyílású hamlokoldali gyűjtő optikai rendszerhez csatlakozik, míg az n^-nél nagyobb n^' törésmutatójú második tükör nagyobbak, fluxusbevezető felületié az első tükör legkisebb metszetével esik egybe és it., aholis az egymást követő tükrök csúcsszögei egymás közt egyenlők vagy különbözők lehetnék és az utolsó diopter legkiisabb metszete, melyben a felfogott fluxus a legnagyobb mértékben van koncentrálva, az (n2 törésmutatójú közegbe merülő) receptor érzékelő eleméhez csatlakozik és akkora dx átmérőjű, di hogy a —— viszony a sorban elrendezett tükdx •rökre nézve ugyanazoknak az összefüggéseknek felel meg, mint amelyeket az 1., ill. 2. pont egyetlen tükörre nézve közöl, vagyis a — dx viszony végeredményben akkora, hogy annak értéke a lőhető legközelebb áll 2 — as 2 Nn2 sin ©! legnagyobb abszolút értékéhez. 5. Az 1., 2. vagy 4. pont szerinti berendezés legalább egy olyan csoinkakúp alakú tükröt tartalmaz — a tengelyihez viszonyítva előnyösen 45° szög alatt levágott síkokkal — melyek a prizmás optikai műszerekhez hasonlóan többszöri irányváltozást tesznek lehetővé. 6. A berendezés a csonkalkúp alakú tükröknek a 3. pont szerint megvalósított több nyalábját tartalmazza, melyek a 4. pont szerint sorba vannak kötve. 7. Az 1., 2., 3., 4. vagy 5. pont szerinti berendezés el lehet látva olyan kúpos vagy nem forgási konoid alakú tükrökkel, amelyeknél a nagyobbik, fluxusbevezető felületnek és a legkisebb területű alapfelületneik az optikai tengelyt tartalmazó sík szerint vett metszeti területei minden esetben akkorák, hogy viszonyuk egyenlő az 1., 2. vagy 4. pontban meghatározott — arány négyzetével, aholis a legnagyobb dx lineáris redukciót a belső visszaverődések legnagyobb száma adja, melyet a hosszmetszetben a y félszögihöz tartozó érték határoz meg. 8. A 3. vagy 6. pont szerinti berendezés a csonkalkúp alakú tükrök nyalábját vagy sorozatát tartalmazza a 7. pont szerinti megoldásban, melynél a nagyabbik, fluxusbevezető, egye-5 sített felületek területe a 7. pontiban meghatározott viszonyban van a legkisebb metszetek egyesített felületével. 9. Az 1—8. pontok szerinti két berendezés van 10 párhuzamosan elhelyezve, melyek utolsó, csonkakúp alakú tükreinek legkisebb alapifelületei valamely ismert módon egyetlen — előnyösen vékony lemez alakú — érzékelő elem két felületének egyikéhez, ill. másikaihoz csatlakoznak. A mellékélt rajzok a találmány, szerinti be-15 rendezést példaképpen, vázlatosan tüntetik fel a 4—10. ábrákon, továbbá a méretezés megértését megkönnyítő geometriai-optikai vázlatokat az 1—3. ábrákon. Az 1. ábrán vázolt berendezés 9 gyűjtő tárgy-20 lencsét tartalmaz, amely a látszólagos szögű távoli forrósból érkező sugárzásfluxust fog fel. A sugárforrás levegőben van, amelynek törésmutatója 1. (A törésmutatók bekarikázott számokkal vagy betűkkel vannak jelezve az ábrá-25 1 kon.) Az——— viszonylagos nyílású tárgylencse a 10 gyújtósíkjában a forrás képét alakítja ki. Ezt a képet létrehozó összetartó sugaraknak az optikai tengelyhez való legnagyobb hajlása a 0! szög, amelynek sinusa megközelíti a ———értéket; számítás vagy mérés adhatja meg sin ©x pontos értékét a képletek alkalmazásához. 35 A hamlok-gyűjtőlencséhez tartozik a y fél csúcsszögű 11 csonkakúp, amely a felfogott sugárzást áteresztő nx törésmutatójú anyagból áll. Ennek di átmérőjű, maximális felületű 12 merőleges metszete vagy nagy homlokfelülete, ahol 40 a fluxus belép, úgy van elhelyezve, hogy egybeessék a hoirnlok-tárgylenese által a 10 síkban kialakított képpel. Ily módon a 9 tárgylencsével felfogott teljes fluxus behatol a 11 csonkakúpba és azután a kúpos oldalfelületen egymást követő 45 visszaverődések (esetenként teljes visszaverődések vagy tükröző burkolaton történő visszaverődések) a sugarakat a dx átmérőjű, legkisebb területű 13 merőleges metszetig vezetik, amely a 14 receptor érzékelő felületéhez kapcsolódik. 50 Az érziékelő felület n2 törésmutatójú 15 optikai közegfhp merül. A dx átmérőjű 13 metszet a kúp legkisebb metszete, amelyet a felfogott nyaláb minden sugarának el kell érnie. A kúpos tükrökre áltass lünk kidolgozott elmélet kimutatta, hogy a dx értékét a fent közölt (1) képlet adja meg. Ha a kúpot ezen a dx átmérőjű metszeten túl vágnánk el, a felfogott sugárnyaláb egy nesze viszszafordulna a di belépő metszet felé, mielőtt 60 elérné a legkisebb metszetet. Az (1) képletben szereplő p' szám tehát a belső ' visszaverődések maximális száma, amelyeket a legkedvezőtlenebb helyzetű sugár végezhet anélkül, hogy önmagába visszatérne. Ez a sugár valamely merifi5 dián síkban az optikai tengellyel ©! szöget zár 3
