156253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás faanyagok védelmére fapusztító gombák ellen

156253 kloridot tartalmazó oldatot viszünk fel. Az így keletkező cinkdíimetálditidkarlbamiáit ugyanis vízzel nem oldható ki, s így a szabadiban levő, víz hatásának 'kitett faanyagot tartósan megvédi. Az eddigi ismereték szerint nátriumdimetilditiokarbamátot csupán az egyes gyümölcsfákat támadó hernyók és ún. parazita gombafajok elleni Védelemre használták a fák permetezése formájában. Ezeknek a parazita vagy élősködő gomlbafajiofcnak a biológiája, morfológiája, fiziológiája és táplálkozásélettiani tulajdonságai nagymértékben eltérnek a szaprofita gombafajoktól, amelyek nem az élő-, hanem a imár döntött: holtfát támadják meg. A parazita gombák a holtfára nem károsak, azt neon bontják le, a szaprofita gombafajok pedig az élőfát nem képesek károsítania. Ezért az élő- ős az ipari faanyag védelme két teljesen különlböző terület. (ErdőVédelemltan, faanyagviédelem.) A legismertebb íatedhnológiai szakkönyvek és faanyagvédelmi munkák sem utalnak arra, hogy az ipari fát pusztító gombák ellen nátoriumdimetilditáokarbatmátot eredményesen lehet alkalmazni. i(Malhl)ke—Troschel—Liese: HolzkonserVierung, Berlin, 1959; Hunt—Garatt: Wood preservation, Niew-York, 1953; Kollmann: Technologie des Holzes, Leipzig, 1951; Cartwright— Findlay: Wood preservation, London, 1936) stb. A 'találmány szerinti eljárásban védőszerként alkalmazott nátriumdimetilditiokartoaimát előnyei a következők: víziben jól •oldódik, fungicid és inszákticid hatású, de emberre ós hasznos állatokra nem mérgező, nem színező hatású, nem tűz- és robbanásveszélyes, az égést nem táplálja, szagtalan, a pinoegomba által kiváltható szag formaldehiddel kiküszöbölhető, híg oldatban is kellő védelmet biztosít, de a fára még tömény oldata sem káros, nem higroszkópos, a kezelt fa felülete festhető, s itenziója minimális, így a klórozott fenolokhoz hasonló tulajdonságai sincsenek. Mint látjuk a találmány szerinti eljárásban alkalmazott védőszer összesíti 'mindazokat a jó tulajdonságokat, amelyekre az ipari fa védelmében szükség van. A védőszer felvitele szokásos módon, mázolási, szórási, fürösztési, áztatási Ül. magas nyomás alatti eljárassál történhetik. A felhasználandó védőszeroldat 200—250 g/ím2

fafelület. A találmány szerinti védőszer hatását, illetve a nátriumdiimetilditidkarbamát-tformaldehid keverék szinergetálkus hatását az alábbi példákkal szemléltetjük. 1. példa: Rönkvédeleim keretében frissen döntött rönköket homloklapjukon és a kéregsébeken 2 illetve 3%-j

os

nátriumdiimetiilditiokarbaimát--oldattal szóró eljárással tartósítjuk. Az ily módon kezelt rönkök 3 hónap után 'mért korbadási súlyveszteségét az alábbi táblázat szemlélteti. 10 15 20 25 30 35 40 45 Nátriumdimetilditiokarbamát-oldat Gombafaj Korhadása súlyveszteség, % 2%-as Coniophora eerebella 16,16 3%-os Coniophora eerebella 9,44 2%-as Merulius lacrimalis 1,71 3%-os Merulius lacrimans 1,64 2. példa: Az 1. példa szerinti rönköket homloklapjukon és a kéregsebéken 0,2 ül. 0,3% 38%-os formaidehidet tartalmazó 2 illetve 3%-os nátriumdimetilditiokaribamát-oldattal szóró eljárással tartósítjuk. A korbadási súlyveszteséget 3 hónap után mérjük. Védőszer koncentráció % Nátrium-Korbadási dimetál-FormalGombalfaj súlyveszditiokaírdehid teseg, % bamát 2% 0,2% Goniophora eerebella 0,71 3% 0,31% Coniophora •eerebella 1,48 2%, 0,2% Merulius lacriimans 0,39 3% 0,i3"/0 Merulius lacrimans 0,45 Amint a fenti táblázat mutatja, a színenergetilkus hatás következtében a faanyag korha-50 dási súlyveszteségie lényegesem kisebb, mint az il. példánál, a gombba tehát formaldehid jeleniétében kevésbé képes a fát megtámadná és korhasztanü. A formaldehid mellékhatásként a tiovegyül'eték használata során képződő széndiszul-55 fid szag keletkezését is meggátolja. 3. példa: 60 Szabadiban, földbe épített cövekeket, beépítés előtt 1—3%-os nátiriumdimetilddtiokaíi1ba!má't>oldattal, majd ezt követően 0,1—0,3% cinlkszulfátot tartalmazó oldattal átitatunk. A földbe épített cövekek 1 év múlva az alábbi korbadási 65 súlyveszítesóget mutatják: 2