156198. lajstromszámú szabadalom • Gyújtógyertya középelektródával és a középelektródát ágyazó fényvezető szigetelő testtel

5 tóvá válik. Ha a robbanás bekövetkezik, úgy ennek fénye is láthatóvá válik a 21b felületen, amikoris a láng színéből megállapíthatjuk a robbanás minőségét is. így például a színekből következtetni lehet a levegő és tüzelőanyag ke- i5 verési arányára. Minél kisebb a viszonylagos levegő tartalom, annál sárgább a fény. így a robbanási láng színe alapján befolyásolni lehet akár a keverési arányt, akár a gyújtás időpontját, és a beállítást addig lehet folytatni, amíg az 10 üzemi fordulatszámnál a legkedvezőbb keverési arányt el nem érjük, amit kékesfehér fény fellépése jelez. A 3—5. ábrák szerinti példakénti kiviteli alak abban különbözik az előzőtől, hogy a 20 elekt- 15 róda palástja éles 20c menettel van ellátva, ami elősegíti a hőtágulást kiegyenlítő és rezgéskompenzáló 30 kötőréteg hézagmentes elhelyezkedését. További különbség, hogy a 21 üvegcső hengeres részének furatát a robbanási tér felé 20 28a üveggyöngy zárja le, amelyet a 20 elektróda végét alkotó 20a pálcára forrasztunk. Végül a 20a pálcát az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén 32 üvegréteggel burkoltuk, amivel megnöveltük a 20a gyújtóelektróda és a 27 test- 25 elektróda közötti kúszóutat. Hasonló 33 üvegréteg borítja a 27 testelektródát is. A 22 fémházat és a 30 kötőréteget, amellyel a 21 üvegcső a 22 fémházban rögzítve van, e 30 példakénti kiviteli alak esetén nem tüntettük fel, mert ezek lényegében azonosak az 1. ábrán látható megfelelő részletekkel. A 6—8. ábrák szerinti példakénti kiviteli alak főleg abban különbözik az előzőtől, hogy a S5 középelektróda ugyancsak cső alakú 20c test, amely villamosan vezető rugalmas kötőanyagból készült. Ezt külső oldalán a fényvezető 21 szigetelő test vagy üvegcső, belső oldalán pedig fényvezető 35 betét határolja. A fényvezető 21 40 szigetelő test, a 20 középelektróda és a fényvezető 35 betét homlokfelületei az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén ugyanannak a folytonos 36a, illetőleg 36b felületnek részei. A 36a, 36b felületek folytán a 20c, 35 részekből álló 45 fényvezető test optikai lencsét alkot, ami a fényhatást fokozza, illetőleg nagyítja és ezzel a robbanási láng megfigyelését megkönnyíti. E példakénti kiviteli alak esetén továbbá a cső alakú 20c elektródát ágyazó 21 szigetelő test 50 hőálló 37 kötőanyagból és ebben ágyazott 38 fényvezető szálakból, például üvegrostokból áll (7. és 8. ábra). Ezek a gyújtógyertya 25 hosszirányban helyezkednek el. Ilyen megoldásnál a 38 üvegrostok biztosítják a fény vezetését. A hő- 55 álló 37 kötőanyag, például műgyanta viszont biztosítja, hogy a 38 üvegrostok törésmentesen és hőállóan legyenek összefogva. Mint ismeretes, az ilyen összetett szerkezetű anyagok mechanikai, villamos és termikus tulajdonságai 60 igen kedvezőek, illetőleg összegeződnek és gyakorlatilag elérik az egyes összetevők egyéni tulajdonságait. A találmány esetében az üveg és a műanyag kombinációja nagy ellenállást biztosít törésekkel és repedésekkel szemben, ugyan- 65 6 ekkor kiváló szigetelő képességét és hőállóságot kölcsönöz a gyújtógyertyának. Ilyen összetett szerkezet esetén például a repedések nem tudnak terjedni, mert az egymástól elszigetelt üvegrostok ezt megakadályozzák. A 20c középelektróda robbanótér felőli vége (forró vége) és a 22 fémház pereme között kúszószikrás x3 szikraköz van. A kábelt 40 gyűrűvel csatlakoztatjuk, amelyet vékony 41 fémszál köt össze a eső alakú 20c elektródával. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a fényvezető 35 betét a cső alakú 20c elektródát ennék teljes szerkezeti hossza mentén kitölti. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a 35 betét csak a szerkezeti hossz egy részén töltse ki a 20 középelektróda üregét, ha a középelektróda anyagát ennek megfelelően választjuk meg. Ha a 35 betét rövidebb, mint a 20c középelektróda, a gyújtógyertya robbanótér felőli oldalán (forró végén) üreg keletkezik, amelybe a robbanó gázok ós a friss keverék felhatolhatnak. Ez esetben tehát a 20c középelektróda forró vége két-két robbanás között a friss keverék öblítő- és hűtőhatásának is ki van téve. A 9. és 10. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén a 20 középelektróda szigetelőanyagú cső alakú 42 hüvelybe burkoltan van a 21 szigetelő testbe vagy üvegcsőbe ágyazva. Maga a 21 üvegcső ismét kettős szerkezetű, amennyiben 37 hőálló kötőanyagba ágyazott 38 üvegrostokból áll. E példakénti kiviteli alak 27a testeldktródája a 22 fémház anyagából van kihajlítva. Ennek a megoldásnak a gyújtógyertya gyártás szempontjából az a nagy jelentősége, hogy a testelektródát nem kell az eddig szokásos módon például hegesztéssel a 22 fémházban megerősíteni, ami a gyújtógyertya gyártásának egyik kényelmetlen gyártási fázisa. A 27a testelektródát úgy hajlítjuk ki, hogy középen x4 szikraköz távolságba jusson a 20 középelektródától. A középelektróda készíthető félvezető anyagból, például a kereskedelemben cermet néven forgalomba hozott anyagból is. Az ilyen megoldás előnye, hogy megszünteti a gyújtógyertyák elektródáinak fogyását, illetőleg a szikraköz villamos erózióját. Szabadalmi igénypontok: 1. Gyújtógyertya középelektródával és a középelektródát ágyazó fényvezető szigetelő testtel, amely fémházban van ágyazva és végein gyűrű alakú felületekkel határolt csőként van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a gyűrű alakú felületek (21a, 21b) üvegesítve vannak és tengelyirányban (25) legalább részben fedetlenek. 2. Az 1. igénypont szerinti gyújtógyertya kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gyűrű alakú felületek (21a, 21fo) plánparallel felületeket alkotnak (1. ábra). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti gyújtógyertya kiviteli alakja, azzal jellemiezve, hogy a 3