156191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék abszorbeáló anyagok mágneses cirkuláris dikroizmusának vizsgálatára
9 156191 10 A fotoelektronsdkszorozó tápfeszültségét beállítható 28 áramforrással szabályozzuk, amelynek vezérlését később magyarázzuk. A villamos jelet elsősorban 19 bontó erősítőben erősítjük. Ez a bomtó erősítő olyan kialakítású, hogy lényegileg egységnyi erősítési tényezőjíe van és ezen. jel komponensei ezen erősítő kimenetéin egymástól különváitan jelennek meg. A váltakozó komponenst nagy értékű G erősítési tényezőjű stalbilizált 20 váltakozó feszültség erősítőre vezetjük. Ezen erősítő kimenete a 21 szinkirondetiefctorral van összekötve, amelynek szinkronizálását ugyanaz a feszültség végzi, amelyik az eLiektroimágnesit gerjesztő 10 tekercset táplálja, ez azonban beállitiható 22 fázistoló kapcsolás útján történik. A 20 váltakozó feszültség erősítőből kilépő váltakozó jel ugyanis lényegileg fázisban van az eleiktroimágnes mágnesterével, tehát a 10 tekercsen átfolyó áraimmal, mindamellett ennek a tekercsnek nagy meddő ellenállása van és ezáltal a mágnestér és a tápfeszültség között fáziseltolás keletkezik. Szinkrondeibsktor alkalmazása — ahol egyébként a szinkrondetektor tetszőleges ismert kivitelű lehet — biztosítja lényegileg a zavaró ingadozásclk kiküszöbölését, amelyek a 16 érzékelőátalakító háttérzajaiban jelentkezhetnek. Továbbá a detektor és/vagy az eléje kapcsolt erősítő előnyösen tartalmaz szűrő kapcsolásokat, hogy az egyenirányítoltt váltakozó jel olyan amplitúdójú legyen amely híven követi a 16 érzékelőátalakító kimenő jele váltakozó komponensének a kívánt információból eredő ingadozásait. A 21 szinkrondetekitor kimenete önmagában ismert 23 regisztráló készülék íróeszközt vezérlő bemieineltével van összekötve, míg a felrajzolásra szolgáló papírt, amint azt már előbb említettük, 34 mojtor szinkron hajítja, amely a monokromátor fény-hullámhossz változását vezérlő hajtással szinkron fut. Az így előálló feljegyzés ponltossága nyilvánvalóan feltételezi, hogy a regisztráló készülék íróeszközét csak a 14 próbadarabban a mágneses cirkuláris dikroizimuB által előidézett abszorpció változások függvényében vezéreljük. Ka most a fény hullámhosszainak egy spektrumait vizsgáljuk, nyilvánvaló, hogy a belső abszorpció a hullámhosszal változik. Nyilvánvaló továbbá, hogy a vevőáltalakító a fénynek neon minden hullámhosszára reagál azonos módon. Ezért szükséges,, hogy ezen tényezőket automatikusan korrigáljuk, vagy pontosabban, amint az előzőkben adott elemzés mutatja, ezeknek szorzatait kell automatikusan korrigálni. Ez a korrekció a 16 vevőátalakító által adott jel egyénikoimpon ans ének alapján történik, amelyeit a 19 bonitó-erősítő megfelelő kimenetén veszünk le, hogy 24 differenciaerősítőben hibajelet képezzünk ezen egyenkoimponeins változó értékének és egy rögzített referencia értéknek különbségéből. Az így képezett hibajelelt vagy a 26 szervamotorra, vagy 27 motorra vezetjük. Ha a jelet a 26 szervomotorra vezetjük, aiklkor az optikai rendszer rés által képezett fiktív „fényforrása" által leadoitt fényáram intenzitását vezéreljük, hogy a próbadarab (és adott esetben magulinak az optikai részeiknek) abszorpció ingád o-5 zásait a fény hullámhosszának különböző értékeinél kompenzáljuk és járulékosan kompenzáljuk az érzékelőátalakító megszólalási érzékenységének ingadozásaiit a vizsgált spektrumban. Ha a 27 motorra vezeitjüik a jelet, ez a 10 16 érzékelőátalakító áramellátó feszültségének vezérlésére hat, az adoitt esetben tehát a foítoelektronsokszorozó dinódafeszülítségének vezérlésére, azáltal, hogy a. 27 motor például a stabilizált 28 áramforrásban levő szabályozó 15 poteinciómáterre hat. A 25 kézikapesoló, atmelylyel a kezelő személyzet megválasztja a legelőnyösebb korrekciós lehetőségeit és emellett megvan az a lehetősége, hogy adott esetben egy művelet folyamán a másik módszerre tér-20 beit át. Itt megjegyezzük, hogy az ábrázolt kapcsolásiban valamennyi villamos összeköttetést, amelynél nem ábrázolt testelő vezetéket tételeztünk fel, egy vezetékkel ábrázoltuk. 25 Egy másik lehetőség azon pontatlanság kiküszöbölésére, 'amely abból ered, hogy a próbadarab, Valamint az opltikai berendezések és a fényelektromos érzékelőátalakító viselkedése függ a fény hullámhosszától, az lehet, hogy a 30 regisztráló készülék íróeszközét nem közvetlenül a 21 szinkrondieitektor által adotit egyenirányítóit komponenssel vezéreljük, hanem olyan jellel, amelyet azáltal kapunk, hogy ezen komponensnek és a 19 bontó-erősítő által 35 adott egyenkamponensnelk arányát képezzük, amint aat a voinalkázojttan jelzett 35 vezeték multat ja, amely erősítőt tarltalmazhat. Ha például feltételezzük, hogy a regisztráló készülék ismert módon potoniciometerrel van 40 felszerelve, normális körülmények között, ezen potenciométer csúszkáját az íróeszközzel egyidejűleg hajtjuk és ezen csúszkán levett feszültséget használjuk föl a 21 szinlkrondetektor által szolgáltatott feszültséggel történő öszrt szehasonlításra és ezzel a csúszkát és az íróeszközt hajtó szervomotort vezéreljük. Ahhoz, hogy az ilyen regisztráló készüléket arányiregisztráló készülékké alakítsuk ált, csak az szükséges, hogy a korábbi rögzített referencia 50 feszültségét, amelyet a potenciométer kapcsaira vezetünk a 19 bon'tó^arőlsítő által adott és a 35 vezetéken ált vezetett egyenkomponens feszültséggel helyettesítsük és ezáltal az író szervoimechanizmus analóg osztó bérendezés-55 ként működik és ezáltal a Vr /v g arányt rajzolja fel. Ebben az esetben, amikor arány regisztráló készüléket alkalmaznak, fölöslegesnek látszhat, hogy a fényáram intenzitását és/vagy érzékelő-60 átalakító érzékenységét korrigáljuk. Ez valóban előfordulhat, a gyakorlatban azonban előnyös, ha az egyenkomponenst lényegileg konstans értéken .tartjuk, hogy ezáltal a regisztráló készülékkel magával és az eléje kötött elefctro-65 nikus kapcsolással szemben támasztott köve-S
