156191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék abszorbeáló anyagok mágneses cirkuláris dikroizmusának vizsgálatára
5 neses cirkuláris dikroizimus spektrumának felrajzolásához a monokromatikus fény hulláimhosszát teljes hullámhossz tartományon át változtatjuk és a fent megadott Vr komponens változását -minden további nélkül felrajzoljuk, 5 a felrajzolt diagrammot tehát valamilyen módon pontról-pontra értelmezni kell, ami különösen súlyos feltétel, különösen azért, mert szükséges, hogy a ö, 0O és 10""° tényezők értékét ezen hullámhossz tartományban valami- 10 lyen más módon mérjük, ugyanakkor a felrajzolásnak néhány perc alatt kell történnie. A (9) egyenletből azonban felismerhető, hogy a három megadott tényezőt, amelyeik szorzata a (11) egyenletben jelentkezik, az érzékelő ki- 15 menetén éppen a villamos jel egyenkomponense képviseli. Ezen megállapításból tehát két lehetőség adódik, amelyek egyébként előnyösen kombinálhatók is egymással a mágneses cirkuláris dikroizimus találmány szerinti köz- 20 vétlen felrajzolására alkalmas készülék kialakítására. Az első lehetőség abban áll, hogy arány regisztráló készüléket alkalmazunk és ezen készülékre a (11) egyenlet Vr komponensét, va- 25 laminit a (9) egyenlet vg komponensét, vagy legalább például a vg komponensből erősítés útján származtatott feszültséget vezetünk. Ezen egyenletek második tagjainak arányát képezve nyilvánvaló, hogy az ilyen regisztráló készülék 30 által szolgáltatott diagram ordinátái (ahol természetesen a hullámhosszak az abszcisszára vannak felvivé), olyan Ki •/x • H0 értéket képviselnék, amely azon fény hullámhosszának függvényében változik, amely a vizsgált anyag- 35 •bál készült próhadarabon áthalad, tehát olyan értékeit, amely a mágneses, cirkuláris dikroizmus JA értékétől csak konstans tényezőkben különbözik, amelyek a megfigyelő rendelkezésére állnak. Végül Ki olyan konstans, amely az 40 erősítők komponenseikre vonatkozó erősítési tényezőinek arányától és a log e együtthatótól függ, míg a H0 érték a megfigyelő tetszése szerint határozható meg. 45 A második lehetőség abban áll, hogy azalatt, amíg a próbadarabon' áthaladó fény a hullámhossz tartományon végigfut, egy szervomechanizmus ezen egyénik ömiponens értékét előre megadott értéken konstansan tartja, míg a ?>0 szervoimiadhianizimusra bemenő változóként (előnyösen erősítés után) a vg komponenst vezetjük és referencia értékként a megfigyelő által megbatározott referencia feszültségeit jutta- . tunk és a szervomechanizmus kimenetét olyan 55 berendezéseikkel kötjük össze, amelyekkel a vevő érzékenységét és/vagy a 0O értéket úgy tudjuk változtatni, hogy a szervomechanizmus két bemenő feszültsége közötti különbséget, az egyenirányítóit Vr feszültség érték változása- 60 nak féljegyzése folyamán konstans »értéken, előnyösen nulla értőken tartjuk. Meg kell jegyeznünk, hogy még ha arányregisztráló készüléket alkalmazunk is, előnyös, ha az egyenkomponenst lényegileg konstans 65 6 értéken tartjuk, hogy ehhez kielégítő csillapítást biztosítsunk. Összefoglalóan a következő állapítható meg. A találmánnyal eljárást alkottunk mágneses cirkuláris dikroizmus mérésére, amely különösen előnyös ezen dikroizimus spektrumainak előállítására a monokromiatiikus fény széles hullámhossz tartományaiban és abban áll, hogy a vizsgálandó anyag minden próbadarab j ára, amelyen cirkulárisan polarizált monokromatikus fény halad át, mágnesteret helyezünk, amely párhuzamos ezen fénynek a próbadarabon keresztül menő áthaladási irányával és váltakozó térként van kialakítva, úgy hogy a kilépő fénynyalábot villamos jellé átalakítva, ez a jel váltakozó komponenst tartalmaz, amely a mágneses cirkuláris dikroizmust képviseli és amelynek felrajzolása erősítés és a váltakozó mágnestér frekvenciájával történő szinkronegyenirányítás után ezen dikroizmus mértékéit szolgáltaltja. Minthogy azonban ezt a mérést különböző tényezők ingadozásai befolyásolják, ha a próbadarabra vezetett cirkulárisan polarizált fény hullámhossza változik, az eljárást azáltal tökéletesítjük, hogy a jel egyenáramú komponensét a próbadariaibra vezetett fényáraimnak és/vagy a próbadarabból kilépő fényáramot ezen villamos jellé átalakító érzékelő érzékenységéneik szabályozás útján konstans értéken tartjük és/vagy hogy az egyenirányított váltakozó áramú komponensnek az egyenáramú komponenshez való arányát regisztráljuk. A találmány tárgyának részleteit rajzon vázlatosan ábrázolt kiviteli példa alapjain ismertetjük és ebiből minden további nélkül minden technológiai kiviteli alak levezethető. Ennél a kiviteli alaknál 1 fényforrásból indulunk ki, amelyet ultraibolya tartományban és látható fénytartományban végzeíit vizsgálatoknál például xenon ívfény, vagy hidrogén lámpa, vagy pedig wolfram lámpa alkothat, míg az infravörös tartományban végzett vizsgálatnál wolfram lámpa, globár lámpa vagy Nemsit-lámpa lehet. Ezen 1 fényforrásból jövő fényt 2 tükör 4 monokroimátor belépő 3 résére irányítja. Az 1 fényforrást előnyösen egyenfeszültséggel tápláljuk, amelyet stabilizált 29 tápforrás szolgáltát. Ezáltal a fényforrás intenzitásának gyors zavaró ingadozásait egyegy mérés folyamán (amelynek időtartama néhány perc lehet) lehetőleg messzemenően korlátozzuk. Ha az ilyen gyors ingadozásokat nem küszöböljük ki, az átalakító kimenetén járulékos háttérzaj jellegű zavaró jelek jelentkeznek, amelyeik a szervomechanizmusok helyes üzemét megnehezítenék. A 4 monokroimátorban a fényforrás fényét önmagában ismert módon, amit ezen a helyen nem szükséges közelebbről magyarázni monokromatikusra alakítjuk, emellett azonban a hullámhosszait a 31 vezérlőszerv előírt törvényszerűség szerint változtatja. A választott példánál időben lineáris törvényszerűségről van szó és a 31 vezérlőszervet egyszerűen 30 motor hajtja, amely az őt tápláló hálózattal 3
