156175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás televízió jelsorozatok előállítására

156175 Így a televíziós jelkeltő berendezésekben, a szinkrongenerátorokban és képmintageneráto­rokban kezdetben kizárólag analóg módszere­ket és eljárásokat alkalmaztak. A technika fej­lődése során új digitális elvekkel kezdték ki­küszöbölni az analóg berendezések hibáit és ennek a tendenciának hatása kezd érvényesül­ni a televízió technikában is. (Pl. lásd az 1962-jben megjelent 149 827 sz. magyar szaba­dalmat, amely ugyan még analóg jellegű lép­csős osztót alkalmaz a félsorok számlálására, de bistabil multivibrator is megjelenik a kon­strukcióban.) A TV technikában, még a legmodernebb jel­generátorokban is az előbb említett jellegzetes időpontok elektronikus kijelölését a képfrek­venciás (V), tehát viszonylag lassú perióduson belül általában teljesen digitálisan oldják meg, de a sorfrekvenciás időzítéséket már kizárólag analóg eszközökkel. (Lásd Forgó Mihály: Tele­víziós jélkeltés c. jegyzetét.) Ilyen analóg eszközök például a művonalak, meglökött rezgő rendszerek, ferde jelek szint­vágásával élért időzítések, de még a mono­stabil multivibrátorokat is ide kell sorolnunk, mivel impulzusidejük, vagyis önálló informá­ciótartalmuk áramköri paraméterektől függ. Ezért a jelenleg ismert berendezések és eljárá­sok tükrözik az analóg technika hibáit. A fenti felismerések vezettek a benyújtott eljárás kidolgozásához. Az eljárás lényege az, hogy egyrészt az elő­állítandó televízió jelsorozatokat jellemző ug­rásfüggvények időpontjait célszerűen úgy vá­lasztjuk meg, hogy a teljes periódusidőt egész­számú, azonos és véges időtartamú maximális zárt intervallumokra bontva, az intervallumok határai valamennyi jellegzetes időponthoz ké­pest azonos fázisúak, másrészt az intervallu­mok számának felét vagy annak többszörösét kitevő frekvenciájú jelet keltünk (ún. alapjel vagy órajel) és ezt a jelet digitális áramkörök segítségével leosztjuk és az osztás során nyert, vagy azok kombinálásával létrehozott impul­zusok jelölik ki az előállítandó jelsorozatok va­lamennyi jellegzetes időpontját, majd ezekkel az impulzusokkal 'Szokásos jelképző áramkörö­ket vezérlünk, vagy indítunk és leállítunk. A felismerés nem kézenfekvő, mert a TV szabványok és előírások adatai teljes mérték­ben analóg jellegűek és a jelek idő adatait nem quantáltan, hanem analóg módon, tűré­sekkel adták meg. A találmányi eljárás szerinti jelképzésnél az egy vagy több jelsorozat valamennyi ugrás­függvényének információtartalmát kizárólag digitális eszközök hordozzák! Az eljárás biztosítja, hogy valamennyi jel­lemző időtartam pontossága kizárólag az egyet­len vezérgenerátor pontosságától függ, — amely tetszőlegesen finomítható, -— és így nincs kitéve az áramköri elemek valamint gyári beállítások statisztikus szórásának vala­mint az öregedésnek. Az eljárás a TV jelképzést a digitális techni­ka módszereire vezeti vissza, biztosítva annak minden vitathatatlan előnyét. 5 Az eljárást egy megvalósított példával vilá­gítjuk meg. Szabványos 625 soros OIRT rend­szerű szinkrongenerátorban az 1. ábrán látható S összetett szinkronjelet, a K összetett kiöl tó­jelet (a két jelsorozat az ábrán a jobb érthető-10 ség kedvéért egymásra van rajzolva), továbbá a 2 ábrán látható g sorirányú kameravezérlő jelet, képirányú kameravezérlő jelet kívánjuk előállítani, ezenkívül létrehozzuk a SECAM szí­nes TV rendszerben szükséges f színkioltó jelet 15 és egyéb színvezérlő jeleket. Példánkban a sorperióduson belüli időérté­keket a következőkre választottuk: H 20 a sorszinkronjel b sorkioltójel B—C előváll c kiegyenlítőjel d képszinkron bevágás 64 mikroszec. 5 mikroszec. 11 mikroszec. 1 mikroszec. 3 mikroszec. 4 mikroszec. 25 e képkioltó jel többszöröse 1 mikroszec.-nak. g kamera sorvezérlő 7 mikroszec. C—F színkioltás befejezése s sorszinkronjel éléhez képest 6 mikroszec. f sorirányú színkioltójel 7 mikroszec. 30 Látható, hogy valamennyi jellegzetes h idő­pontot 1. mikroszecundum egészszámú többszö­röseként választottuk meg. (De megválaszthat­tuk volna pl. 0,5 mikroszec.-nek is.) A V peri-35 ódusú jelekkel nem kell foglalkoznunk, mivel azok H/2 többszörösei az alapul választott idő intervallumnak is. Az eljárást és eredményeit szemlélteti a 2. ábra, ahol i az elemi intervallumokat, A', B', 40 B,.. . H, a figyelembe vett jellegzetes időponto­kat, h pedig a kijelölő impulzusokat mutatja. Jobb érthetőség kedvéért a jellegzetes időpon­tokat az 1. ábra összetett szinkron és kioltó­jelén is feltüntettük. 45 Az eljárási példában ezután 1 MHz jelet keltünk, majd azt digitálisan leosztjuk 25 Hz­ig (2V). Az osztók áramköreiben nyert, illetve azokhoz kapcsolt logikai áramkörök logikai kö­tései segítségével bármely időpontot ki tudunk 50 jelölni a 2V perióduson belül, 1 mikroszecun­dumos felbontással. Az előállítandó jel struktúrájának megfelelő logikai áramkör struktúra megválasztásával a jelsorozat jellegzetes időpontjaiban kijelölő im-55 pulzusokat kapunk h, amelyeik segítségével a szokásos jelképző áramköröket (pl. dinamikus flip-flop, indítható fűrészgeinerátor, indítható függvénygenerátor, stb.) vezérelhetjük, vagy indíttatjuk és leállíthatjuk. 60 A példában említett igen bonyolult összetett szinkronjelsorozatot és összetett kioltójel soro­zatot egy-egy flip-flop indításával illetve leállí­tásával a kijelölő impulzusok segítségével köz­vetlenül elő lehet állítani, — és valamennyi 65 közbeeső időszakasz toleranciája megegyezik az 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom