156155. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirimidin-származékok előállítására
R3 és R4 együtt tri- vagy tetrametilén-csoportot képeznek; R5 és R 6 jelentése kis szénatomszámú alkilgyök, vagy R5 és R 6 a nitrogénatommal együtt, melyhez kapcsolódnák, piperidino- vagy morfolino-gyűrűt képeznek. Igen előnyösek azon (I) képletű vegyületek, melyekben Rx és R 2 jelentése kis szénatomszámú alkil-gyök; R3 és R 4 jelentése hidrogénatom, kis szénatomszámú alkil- vagy alkenil-gyök, vagy R3 és R 4 együtt alkilén-cs oportet képeznek; R5 és R 6 jelentése kis szénatomszámú alkil-gyök; X és Y jelentése oxigénatom. A különösen hasznois tulajdonságokkal rendelkező pirimidin-karbamátokat az I. táblázatban soroljuk fel. A vegyületek a (IV) általános képletnek felelnek meg. A táblázat a megfelelő —NR]R2, —NR 5 R 6 , R 3 és R 4 szubsztituenseket és a vegyületek fizikai állandóit tartalmazza. Az olvadáspontok és a forráspontok C°-ban értendők. A pirimidin-gyűrű számozását a (XII) képlet illusztrálja. Megjegyezzük, hogy a 4- és 6-helyzet egymással egyenértékű. Azt találtuk, hogy az (I) képletű vegyületek és sóik oly módon állíthatók elő, hogy a) valamely (II) általános képletű vegyületet (mely képletben R3, R 4 , R g , R 6 és Y jelentése a fent megadott) előnyösen a képződő hidrogénhalogenid eltávolítása mellett valamely (III) általános képletű karbamoilhalogeniddel reagáltatunk (mely képletben R1; R 2 és X jelentése a fent megadott és Hal jelentése 'halogénatom); vagy b) X és Y helyén kénatomot, és R2 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) képletű vegyületek előállítása esetén (melyekben R1; R 3 , R 4 , R 5 és R6 jelentése a fent megadott) valamely RÍNCS általános képletű izotiocianátot valamely (V) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, mimellett a reakciót adott esetben melegítéssel gyorsítjuk; vagy c) X és Y helyén oxigénatomot, Rx helyén alkil-csoportot és R2 helyén alkil- vagy adott esetben helyettesített fenil-csoportot tartalmazó (í) általános képletű vegyületek előállítása esetén (melyekben R3 , R 4 , R 5 és R 6 jelentése a fent megadott) valamely (VII) általános képletű pirimidin-karbonátot (mély képletben R jelentése helyettesített vagy helyettesítetlen alkil- vagy aril-csoport vagy valamely (VIII) általános képletű pirimidin-gyök, ahol R3, R 4 , R 5 és R 6 . jelentése a fent megadott) előnyösen oldószer jelenlétében valamely (IX) általános képletű aminnal reagáltatunk (ahol Rx és R 2 jelentése a fent megadott); vagy d) valamely (IX) általános képletű amint (mely képletben RÍ és R^ jelentése a fent megadott) valamely (X) általános képletű vegyülettel hozunk reakcióba (mely képletben Hal je-4 lentése halogénatom és R3 , R 4 , Rg, R&, X és Y jelentése a fent megadott); vagy e) X és Y helyén oxigénatomot tartalmazó (I) képletű vegyületek előállítása esetén (me-5 lyekben Rx —R 6 jelentése a fent megadott) valamely (XI) képletű hidroxi-pirimidint adott esetben valamely bázis és adott esetben valamely oldószer jelenlétéhen foszgéntnel reagáltatunk és a reakció-terméket valamely (IX) képletű amin-10 nal hozzuk reakcióba, és az ily módon kapott terméket kívánt esetben sójává alakítjuk. Eljárásunk a) módszere szerint az (I) képletű vegyületek oly módon állíthatók elő, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet (mely 15 képletben R 3 , R 4 , R 5 és R 6 és Y jelentése a korábbiakban megadott) célszerűen a reakcióban képződő hidrogénhalogenid eltávolítása mellett valamely (III) általános képletű karbamoilhalogeniddel reagáltatunk (mely képletben Rí, 2" Ra és X jelentése a korábbiakban megadott, és Hal jelentése halogénatom). A hidrogénhalogenidet pl. oly módon távolíthatjuk el, hogy a reakcióelegyen a reakció lejátszódása köziben inert gázáramot (pl. nitrogént) vezetünk át. Más, elő-25 nyösöbb módszer szerint oly módon járunk el, hogy a reakciót savmegkötőszer (pl. valamely bázis vagy valamely gyenge sav erős bázissal képezett sója) jelenlétében végezzük el. E célra különböző bázisok alkalmazhatók, pl. alkáli-3 vagy alkáliföldfémihidroxidok, alifás tercier aminők és nitrogén-heteroato'mot tartalmazó heterociklikus vegyületek, mint piridin. Általában előnyösen gyenge savak erős bázisokkal képezett sóit alkalmazhatjuk (pl. alkálikarbonátok, 35 alkáliföldfémkarbonátok, mint káliumkarbonát). A reakciót hígítószer (pl. szerves oldószer) jelenlétében vagy anélkül, szobahőmérsékleten vagy magasabb hőfokon hajthatjuk végre. Előnyösen oly módon járunk el, hogy magasabb hőmérsékleten (előnyösen 50—150 C°-on, különösen előnyösen 50—120 C°-on) és szerves oldószer (pl. aceton) jelenlétében dolgozunk. Oldószer jelenlétében a reakció hőmérsékletét az oldószer az adott körülmények között mutatott 4 forráspontja határozza meg. A reakció lejátszódásához szükséges idő a reagensektől és az alkalmazott hőmérséklettől függően változhat. Ha a reakciót 15—80 C°-on hajtjuk végre, az átalakulás 1—10 óra alatt általában lejátszódik. Eljárásunk b) módszere szerint a (IV) általános képletű vegyületek (melyek képletében R3, R1( R 4 , R 5 és Rg jelentése a fent megadott) oly módon állíthatók elő, hogy valamely Ra NCS képletű izotiocianátot (mely képletben Rx jelen-55 tése a fent megadott) valamely (V) általános képletű vegyülettel hozunk reakcióba (mely képletben R5, R 4 , R 5 és R 6 jelentése a fent megadott). Az izotiocianátos reakciót hígító- vagy oldószerben (pl. benzol) végezhetjük el és az átalakulást melegítéssel gyorsíthatjuk vagy tehetjük teljessé. Eljárásunk c) módszere szerint a (VI) általános képletű vegyületek (mely képletben R3, 65 R4 , R 5 és R 6 jelentése a fent megadott, R x jelen-2
