156140. lajstromszámú szabadalom • Répa, burgonya, mosó- és aprítógép

156140 3 4 tott, a tisztítandó anyag haladási irányával el­lentétesen áramló tisztítófolyadékot be- és el­vezető nyílással ellátott kádban ugyancsak víz­szintes tengely körül elforduló végén ugyan­csak továbbítólapáttal ellátott vasrudakból ki­képzett .mosókosara, valamint a mosókosár ki­adó végéhez csatlakoztatott Ikő leválasztója. és az után kapcsolt aprítószerkezete van. A találmány szerinti megoldásnál tehát a tisztítandó, mosandó takarmányanyag száraz tisztítóba kerül, ahol a kosár forgása következ­tében gördülésre kényszerített gumós növények felületéről a rátapadt föld- és kődarabok száraz úton leválnak. A leválasztott anyag a vasrudak közötti nyíláson kihullik. Ezután az anyag a száraz tisztító kosár végén elrendezett átemelő továbbító lapáttal bekerül a nedves tisztítást végző mosósorba. Itt a mosandó takarmány ha­ladási irányával ellentétesen áramló mosóvíz a mosandó termékről lemossa a száraz tisztítás során fennmaradt földszennyeződést. Az ellen­tétes tisztítófolyadék beáramlással biztosítjuk, hogy a takarmány a mosósorból kilépve mindig halad. A nedves tisztítás után a mosósor végén tisztább és tisztább mosó folyadékon keresztül elrendezett átemelő továbbító lapátok a takar­mányt kőleválasztó szervhez juttatják. A kő le­választó szerv a találmány szerint vagy . ó? vizet tartalmazó kádként, vagy legalább három egyirányban forgó, egymással párhuzamosan el­rendezett keféből áll, amelyeknél a kefék ru­galmas anyagból készült sortéi egymással érint­keznek. A sós vizes leválasztás esetében a sós vizet tároló tartályban nehezöbb fajsúlyú kő- és vas­darabok lemerülnek, míg a sós víz felszínén úszó gyökgumósok kőtől, vastól leválasztva kerülnek az aprítószerkezetbe. Amennyiben a sós vizes kő leválasztás a takarmányozás szem­pontjából káros, abban az esetben a kő és vas leválasztást az ellentétesen forgó, egymással szemben elrendezett kefepárok végzik, oly mó­don, hogy a nagyabb fajsúlyú kő- illetve vas­darabok a műanyagból készült .kefeszálakat le­hajlítják és a gyűjtőtartályba kerülnek, míg a gyökgumósok a forgó keféken áthaladva a rájuk tapadt vízcsappektől megszabadulva ke­rülnek az aprítószerkezetbe. A találmány szerinti mosó- és aprítógép igen nagy előnye, hogy a takarmány gumók csak egymáshoz ós a gomba óéiból készült forgó­kosarak belső falához dörzsölődnék, és nem roncsolódnak. Nagy előnye az eddig : smert hasonló berendezésekkel szemben az is, hogy a száraz tisztító kosáron keresztül a szennyező anyagok nagy része a takarmány felületéről le­válik és kiválasztásra kerül. Ezáltal a mosói olvadék felhasználás jóval ki­sebb, mint az ismert gépeknél. A találmányt részletesen kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti mosó- és aprító­gép oldalnézete részben metszve, a 2. ábra az 1. ábrán ábrázolt mosó- és aprító­gép felülnézete részben metszve. Az 1. ábra szerint a kiviteli példán ábrázolt mosó- és aprítógép szögacélból készült 1 CJÚ-szótalpakon nyugszik. Az 1 csúszótalpon van felépítve a gép 2 tartóváza, amelyen vízszintes tengely körül forgó vasrudakkal kialakított száraz tisztítósort képező 3 kosár, 4 és 5 mosó­kosár, valamint 6 szárítókosár van ágyazva. A 4 és 5 mosókoisár 7 kádban forog, a 7 kád 8 terelőfallal két részre van osztva és mosó­anyag 9 bevezető, valamint mosóanyag 10 el­vezető nyílással van ellátva. A 9 bevezető nyi­las a száraz tisztító 3 kosártól távolabbi 7 kád 7a kádrészébe, míg a 10 elvezető nyílás a 3 kosárhoz közelebb eső 7b kádrészben van a 9 bevezető nyílásnál valamivel alacsonyabban elhelyezve. A 3, 4, 5 és 6 kosarak belsejében, azok végén egy-egy 11 terelő emelő lapát van elhelyezve. A 3, 4, 5 és 6 kosarakat 12 hajtómű útján 13 motor hajtja. Az 5 kosár és a 6 szárítókosár között a kiviteli példán kő levá­lasztó van elhelyezve, amely 14 kádból áll. A 14 kád felső részén egymással párhuzamos, azonos irányban forgatott legalább három 15 kefe­henger van elrendezve. A 15 kefehengerek egymással érintkező műanyag kefesörtékkel vannak ellátva. A 6 szárító kosár után 16 ap­rítógép van elrendezve, amely hajtását ugyan­csak a 13 motorról kapja. A 3 kosár bemeneti nyílásához 17 adagológarat tartozik. Üzemelés során a. mosandó takarmányanya­got 17 adagológaraton keresztül juttatjuk a forgó, száraz tisztítósort képező 3 kosárba. Ict az anyag egymáson, valamint a 3 kosarat ki­alakító vasrudakon gördül és közben lemor­zsolja a gyefegumókra tapadt földet és követ. A lemorzsolt föld és kő a vasrudak közötti nyílásokon távozik. A 3 kosárban mereven el­rendezett, azzal együtt forgó 11 terelő emelő lapát a gyökgumókat átemeli az ugyancsak víz­szintes tengely körül forgó 4 mosókosárba, ahol a gyökgumólk nedves mosást kapnak. A mosás folytatódik az 5 mosókosárban, ahová a 4 mo­sókosárhoz rögzített 11 terelő emelő lapát jut­tatja a gyökgumókat. A 8 terelőfallal elválasz­tott 7 kádba a. mosófolyadék a 7a kádrészben kiképzett 9 mosóanyag bevezető nyíláson ke­resztül lép be és a 7b kádrészben kiképzett 10 elvezető nyíláson távozik. Ezáltal a mosó­folyadék a gyökgumók haladási irányával ellen­tétesen áramlik, így a mosandó takarmány min­dig a tisztább mosófolyadék felé kerül. A 7 kád 7b illetve 7a kádrészében a gumókra még rátapadt földrészek is lemosásra kerülnek. A mosókádban a szennyeződés a kádak alján gyű­lik össze és az a kádak alján kiképzett nyílá­sokon keresztül eltávolítható. A mosás elvég­zése után az 5 mosókosárból ugyancsak 11 te­relő emelő lapát emeli ki illetve továbbítja a gyökgumókat a kőtelenítő szerkezetbe. Ez lé­nyegében 14 kádból áll, amelynek felső részén azonos irányban forgó 15 kefehengerek vannak elrendezve. A gyökgumókból még ki nem mo­sott kövek, illetve vasdarabok itt kerülnek ki-10 15 20 25 £0 35 40 45 50 55 60 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom