156138. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halogénezett alkánkarbonsav-észterek előállítására

3 energiaigénye. [Tamara Ambrus és mtsai, Rev. Chim. (Bucarest) 15, 7,/p. 386—9 (1965]. A találmány célja kis energiaigényű, egysze­rű, iparilag alkalmazható magas hozamú eljá­rás biztosítása. A találmány alapja az a felismerés, hogy az eddigi tapasztalatokkal szemben, a halogén-al­kánkarbonsavak és az alkohol reakciója meg­felelő keverés mellett már 60—80 C°-on is pil­lanatszerű, és szoíbahőfakon (20 C°) is percek alatt végbemegy. A találmány további alapja az a felismerés, hogy a halogénezett alkán­karbonsav^észterek hidrolízise nemcsak lúgos közegben, hanem híg savas (10—15% savkon­centráció) közegben is gyorsan végbemegy. A találmány eljárás halogénezett alkánlkar­bonsav-észterek előállítására, a halogénezett alkánkarbonsav és alkohol kénsav jelenlétében végzett reagáltatása útján, amely abban áll, hogy a reakciókomponenseket keverés közben, külső hőközlés mellőzésével, csupán a reakció­hő teljes, vagy részleges felhasználásával leg­feljebb 30 percen át, célszerűen 4—5 percen át reagáltatjuk, majd a reakcióelegyet válto­zatlanul, hígítás mellőzésével állni hagyjuk, a fázisok szétválása után a kénsavas fázist el­különítjük, és az észtert apoláris szerves oldó­szerrel extraháljuk belőle, az észterfázist pe­dig ismert módon dolgozzuk fel. A találmány szerinti eljárás értelmében úgy járunk el, hogy a halogén-alkánkarbonsavat feloldjuk abban az alkoholban, célszerűen al­koholfeleslegben, amellyel észterezni akarunk, majd keverés közben annyi kénsavat adunk az oldathoz, amennyi ahhoz szükséges, hogy a re­akció folyamán keletkező víz hexahidrátként kötődjön meg. A felszabaduló reakcióhő hatá­sára az észter eződési reakció néhány perc alatt lejátszódik. A reagáltatás után a keletke­zett két fázist elválasztjuk. Az észterfázist nátriumkarbonáttal semlegesítjük, szűrjük és vízzel kimossuk. A kénsavas fázist hígítás nél­kül apoláris oldószerrel extraháljuk, majd semlegesítjük, szűrjük és az oldószert ledesz­tilláljuk. Az észtereket egyesítjük és víztele­nítés céljából előpárlatot veszünk. Így 94—96 %-os kitermelést érünk el. Az észterezési reak­ció gyakorlatilag 100%-os konverzióval megy végbe, a mutatkozó különbözet feldolgozási veszteség. Magasabb szénatomszámú (CR felett) alko­holokkal végzett észterezés esetén célszerű hí­gítóként (közegként) apoláris oldószert hasz­nálni. A találmány szerinti eljárás az ismert meg­oldásokhoz viszonyítva számos előnyt biztosít. 1. Az energiaigény minimális, mert nem kell több órán át forralni a kénsavas reakció­elegyet, Vagy magas hőfokú öimledókben rea­gáltatni a rea,kciókomponensdkét. 2. A reakció kivitelezéséhez a felszabaduló reakcióhőt használjuk fel, így külön hőközlés­re nincs szükség. 3. A gyakorlatban lehetséges maximális ki­termelés elérését teszi lehetővé. . 4 4. Az eljárás csőreaktor alkalmazásával fo­lyamatossá tehető, ellentétben az ismert kén­savas módszerekkel, ahol a folyamatos gyártás nem oldható meg. 5 A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa: 10 Monoklóreoetsav-metilészter előállítása. 750 g monoklórecetsavat feloldunk 470 ml metanolban, majd felmelegedés után keverés köziben hozzáöntünk 102 ml konc. kénsavat. A 15 kénsav hatására a hőfok '57 C°-ig emelkedik. 2,5 perc múlva az átlátszó reakicioelegy opálos lesz, ami annak a jele, hogy a reakció gyakor­latilag lejátszódott. Ekkor leállítjuk a keverőt, és az elkülönült két fázist választótölcsérben 20 elválasztjuk. Az észterfázist nátriumkairbonáttal semlegesítjük, szűrjük, 100 ml vízzel mossuk. A kénsavas fázist benzollal extraháljuk, majd a benzolt ledesztilláljuk, a maradékot nátrium­karbonáttal semlegesítjük, szűrjük és vízzel 25 mossuk. A két észtert egyesítjük, a vizes klór­eoetsavHmetilésztert 129 C°-ig előpárlat-Jmente­sítjük. Az előpárlatból leválasztjuk a vizet és újra előpárlatot veszünk,. Az így kapott észte­reket egyesítve 812:3 g monoklóreoetsav-metil-S0 észtert kapunk. (96%.) 2. példa: MonoiklóirecetsavHmetiilészter előállítása. 35 :750 g klórecet-savait feloldunk 470 ml meta­nolban, majd felmelegítjük 70' C°-ra és keverés közben hozzácsurgatunk 102 ml konc. kénsavat. Az opalizálódás 10—il5 másodpercen belül be-40 következik. A továbbiakban az 1. példában megadottak szerint járunk el. Hozam: 820 g, 95%. 3. példa: Moinoklóreoetsav-etilészter előállítása. 750 g klóirecetsavat feloldunk 676 ml etanol­ban, majd szobahőfokon keverés közben hozzá-50 öntünk 102 ml konc. kénsavat. Az átlátszó re­akicioelegy 3,5 perc múlva opálos lesz. A to­vábbiakban az 1. példában megadottak szerint járunk el. Előpárlatmentesítés: 139 C°-ig. Ho­zam: 910 g, 96%. 55 4. példa: Monofclórecetsav^n-Jbutilészter előállítása. 2í5Ö g Móireoetsavat feloldunk 360 ml n-butil-60 alkoholban, majd szobahőfokon keverés közben hozzáadunk 34 ml konc. kénsavat. Az átlátszó raafccióelegy 4 perc után opálos lesz. A továb­biakban az 1. példában megadottak szerint já­runk el. Előipárlatmentesítés 175 C°-ig. Hozam: 65 375 g, 95%. ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom