156126. lajstromszámú szabadalom • Rögzítő- és kiemelő szerkezet
3 mindössze egyetlen kisméretű nyomógomb legyen látható. A találmány szerinti szerkezet a keret vázszerkezetére illeszkedik, és ezért a betétegységek hasznos térfogatából egyáltalán nem vesz: el helyet. További követelmény az, hogy a találmány szerinti szerkezet olyan lapos méretű legyen, hogy az a keret vezetősínjei közé beilleszthető legyen, és alkalmazása ne igényelje a keret osztás-távolságának növelését, A találmány szerinti szerkezet nagy előnye az, hogy valamennyi, fent részletezett célkitűzést 1C egyszerű, könnyen gyártható eszközökkel teljesíti. A találmány rögzítő- és kiemelő szerkezet, célszerűen villamos-keretek betétegységei részére, a betétegységek rögzítésére, a rögzítés kioldására és végül a betétegység kiemelésére. A találmány abban van, hogy a szerkezetnek erőtárolóval összekötött, egymáshoz kapcsolódó két kimunkált idomdarabja van. Az egyik idomdarab fogantyúkaron fogantyút hordoz. A fogantyúkaron ütközőnyelv van rögzítve. A fogantyúkar kiszélesedő toldattal rendelkezik, amelynek vége S^alakú hajlított résszel rendelkezik. A kiszélesedő toldat síkjára merőleges felhajlításíban oldalirányban hornyok vannak kimunkálva. A kiszélesedő toldat egyik oldalán fül van kialakítva, amely a toldat síkjára merőlegesen van lehajlítva. Ez a lebajlítás szolgál az erőtároló egyik végének rögzítésére. A másik idomdarab a fogantyúkarral párhuzamos tolókarral rendelkezik, amelynek ugyancsak kiszélesedő toldata van, és e toldat vége két villaszerű szárral van ellátva; ezen szárak az első idomdarab S-alakú felhajlításának hornyaiba illeszkednek. A tolókaron, annak síkjára merőlegesen lefelé U alakú szeglet van rögzítve, amely szeglet egyrészt az erőtároló másik végét rögzíti, másrészt pedig az első idoimdarab fogantyúkarjának és kiszélesedő toldatának találkoz-ási síkjában ütköző felületként szolgál. A másik idomdarab toldata a vázszerkezetben elhelyezett vezetősinek hornyaiban van elhelyezve. A találmány szerinti rögzítő- és kiemelő- . szerkezet egyik igen nagy előnye az, hogy a vázszerkezetbe beillesztendő betétegysé* homloklapjának hasznos felületéből nem foglal el helyet, Szemben az ismert záró és rögzítő szerkezetekkel, nem kell kivezető és könnyen el- 5Q vesz'thető kulcsot vagy más szerszámot alkalmazni. Egy további előny esztétikailag jelentkezik azáltal, hogy a szerelvények homloklapján nincsenek furatok kialakítva a záró- és rögzítőszefke- 55 zeit részére. Előnyös még, hogy a betétegységet kiemelési színdék esetén a homloklapon levő kisméretű fogantyúval nemcsak kireteszelni tudjuk, hanem a fogantyú a betétegységet egyben üzemi helyzetéből ki is mozdítja. " go Végül, de nem utolsósorban előnyös az is, hogy ha a betótegység kiemelt helyzetben van, ill., ha azt a keretből eltávolítottuk, és a találmány szerinti rögzítő- és kiemelőszerfcezetet véletlenségből reteszelő helyzetbe állítjuk, a betét- 65 4 egység ennek ellenére is behelyezhető a helyére, mert a rögzítő- és reteszelőszerkezet fogantyúja olyan síkkal van ellátva, amely a betétegység fedéllapjával való érintkezés, ill. létrejövő nyomás következtében a zárszerkezetet a rögzített helyzetéből kioldja. A találmány példakénti kiviteli alakját rajz alapján magyarázzuk meg részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti rögzítő- és kiemelőszerkezet két kimunkált idomdarabjának vázlatos képét ábrázolja perspektivikus nézetben, a 2. ábra a találmány szerinti rögzítő- és kiemelőszerikezetet a vázszerelvónybe beépítve ábrázolja betétegységgel együtt, a betétegységet reteszelő helyzetben oldalnézetben, vázlatosan, a 3. ábra a 2. ábrának megfelelő ábrázolási mód azzal a különbséggel, hogy a találmány szerinti rögzítő- és kiemelőszerkezet kioldott állapotban van, a 4. ábra pedig a 2. ábra szerinti ábrázolási módnak: megfelelő olyan változat, amikor a betétegység kimozdított helyzetben van. Az 1. ábrán a találmány szerinti rögzítő- és kiemelőszerkezet egymással kapcsolódó két kimunkált idomdarabját ábrázoljuk perspektivikus nézetben. Az egyik idomdarab — az ábrán ábrázolt alsó. idomdarab — 2 fogantyúkaron 1 fogantyút hordoz. A 2 fogantyúkaron 7 ütközőnyelv van felerősítve, amelynek az 1 fogantyúval ellentétes vége felhajlítással van ellátva. A 2 fogantyúkar kiszélesedő 3 toldatban végződik, amely 3 toldat vége S alakú felhajlítással rendelkezik. Az S alakú feihajlításnak a 3 toldat síkjára merőleges része 4 hornyokkal van ellátva. A 3 toldat oldalán 6 fül van kialakítva, amely a 3 toldat síkjára merőlegesen van lehajlítva. A 6 fül 5 erőtároló egyik végének rögzítésére szolgál. A másik kimunkált idomdarab 8 tolófcarja párhuzamosan helyezkedik el a 2 fogantyúkarral. A 8 tolókar kiszélesedő 9 toldatban végződik. A 9 toldat villaszerű 10 szárakban végződik. Összeszerelt helyzetben a 10 szárak a 4 hornyokban mozgathatók. A 8 tolókar U alakú 11 szeglettel van ellátva, .melynek szárai a 8 tolóikarra merőlegesek, A 11 szeglet egyik szárán 12 fül van kialakítva, amely az 5 erőtároló másik végének rögzítésére szolgál. Összeszerelt helyzetben a 1:1 szeglet a 2 fogantyúkar 3 kiszélesedő toldatának 13 élére ütközik. A 2. ábrán a találmány szerinti rögzítő- és kiemelőszerkiezetet a vázszerkezet sínrendszerébe beépítve ábrázoltuk a betétegységgel együtt, a betétegységet reteszelő helyzetben. A 15 vázrész 19 és 20 nyílásokkal van ellátva. A 2 fogantyúikar a 19 és 20 nyílásokon van átvezetve oly módon, hogy a 7 ütközőnyelv a 19 nyílásban reteszelődik. A kiszélesedő 9 toldat hosszanti tengelyirányú élei a 15 vázszerkezetre rögzített 17 vezetősínek 18 hornyaiban vannak megvezetve. A betétegység 16 előlapját az 1 fogantyú rögzíti. Az 5 erőtároló feszített állapotban van. A 13 »