156120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-aril-2-piperidil-tetrahidrofuránok előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. I. 18. (Cl—693) Svájci elsőbbségei: 1966. I. 19. (702/66), 1966. XII. 09. (17635/66). Közzététel napja: 1969. I. 25. Megjelent: 1970. I. 10. 156120 Szabadalmi osztály: 12 p 1—5; 12 q 14—31 Nemzetközi osztály: C 07 d2 ; C 07 d, Decimái osztályozás: Feltaláló: Prof. Dr. Marxer Adrian vegyész, Muttenz/BL., Svájc Tulajdonos: CIBA Aktiengesellschaft cég, Basel, Svájc Eljárás 2-aril-2-piperidil-tetrahidrofuránok előállítására A találmány tárgyát a 2:4iiéryz<ethen arii­gyököt és pipeiridilgyököt hordozó tetrahidro­furánok előállítása képezi. Az ariigyök főként egy, legfeljebb kétgyűrűs karbO'cilkrusQS ariigyök, elsősorban egy fenil­gyök lehet. Ez az ariigyök lehet helyettesítet­len, vagy pedig lehet egy, két vagy több he­lyettesítővel helyettesítve is. 'Helyettesítőikként elsősorban rövidszénláncú alkilgyökök, rövid­szénláncú alkoxigyökök, halogénatomok és tri­fluormetil-csopartok jönnek tekintetbe. A piperidilgyök egy bázisos piperidil-csoport lehet. Szerepelhet ezen a helyen egy 2-piperi­dil-, 3-piperidil-, elsősorban azonban egy 4--piperidil-csoport. Ez a piperidil-csoport helyet­tesítetlen vagy helyettesített lehet. Helyettesí­tőkként a piperidil-csoport nitrogénatomján olyanok szerepelhetnek, amelyek nem befolyá­solják a piperidil-csoport bázisos jellegét; ilye­nek pl. a rövidszénláncú alifás szénhidrogén­gyökök, mint a rövidszénláncú alkil- vagy alke­nilgyökök, cikloalifás szénhidrogéngyökök, mint citkloalMl- vagy iciklaalfkeniil-gyakök, airalifás gyökök, mint fenil-(rövidszénláncú)-alkil-, hidr­oxi-(rövidszénláncú)^alkil- vagy oxaalkil-gyökök, a szénatomok helyettesítői pedig a piperidil­csqporton elsősorban növitdszénlánicú alkil^gyö­kök lehetnek. A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek még további helyettesítőket is tartalmazhatnak, elsősorban a tetrahidrofurán­-gyűrű szénatomjain; ilyen helyettesítőkként pl. rövidszénláncú alkilgyökök szerepelhetnek. Rövidszénláncú alkilgyökök alatt a fentiek-5 ben pl. metil-, etil-, propil- vagy izopropil-gyö­kök, továbbá egyenes vagy elágazó szénláncú, tetszőleges helyen kapcsolódó butil-, pentil­vagy hexü-gyökök értendők. A rövidszénláncú alkenilgyökök pl. allil- vagy 10 metallil-gyökök lehetnek. A rövidszénláncú alkoxigyökök példáiként el­sősorban a metoxi-, etoxi-, propoxi-, izoprop­oxi-, butoxi- vagy amiloxi-gyökök, a halogén­atomok példáiként pedig elsősorban a fluor-, 15 klór- vagy brómatomok említendők. A fenil-(rövidszénláncú)-alkil-gyökök pl. 1-vagy 2-feniletil- vagy benzilgyökök lehetnek, amelyek helyettesítőket is hordozhatnak; he­lyettesítőkként pl. az arilgyöikök fentebb említett 20 helyettesítői jöhetnek tekintetbe. A cikloalkil- vagy cikloalfcenil-gyökök példái­ként az adott esetben rövidszénláncú alkilgyö­kökkel hielyettesített oiiklopentü-, ciklohexil-, cikloheptil-, ciklopentenil-, ciklohexenil- és 25 cikloheptenil-gyökök említhetők. Oxaalkil-gyökökként elsősorban a rövidszén­láncú oxaalkil-gyökök, pl. a rövidszénláncú alk­oxi-(rövidszénláncú)-alkil-gyökök, mint a met­oxietil-,metoxipropil-, etoxietil- vagy etoxibutil-30 -gyökök jöhetnek tekintetbe. 156120

Next

/
Oldalképek
Tartalom