156114. lajstromszámú szabadalom • Vezérelhető oszcillátor
w 156114 oszcillátor tranzisztorának kollektor-árama á rezgés megindulásakor növekszik és így a meglevő rezgés számára stabilabb visszacsatolás jön létre, mint amilyen az oszcillátor berezgetésénél volt jelen. ' 5 A rajz a találmány szerinti oszcillátor egyik kiviteli példáját, melyet már sikeresen kipróbáltunk, vázlatosan tünteti fel. Az 1. ábra az oszcillátor kapcsolási vázlata. A 2, ábra az egész, érintkezés nélküli kap- 10 csoló elrendezése. A berendezés működési módját először az 1. ábra kapcsán ismertetjük. A TSd tranzisztor kollektorának váltakozóárama a rezgőkör tekercsének 3—2 részében és a beállítással rögzített 15 Wl ellenálláson mindig feszültségesést idéz elő. A visszacsatoló feszültség az 1—2. tekercsrészben uralkodó feszültségből és a Wl ellenállásrészen fellépő feszültségesésből tevődik öszsze. A két feszültségnek rezonanciánál 1S0° 20 fáziseltolódása van egymáshoz képest. A rezgés csak akkor indulhat meg, ha az 1—2 tekercsrésziben transzformátoros csatolás útján keletkező feszültség nagyobb a Wl ellenálláson eső feszültségnél. 25 Ha megváltozik a rezgőkör rezonanciaellenállása, akkor módosul a tekercsen eső feszültség is és egyúttal a Wil ellenálláson kicsiny, ellenkező irányú feszültségváltozás jön létre. A fázishelyzet következtében a két feszültség- s0 változás a visszacsatoló feszültség szempontjából azonos irányban fejti ki hatását, úgyhogy a rezonanciáellenállásnak már csekély megváltozásakor a visszacsatoló feszültség nagyobb megváltozását érjük el. A visszacsatoló feszültség 35 viszonylagos megváltozása elsősorban azért olyan nagy, mert ez a feszültség két résafeszültségből tevődik össze, amelyet az. egész visszacsatoló kapcsolás hoz létre, amely hídkapcsolásként működik. Ezzel egyúttal elérjük a rezgésikeltéshez szükséges fázisforgatást is a bemenő (kollektor-) és a kimenő (visszacsatoló) feszültség között. A kapcsolási vázlatban csak egy frekvenciameghatározó tag, a rezgőkör van. A keletkező rezgés ennek következtében mindig megegyezik a rezgőkör rezonanoiafrekvenciájával, úgyhogy csak a rezgőkör rezonanciaellenállását kell tekintetbe" vennünk. A rezomamciaellenállás nagysága azonban a különböző szerkezeti elemek veszteségeitől függ és az induktivitásnak pl. villamosan vezető résziek 'közelítésével végzett külső csillapítása útján befolyásolható. Az elrendezés a Wl ellenállás segítségével úgy állítható ibe, hogy a visszacsatolás feltételei teljesítve legyenek, vagyis hogy rezgés keletkeznék. Villamosan vezető részek az induktivitáshoiz közelítésekar megnőnek a veszteségeik és a rezgőkör rezonanciaellenállása csökken. Ekkor 60 azonban a feszültségesés a rezgőkör tekercsébem lecsökken, a visszacsatoló feszültség is kisebbé válik és így a visszacsatolás feltételei már nincsenek teljesítve, következésképpen a rezgés leszakad. 65 50 55 Az 1. ábra szerinti kapcsolási vázlatban látható egyéb ellenállások a munkapont beállítására és a TS1 tranzisztor munkapont járnak stabilizálására valók. A 2, ábra a teljes kapcsolási vázlatot tünteti fel, melyben a vezérelhető oszcillátor, mint érintés nélküli kapcsoló működik. A TS1 tranzisztor az Dl, Cl rezgőkörrel és a Wl ellenállással a már ismertetett módon hat együtt. Az oszcillátor váltóifeszültségét a TS1 tranzisztor kollektoránál vesszük le, a Dl diódában egyeniirányítjuk és a TS2, tranzisztorba vezetjük. A D2. és D3 további diódák csak azt a célt szolgálják, hogy az egyenirányító kapcsolás bemenő ellenállása nagy amiplitudótartományon belül megközelítően állandó maradjon. Ezek a diódák azonban elmaradhatnak, ha a kapcsolással szemben kisebb követelményeket támasztunk. További W6 és W7 ellenállasak arra valók, hogy az egyik tranzisztor kollektorát a miásik tranzisztor bázisával egyenfeszültség átvitelére összekössék, miáltal ez a két tranzisztor billenőkapcsolást képez. Ilyenkor a TS.1 tranzisztor átbillenése nem teljes. A W6 ellenállást és a W3, W4 bázisifeszültségosztót úgy méretezzük, hogy a munkapont csak kevéssé mozduljon el. A TS.1 tranzisztor kollektoránál fellépő munkapont-eiltolódást a W7 ellenálláson át a TS2 tranzisztor bázisára vezetjük vissza. Megfelelő méretezés esetén a TS2 tranzisztor az oszcillátorfeszültség rávezetésekor teljesen bezár, az oszcillátorfeszültség kihagyásakor pedig oly mértékben billen át, hogy a szóbantforgó tranzisztor a könyökfeszültség tartományában dolgozik. Erre szükség van oly célból, hogy a kimenetnél stabil kapcsolási viszonyok legyenek, A W6 és W7 ellenállásokon át történő egyenáramú visszacsatolással elért egyenáramú visszacsatolási tényezőnek mindkét fokozatban oly nagynak kell lennie, hogy a kapcsolás egyértelmű billenő működése biztosítva legyen, A 2. ábra szerinti elrendezésben a billenési folyamat az oszcillátor berezgetésekor a kollektoráramot növeli. Ennek következtéiben azonban a tranzisztor áramerősítése némileg fokozódik és az egyszer begerjesztett rezgés a billenési folyamat után stabilan megmarad. A rezgés kihagyása csak • akkor következik be, ha a visszacsatolást akkora értékkel csökkentjük, amely nagyobb a TSH tranzisztor áramerősítésének változásánál. Ez az állapot kívánatos, minthogy egyértelműbb kapcsolási viszonyokat és az érintkezés nélküli kapcsoló közelítésekor a kapcsolási pont hiszterézisét eredményezi, A rezgőkör rezonanciaellenállásának a hőmérséklettől való függését úgy egyenlíthetjük ki, hogy a rezgőkör 2 csatlakoztató pontja és a Wl, W7 ellenállásokat bekötő pont közé negatív hőmérsékleti együtthatójú további ellenállást iktatunk. A vázolt elv szerint felépített kapcsolási elrendezésben a következő jellemző értékek szerepeltek :
