156114. lajstromszámú szabadalom • Vezérelhető oszcillátor

w 156114 oszcillátor tranzisztorának kollektor-árama á rezgés megindulásakor növekszik és így a meg­levő rezgés számára stabilabb visszacsatolás jön létre, mint amilyen az oszcillátor berezgetésénél volt jelen. ' 5 A rajz a találmány szerinti oszcillátor egyik kiviteli példáját, melyet már sikeresen kipró­báltunk, vázlatosan tünteti fel. Az 1. ábra az oszcillátor kapcsolási vázlata. A 2, ábra az egész, érintkezés nélküli kap- 10 csoló elrendezése. A berendezés működési módját először az 1. ábra kapcsán ismertetjük. A TSd tranzisztor kollektorának váltakozóárama a rezgőkör teker­csének 3—2 részében és a beállítással rögzített 15 Wl ellenálláson mindig feszültségesést idéz elő. A visszacsatoló feszültség az 1—2. tekercs­részben uralkodó feszültségből és a Wl ellen­állásrészen fellépő feszültségesésből tevődik ösz­sze. A két feszültségnek rezonanciánál 1S0° 20 fáziseltolódása van egymáshoz képest. A rezgés csak akkor indulhat meg, ha az 1—2 tekercs­résziben transzformátoros csatolás útján kelet­kező feszültség nagyobb a Wl ellenálláson eső feszültségnél. 25 Ha megváltozik a rezgőkör rezonanciaellen­állása, akkor módosul a tekercsen eső feszültség is és egyúttal a Wil ellenálláson kicsiny, ellen­kező irányú feszültségváltozás jön létre. A fázishelyzet következtében a két feszültség- s0 változás a visszacsatoló feszültség szempontjá­ból azonos irányban fejti ki hatását, úgyhogy a rezonanciáellenállásnak már csekély megválto­zásakor a visszacsatoló feszültség nagyobb meg­változását érjük el. A visszacsatoló feszültség 35 viszonylagos megváltozása elsősorban azért olyan nagy, mert ez a feszültség két résafeszültségből tevődik össze, amelyet az. egész visszacsatoló kapcsolás hoz létre, amely hídkapcsolásként mű­ködik. Ezzel egyúttal elérjük a rezgésikeltéshez szükséges fázisforgatást is a bemenő (kollektor-) és a kimenő (visszacsatoló) feszültség között. A kapcsolási vázlatban csak egy frekvencia­meghatározó tag, a rezgőkör van. A keletkező rezgés ennek következtében mindig megegyezik a rezgőkör rezonanoiafrekvenciájával, úgyhogy csak a rezgőkör rezonanciaellenállását kell te­kintetbe" vennünk. A rezomamciaellenállás nagy­sága azonban a különböző szerkezeti elemek veszteségeitől függ és az induktivitásnak pl. vil­lamosan vezető résziek 'közelítésével végzett kül­ső csillapítása útján befolyásolható. Az elrendezés a Wl ellenállás segítségével úgy állítható ibe, hogy a visszacsatolás feltételei tel­jesítve legyenek, vagyis hogy rezgés keletkez­nék. Villamosan vezető részek az induktivitás­hoiz közelítésekar megnőnek a veszteségeik és a rezgőkör rezonanciaellenállása csökken. Ekkor 60 azonban a feszültségesés a rezgőkör tekercsé­bem lecsökken, a visszacsatoló feszültség is ki­sebbé válik és így a visszacsatolás feltételei már nincsenek teljesítve, következésképpen a rezgés leszakad. 65 50 55 Az 1. ábra szerinti kapcsolási vázlatban lát­ható egyéb ellenállások a munkapont beállításá­ra és a TS1 tranzisztor munkapont járnak stabili­zálására valók. A 2, ábra a teljes kapcsolási vázlatot tünteti fel, melyben a vezérelhető oszcillátor, mint érintés nélküli kapcsoló működik. A TS1 tran­zisztor az Dl, Cl rezgőkörrel és a Wl ellen­állással a már ismertetett módon hat együtt. Az oszcillátor váltóifeszültségét a TS1 tran­zisztor kollektoránál vesszük le, a Dl diódában egyeniirányítjuk és a TS2, tranzisztorba vezetjük. A D2. és D3 további diódák csak azt a célt szolgálják, hogy az egyenirányító kapcsolás be­menő ellenállása nagy amiplitudótartományon belül megközelítően állandó maradjon. Ezek a diódák azonban elmaradhatnak, ha a kapcso­lással szemben kisebb követelményeket támasz­tunk. További W6 és W7 ellenállasak arra valók, hogy az egyik tranzisztor kollektorát a miásik tranzisztor bázisával egyenfeszültség átvitelére összekössék, miáltal ez a két tranzisztor billenő­kapcsolást képez. Ilyenkor a TS.1 tranzisztor át­billenése nem teljes. A W6 ellenállást és a W3, W4 bázisifeszültségosztót úgy méretezzük, hogy a munkapont csak kevéssé mozduljon el. A TS.1 tranzisztor kollektoránál fellépő munkapont­-eiltolódást a W7 ellenálláson át a TS2 tranzisz­tor bázisára vezetjük vissza. Megfelelő mérete­zés esetén a TS2 tranzisztor az oszcillátorfeszült­ség rávezetésekor teljesen bezár, az oszcillátor­feszültség kihagyásakor pedig oly mértékben billen át, hogy a szóbantforgó tranzisztor a könyökfeszültség tartományában dolgozik. Erre szükség van oly célból, hogy a kimenetnél stabil kapcsolási viszonyok legyenek, A W6 és W7 ellenállásokon át történő egyen­áramú visszacsatolással elért egyenáramú vissza­csatolási tényezőnek mindkét fokozatban oly nagynak kell lennie, hogy a kapcsolás egy­értelmű billenő működése biztosítva legyen, A 2. ábra szerinti elrendezésben a billenési folyamat az oszcillátor berezgetésekor a kollek­toráramot növeli. Ennek következtéiben azonban a tranzisztor áramerősítése némileg fokozódik és az egyszer begerjesztett rezgés a billenési folya­mat után stabilan megmarad. A rezgés kiha­gyása csak • akkor következik be, ha a vissza­csatolást akkora értékkel csökkentjük, amely nagyobb a TSH tranzisztor áramerősítésének vál­tozásánál. Ez az állapot kívánatos, minthogy egyértelműbb kapcsolási viszonyokat és az érint­kezés nélküli kapcsoló közelítésekor a kapcso­lási pont hiszterézisét eredményezi, A rezgőkör rezonanciaellenállásának a hő­mérséklettől való függését úgy egyenlíthetjük ki, hogy a rezgőkör 2 csatlakoztató pontja és a Wl, W7 ellenállásokat bekötő pont közé negatív hőmérsékleti együtthatójú további ellenállást iktatunk. A vázolt elv szerint felépített kapcsolási el­rendezésben a következő jellemző értékek sze­repeltek :

Next

/
Oldalképek
Tartalom