156104. lajstromszámú szabadalom • Sakk-eredményhirdető berendezés

156104 6 egyes figuráknál Gy = gyalog, B = bástya, H = huszár, F = futó, Ve = vezér, K=király jelzést alkalmaztunk. A következő mozzanat, a beprogramozott figurát letesszük a megfelelő helyre. Játszmakezdéskor az alapállásnak meg­felelő, függő játszma esetén a jegyzőkönyvben szereplő helyre. Figuraletételkor a következő vezérlési folya­mat ak játszódnak le: A sakktábla minden kockája alatt el van helyezve egy-egy 6 lé­pésérzékelő (1. ábra és 5. ábra), amely egy­egy fazékvasmag feléből áll és ebben Ti transzformátor egy primer- és egy szekundsr­tekercse helyezkedik el. (Transzformátor üzem­mód.) A figurák aljáiba van beépítve egy lágy hiszterézis görbével rendelkező korong alakú vasmag. Anyaga azonos a fazékvasmag össze­tételével. Ez a vaslap biztosítja letétel pilla­natában a Ti transzformátor indukció vona­lainaik a Vasban záródását. A primer tekercsre állandó (1 V) váltófeszültség van kapcsolva. A letett figura esetén (zárt vasmag) a szekunder oldalon indukált és egyenirányított feszültség vezérli a Tr kapcsolótranzisztort. A kapcsoló­tranzisztor kollektor munkaellenállása KI jel­fogó, amely letett figura esetén meghúz, illet­ve figurafelemeléskor elenged. Ezzel a rend­szerrel van érzékelve a figura letétele és fel­emelése. A logikai folyamat (figura .megjelen­tetése) a (következőképpen folytatódik. Azon a helyen, ahol a figurát letettük, meghúz a KI kapcsolójelfogó (lásd 4. ábrát is). A kapcsoló­jelfogó l-es morzéjának záróérintkezőjén ke­resztül indítja a törlő és egyben kikérdező funkciót végző LIi2 jelfogót. A törlő In jel­fogó 2-es morzéjának záróérintkezője biztosít­ja a logikai egységekben lévő fénypontkap­csolók számára (— 24 V) tápfeszültséget. Ugyan­akkor az l-es morzéjának záróérintkezője so­ros Ci 'kondenzátoron keresztül indítja a hely­zetkijelölő LIg jelfogót, amely a soros Ci kon­denzátor miatt csak 20 msec időitartamra húz. A helyzetkijelölő LI9 jelfogó húzása alatt en­nek 2-es morze bontóérintkezőjén megszakítja a hozzátartozó logikai egységekben lévő fény­pontkapcsoló jelfogók tiltó 0 feszültségét A tiltó „0" feszültség hiányában érvényesülni tud a már előzőleg kijelölt (példánkban a Gy gya­log program), amelyet a központi memória (2. ábra) gyalog karakter Ii jelfogóra tárolt. (Lásd a programozás leírását.) Tehát .meghúz a kivá­lasztott logikai egységben lévő gyalog fény­pontkapcsoló LIi jelfogó. E jelfogó l-es mor­zéján leválasztódik a tiltó „0" feszültség, il­letve a jelfogó szempontjából átveszi az ön­tartó „0" feszültség szerepét. Ugyanis az idő­közben elengedett helyzetkijelölő LI9 jelfogó visszakapcsolta a logikai egység tiltó ,,0" fe­szültségét. A helyzetkijelölő LI9 jelfogó l-es morzéján keresztül, a jelfogó alaphelyzetbe való visszabillenésekor (elengedett állapot) a már előzőleg kisütött soros C3 kondenzátoron keresztül indítja a központi memória törlését végző tranzisztoros Nu nullázó egységet (2. ábra). így a központi memóriában lévő utasí­tás (Ii) törlődött, illetve átvette annak tárolá­sát a kiválasztott logikai egység (gyalog) LIi fénypontkapcsoló jelfogója. A gyalog fény­pontkapcsoló LIi jelfogó 2-es morze záróérint-5 kezője „0" feszültséget kapcsol az alakformáló 4 karakter mátrix (1. ábra) (gyalog) bemene­tére. A karakter mátrix fénypontokra bontva adja a (gyalog) kimeneteket. Ezzel a figurák megjelentetését szolgáló izzók „0" felőli kije-10 lölése befejeződött. A sötét és a világos bábuk megjelentetését úgy oldottuk meg, hogy egy fénypontot két különböző színű izzóval (sötét = zöld színű izzó, világos = festetlen izzó) vi­lágítunk meg. A két izzócsoport kiválasztását, 15 mely a figura színét adja, a színkiválasztó egység vezérli. Ez a vezérlő folyamat végzi az izzócsoportok (—24 V) felőli kijelölését. A színkiválasztó áramkör működése a kö­vetkező : 20 Mint azt .már említettük, kezdéskor a szín­utasítást is be kell programozni, ez a kezelő­pulton történik. Ezt az információt a köz­ponti memória egységben lévő színmamória I7 és Is jelfogók tárolják (2. ábra). A színmemó-25 ria jelfogók öntartása és kimenete megegye­zik az alakmemória Ii. .. Iß jelfogójával. Tehát a színprogram, kijelölés ugyanúgy és időben párhuzamosan történik, mint az alakiprogram. A logikai egységben (4. ábra) lévő színkivá-30 lasztó LI7 és LIg jelfogók ugyanúgy megkap­ják a helyzetkijelölést (tiltás „0" feszültség megszakítása), mint a fénypontkapcsoló jelfo­gók. Így a központi memória által tárolt szín­utasítás tárolását átveszi (a fénypontkapcsoló 35 jelfogókhoz hasonlóan) a kijelölt színkiválasztó jelfogó. Ennek a jelfogónak a 2-es számú záró érintkezője kapcsolja a —24 V-os telepet a kiválasztott (sötét vagy világos) izzócsoport számára (minusz oldali kijelölés). Ezzel lezaj-40 lőtt a figura alak- és színkijelölése, valamint a helyzetikijelölés, tehát a figura alakja ki­gyulladt a kívánt színben a demonstrációs 5 táblának a sakktáblával megegyező kockáján. A beprogramozás művelete ugyanúgy történik 45 a többi figura esetében is. Tehát műveletileg: nyomógombbal (kezelőpult, 3. ábra) utasítást adunk színre és alakra vonatkozólag, majd a programban szereplő figurát lehelyezzük a megfelelő helyre, ezzel elvégeztük a helyzet-50 kijelölést, és a figuraalakot a kívánt színben megjelentetjük a megfelelő helyen. A központi memória (2. ábra) alaphelyzetbe került, képes újabb információik vételére. A beprogramozó művelet után a berendezés automatikája át-55 veszi a játék követését és a továbbiakban semmiféle kezelő műveletet nem igényel. A játék automatikus követésének logikáját az alábbiakban ismertetjük. Ha felemelnek egy figurát (lépnek vagy üt-60 nek vele), megkérdeződik színre és alakra vo­natkozóan, hogy milyen figura volt ott. Ez az információ bejut a 2 központi memóriaegy­ségbe, amely tárolja a már előzőleg leírt mó­don. Ezután a régi helyen (a régi helynek meg-65 felelő logikai egységben, 4. ábra) törlődiik az 'Tlfr'T"

Next

/
Oldalképek
Tartalom