156082. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bisz-p-klórfenoxi)-ecetsavészterek előállítására

11 zil-piper:idil-4-észtert kapunk 47—49° olvadás­ponttal. 11. példa: 5 Bisz-(pJklóirfenoxi)-ecetsavas /^N-etilanilino)­-etilészter 163 g (0,5 mól) bisz-(p-klórfenoxi)-ecetsavas metilészter, 83 g (0,5 mól) N-etil-N-feniletanol- xo amin és 1000 ml toluol keverékéhez keverés közben 2 g nátriummetoxidot adunk. A kapott keveréket még 1 óra hosszat 120°-on hevítjük, majd 20°-ra hűtjük. 500 ml benzol és 500 ml víz hozzáadása után még 15 percig keverjük, 15 a szerves fázist elkülönítjük, kétszer 500—1500 ml vízzel mossuk, majd rotációs bepárlóban 100 torr nyomás alatt bepároljulk. A maradékot 500 ml izopropanolban oldjuk, a keletkezett oldatot 5°-ra hűtjük, és szűrjük. A szűrési maradékot 20 200 ml hideg izopropanollal mossuk, majd 500 ml izopropanolban oldjuk. A kapott oldatot visszafolyató hűtő alatt melegítve 10 percig 10 g faszénnel kezeljük. Ezután lehűtjük, szűrjük, és a szűredéket 2 hétig szobahőmérsékleten állni 25 hagyjuk, miközben kristályos csapadók válik ki. A szerves oldószert dekantáljuk, a kristályos csapadékot mozsárban megőröljük, és szobahő­mérsékleten 500 ml izopropanolban elkeverjük. A kapott keverék szűrése és a szilárd részek £0 200 ml izopropanollal való mosása után bisz­-(p-klórfenoxi)-ecetisavas /?-{N-etilanilmo)-etil­észtert kapunk 56—Í60° olvadásponttal. 12, példa: E5 Bisz-:(p-klóírfenoxi)-eceísavas l-metil-piperidil­-4 -észt er a) Bisz-í(p-iklóírfenoxi)^malonsavas dietilészter 40 4:3,3 g 5i6,7%-os nátriiumhidrid-szuszpenziófoól alacsony forráspontú petroléterrel kimossuk az ásványolajat, és a kapott 2.4,6 g nátriumhidridet 1500 ml dimetilacetamidban szuszpendáljuk. Az 45 így kapott szuszpenziót 0°-ra hűtjük, és 141,4 g (1,1 mól) p-klórfenolt adunk hozzá olyan ütemben, hogy a hőmérséklet ne emelkedjék 10° fölé (konyhasós-jeges hűtőkeverékkel hűt­ve). Az összes p-iklórfenol hozzáadása után a 50 kapott keveréket még 1 óra hosszat keverjük, majd megszüntetjük a hűtést. Ezután a keve­rékhez gyorsan 159 g (0,5 mól) dietildiforóim­malonátot adunk, miközben a hőmérsékletei kb. 32°-ra hagyjuk emelkedni. Ezután 88 óra hosz- 55 szat keverjük. A keverés befejeztével az oldó­szer 3/4 részét vákuumban elűzzük, és a mara­dékhoz 1500 ml etikicetátot adunk. 1500 ml víz­zel és 750 ml vizes 2 n nátronlúggal való két­szeri mosás után a szerves fázist elkülönítjük, 60 magnéziumszulfát fölött megszárítjuk, szűrjük, és végül szárazra pároljuk. A mar adókot 94%.-os etamolból átkristályosítva tiszta bisz-(.p-klórfen­oxi)-maionsavas dietilészíert kapunk 48—50° olvadásponttal. 65 12 b) BiszH(p-klórfenoxi)-eícetsavas l^metil-piperi­dil-4-észter 65 g (0,157 mól) bisz-!(pJ klórfenoxi)-m!alonsa­vas dietilészter, 36 g (0g3il4 mól) l-metil^-hidr­oxi-piperidin és 300 ml toluol keverékéhez ke­verés közben 1 g nátriummetoxidot adunk. A kapott keveréket légköri nyomás alatt desztil­láljuk, amíg a keverék hőmérséklete I20°-öt nem ér el, majd 50°-ra hűtjük. 300 ml benzol hozzáadása után a lombikban a maradékot 20°­ra hűtjük, és 300 ml vízzel hígítjuk. A szerves fázist elkülönítjük, és a vizes fázist 300 ml ben­zollal extraháljuk. Ezután az egyesített szerves fázisokat két ízben 300—300 ml vízzel mossuk, és végül rotációs bepárlóban 100 torr nyomás alatt bepároljuk. A kapott maradiékot 200 ml izopropanolból átkristályosítjük, és a kristályos terméket 5°-on szűrőn elválasztjuk. 100 ml izo­propanoUal és 50 ml petroléterrel való mosás után bisz-.(p-kló,ríenoxi)-ecetsavas 1-metil-pipe­ridil-4-észtert kapunk 93—95 ° olvadásponttal. 1,3. példa: l-Bisz-(p~klörfenoxi)-eoetsavas '/?-{!-metil-pirro­lidinil-2)-etilószte;r 2;,50 g (0,022 mól) l-l-metil-2-(ß-hidroxietil)­-pirrolidin, 2,50 g (0,025 mól) trietilamin és 10 ml toluol keverékét 0°-ra hűtjük. Ezután a le­hűtött keverékhez hozzáctsepeg'tetjü'k 9,9 g (0,03 mól) ibisz-(p-klóirfenoxi)-acetilkloridnaík 55 ml toluollal készült oldatát olyan ütemlben, hogy a reakció hőmérséklete ne haladja meg az 5°-ot. A hozzáadás befejeztével a keveréket éjjelen át 20°-on keverjük, majd 50 ml kloroformot adunk hozzá, és a kapott keveréket 50 ml vizes 10%­os nátriumkaríbonátoldattal extraháljuk. A szer­ves fázist Vízmentes káliuimkarbonát fölött meg­szárítjuk, és bepároljuk. Az. l-bisz-(p-klóirfen­oxi)-ecetsavas ^l-metil-pirroHdinil-i2)-etilész­tert sűrűn, folyó olaj alakjában kapjuk. Fumarat A fumaráthoz úgy jutunk, hogy az olajos bá­zist fumársav metanolos oldatával kezeljük, a sót dietiléter hozzáadása után kicsapjuk, és metanol és dietiléter 1:1 arányú elegyéből át­kristályosítjük. Olvadáspontja 149—150,5°. 14. példa: Bisz-i(p-klóirf enoxi) -ecetsa vas 1 -fenil-p ipe.rid.il ­-4-ós.zter 8,80 g (0,05 mól) l-fenil-4-hidroxi-piperidin, 6,0 g (0,06 mól) trietilamin és 20 ml toluol ke­verékét 0°-ra hűtjük. Ezután a hűtött keve­rékbe 19,8 g (0,06 mól) bisz~(p-klórfenoxi)-acetil­kloridnak 50' ml toluollal készült oldatát cse­pegtetjük olyan ütemlben, hogy a reakció hőmér­séklete ne haladja meg az 5°-ott. A hozzáadás be­fejeztével a keveréket éjjelen át 20°-on kever-6

Next

/
Oldalképek
Tartalom