156070. lajstromszámú szabadalom • Berendezés röntgencső üzemi paramétereinek szabályozására

156070 6 rátör és az 1 röntgencső fűtőszála közé van iktatva. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 17 szabályozó egység áraimszabályozóiból, például 19 pioitenraométerből és önmagában ismert 20 mérőtartamány átkapcsolóból áll. 5 Hasonló módon a 8 egyenirányító egység kimenete önmagában ismert 21 maximum követő egységen át 212 szabályozó egységgel van összekötve, amely viszont 213 feszültoséggenerátor és az 1 röntgencső anódja közé van iktatva. A 10 32 szabályozó egység feszültség szabályozóból, példáiul ugyancsak 25 potenciomé térből, valamint 26 mérési tartomány átkapcsolóból áll. A találmány szerinti berendezés ábrázolt példáikén ti kiviteli aliakjának, működésmódja a J5 klö vetkező: Az 1 röntgencső önmagában ismert módon 2 röntgenképet hoz létre, amelynek 2a infoinmáaió tártaimat a 3 jelképző egység letapogatja. A letapogatásból származtatott váltakozó villa- 2

o mos jel igen változó, minthogy a 2a információ tartalomban a különféle részleteknek megfelelően igen változatos a fényerő. A váltaikozó villamos jel egyrészt az 5 kapuzó egységbe és .másrészt a 7 erősítő egységbe jut. 2

5 Azok a jelfeszültségek, amelyeknek frekvenciája nagyobb a 1'2 alulvágó szűrő küszöbértékénél, felerősítve a 10 impulziuskópző egységbe jutnak és itt az 5 kapuzó egységet nyitó impulzusokká alakulnak. A 2 röntgenkép teljiesen fe- g0 idétlen 2ib íelületrészelinek letapogatásakor vagy •csak kisszámú részletet tartalmazó 2a információ tartalom letapogatásakor a letapogatásból származtatott váltakozó villamos jel frekvenciája túl kicsiny ahhoz, hogy a 112 szűrőn át- 35 jusson. Az 5 kapuzó egység tehát csak akkor nyílik és a 6 integráló egységet csak akkor működteti, tehát a 2 röntgenkép letapogatott felületrészének fényerejére jellemző integrált villamos jel csak akkor keletkezik, ha a letapoga- 40 tott felületrész gazdag ihformáció tartalommal bíír. Az integrált jel maga arra a cső'áiramira jellemző, amely a 2 röntgenkép letapogatott felületrészének, például a 2a információtartalomnak átlagos fényerejét adja. 45 Az ábrázolt példakénti kivitéli alak esetén, ahol a 6 integráló egység a 17 szabályozó egységgel van összekötve, ez a 18 áramgenerátor áramát mindaddig változtatja, aimíg .kívánt vagy előre meghatározott értéket el nem érünk. 50 A találmány szerinti berendezés tehát lehetővé teszi, hogy a csőáramot állandóan és önműködően ilyen értékekre állítsuk be. A jelentékeny frekvenciájú erősített villamos jel, amely a 7 erősítő egység kimenetén meg- 55 jelenik, effektív értékének képzése végett a 8 egyenirányító egységbe is eljut. Az effektív értékű egyenirányított jelet egyrészt a 15 jelzőműszerbe és másrészt a 21 maximum követő egységbe vezetjük. Mint ismeretes, a 2(1 maxi- 60 mum követő egység a bemenő jel differenciálját képezi és kikeresi a differenciált jel nullértékét, .amely megfelel az eredeti jel maximumának, vagyis a maximális részletgazdagságnak. A 22 szabályozó egységet, valamint ezen át az 1 ront- §5 gencső anódjára adott anódfeszültséget úgy állítjuk be, hogy a jelfeszültség effektív értéke maximális legyen. Ez azt jelenti, hogy a 2 röntgenkép 2a információ tartalma részletekben a leggazdagabb. A 15 jelzőműszer egyúttal maximális kitérést mutat. Az anódfeszültség' tehát állandóan és önműködően maximális információnak megfelelő értékre áll be. Minél nagyobb a 3 jelképző, egység által képezett váltakozó villamos jel frekvenciája, annál' nagyobb a 7 erősítő egység kimeneti jelének amplitúdója és annál nagyobb e kimeneti jelnek a 8 egyenirányító egység által képezett effektív értéke. Mindaddig, amíg az effektív érték változik, a ,21 maxdimuim követő egység .működésben tartja a 22 szabályozó egységet és ennek következtéiben változtatja az anódfeszültséget. Mihelyt azonban a 2il maximum követő egység az effektív érték differenciál-hányadosának nullértékére talál, ami az effektív érték maximumának felel meg, a 2.2 szabályozó egység megáll, illetőleg a maximális információ tartalomnak megfelelő feszültségérték körül szűk hátárok között ingadozik. A találmány szeriinti berendezést a 17 és 22 szabályozó egység, illetőleg a 2il maximum követő egység nélkül is felhasználhatnék a csőáram és az anódfeszültség optimális értékeinek megállapítására. Ilyen esetben a megállapításit a 14 és 115 jelzőiműszerek segítségével végezzük. A csőáramot önmagában ismert módon mindaddig változtatjuk, amíg a 14 jelzőműszer előre meghatározott vagy kívánt értékét nem vesz fel, aszerint, amiint ezt a környezet megvilágítási viszonyai megkívánhatják. Hasonlóiképpen önmagában ismert módon az anódfeszültséget is mindaddig változtatjuk, amíg a 15 jelzőműszer az effektív érték maximumát nem jelzi, amely — mint láttuk — a 2 röntgenkép 2a információ tartalmának maximális részletességére jellemző. Fentiekben a találmányt oly példaképpeni kiviteli alakkal kapcsolatban ismertettük, amelynek 7 erősítő egysége különleges 112 alulvágó szűrőiből és 11 lineáris erősítőiből áll. Belátható, hogy változatlan vagy alig változó villamos jeleket más eszközökkel is visszatarthatunk, illetőleg más eszközöket is alkalmazhatunk arra, hogy villamos jeleket annál inkább erősítsünk, minél nagyobb a frekvenciájuk. Az ábrázolt példakénti kivitel alak esetén a 10 impulzuslképző egységet a 7 erősítő egység kimeneti jele táplálja. Ez azért előnyös, miért egyrészt az egész berendezés egyetlen erősítő egységgel ellátható, .másrészt a 10 impulzusképző egységét már szelektált villamos jelekkel táplálhatjuk. Nincs akadálya azonban annak, hogy a 10 impulzusképző egységet a 3 jeliképző egységről külön erősítőn át tápláljuk. Sőt, annak sincs akadálya, hogy a 10 impulzusíképző egységet közvetlenül a 3 jelképző egységgel hajtsuk. A 20 és 26 mérési tartomány átkapcsolok rendeltetése önmagában ismert módon az, hogy a esőáramot és az anódfeszültséget külső körülmények függvényéhen kiválaszthassuk. Ilyen 3