156070. lajstromszámú szabadalom • Berendezés röntgencső üzemi paramétereinek szabályozására
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. IV. 07. (ME—756) Közzététel napja: 1968. XII. 23. Megjelent: 1969. XI. 29. 156070 Szabadalmi os-ztály: 21 g 17—21 Nemzetközi osztály: H 05 g ! -.> ecimál osztályozás: Feltalálók: Branideliik Sándor oki. viUamosrnérnök, Bátki László fejlesztő tervező, Budapest Tulajdonos: Medicor Művek, Budapest Berendezés röntgencső üzemi paramétereinek szabályozására 1 A találmány 'tárgya berendezés röntgencső üzemi paramétereinek a röntgencső vei előállított röntgenkép alapján történő szabályozására nöntgemvizsgálatokhoz. Mint ismeretes, röntgenvizsgálatoknál arra 5 törekszenek, hogy a röntgencsővel átvilágított testrész belső szerkezetéről készült röntgenkép alapján maximális információt nyerjenek. A röntgenkép minőségét főleg a csőáram és az anódfeszültség határozza meg. Ha ezekiet opti- 10 malis értekékre állítjuk be, maximális információkhoz juthatunk. Röntgencső sugárzásának intenzitása a röntgenkép fényerejére mérvadó, a fényerő viszont a csőárammal arányos. A csőáramot úgy állít- .15 ják be, hogy megfeleljen a vizsgálandó tárgy jellegének, a röntgencső fókusztávolságának és a röntgenképet előállító berendezés hatásfokának. Beállítás végett úgy járunk el, hogy a közepes fényerő lehetővé tegye miaximális és 20 minimális dózisértékek megfigyelését és kiértékelését. A röntgenkép teljes fényerejét például fénymérővel mérik és a csőáramot úgy állítják be, hogy a megfigyelt fényerő külső körülményeknek, például teremmegviiMigításnak meg- 25 felelően meghatározott értéket érjen el. A teljes fényerő azonban a röntgenkép teljesen fedetlen vagy teljesen fedett részeit is magában foglalhatja. Ilyenkor a fénymérővel megbatározott érték a röntgenkép teljes felületére jellemző E Q átlagos érték, függetlenül attól, hogy van-e információ jelen vagy nincs. Ennek következtében a rönitgonlképnek éppen azok a részei, amelyek a röntgenvizsgálat szempontjából esetleg egyedül és kizárólag érdekesek, általában túl nagy fényerővel vannak megvilágítiva, vagy megvilágításuk nam éri el a kívánt értéket. A röntgenkép tulajdonképpeni információ tartalmában fellelhető részletek mennyisége a sugárzás spektrális energiaieloszlásától függ", minthogy a különféle átvilágított anyagok abszorpciós együtthatói az elnyelt 'energia vagy sugárzás hulMmhosszától függnek, ha egyébként azonos intenzitású röntgensugarakat alkalmazunk. Emiatt az alkalmazott röntgensugarak hullámhosszúságát és spektrális energia eloszlását mindig a vizsgált tárggyal összhangban választják ímeg és a sugárzás spektrumát a röntgencső anódfeszültségének szabályozásaival állítj iák be. A választás megkönnyítése végett táblázatokat dolgoztak ki, amelyek különböző eseteknek és tárgyaknak megfelelő feszültségeket tartalmaznak. Ha a vizsgálandó tárgy a táblázatbeli mintától méreteiben, nagyságáiban és összetételében lényegesen elüt — és ez az általános eset —, a radiológus ügyességén múlik, hogy a miaximális információ tartalomhoz szükséges anódfeszültséget eltalálja. Célunk olyan berendezés létesítése, amellyel a csőiáram és/vagy anódfeszültség optimális ér-156070
